Molekuláris fitnesz. Ez volt annak az előadásnak a címe, amelyre egyből felfigyeltem, amikor átlapoztam a Nobel-díjasok és tehetséges diákok XXV. találkozójának programfüzetét. A novemberi konferencián Kisjós Bálint, a Pécsi Tudományegyetem negyedéves orvostanhallgatója mutatta be kutatását a hallgatóságnak ezzel a címmel.
A prezentáció arról szólt, hogy a szervezetben testmozgás hatására képződő anyagok hogyan segíthetik a különböző krónikus betegségek, köztük a daganatok megelőzését molekuláris szinten. Bálint elsőévesként választotta ezt a témát, amikor belépett a Nemzeti Tudósképző Akadémia programjába, és elkezdett magának mentort keresni.
Ezt a feladatot prof. dr. Kvell Krisztián, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészi Biotechnológia Intézetének vezetője vállalta, aki korábban már egy PhD-hallgató kutatómunkáját is segítette hasonló témában. Ő dr. Garai Kitti, aki doktori disszertációját azokról a molekuláris mechanizmusokról írta, amelyek a rendszeres testmozgás egészségvédő hatását adják. Bálint kutatómunkáját ő is segíti junior mentorként, hárman alkotva a kutatócsoportot.
Látványos változás
– Én tizenhárom évig élsportolóként ugróköteleztem, és a biológusi diplomám megszerzése után olyan kutatási témát szerettem volna, ami a rendszeres sportoláshoz és a krónikus betegségekhez egyaránt kapcsolódik. Így kerültem kapcsolatba Kvell professzorral, akinek akkoriban volt egy olyan vizsgálata, amiben azt nézték, hogy a különböző edzettségi szintű embereknek milyen állapotú az immunrendszerük molekuláris szinten. Nagyon megörültem, mert engem ennek a kérdésnek pont a molekuláris része érdekelt – mondja dr. Garai Kitti.
Kapcsolódó: 7 nap alatt 250 000 lépést tett – videóban mutatta meg a YouTuber, mi történt a testével
A közös munka el is kezdődött, a doktori kutatásba pedig olyan egyetemistákat vontak be, akik korábban nem sportoltak. Miután összeállítottak nekik egy hat hónapos edzésprogramot, elkezdték követni, hogy annak hatására hogyan változnak az élettani paramétereik, vérképük, testösszetételük és egyéb mutatóik.
A rendszeres mozgás minden porcikánkra jótékonyan hat (Fotó: Getty Images)
A munka során fókuszukba kerültek a mikro-RNS-ek is, mivel azok szintje jelentősen emelkedett (ezek a molekulák rengeteg élettani folyamatot szabályoznak, és nem keverendők a Covid-vakcinák mRNS-eivel).
A változást észlelve került elő annak ötlete, hogy a már fél éve sportoló egyetemisták mikro-RNS-szintjeit összevessék olyan emberekével, akik legalább huszonöt éve rendszeresen sportolnak, és nincs krónikus betegségük. Ekkor jött a meglepetés, ugyanis számos olyan mikro-RNS-t azonosítani tudtak, amely féléves testmozgás hatására már olyan szinten volt a fiataloknál, mint ezeknél az időseknél.
Túl a közhelyeken
– Amikor láttuk ezt, a kutatásunkat leszűkítettük arra a nagyjából tucatnyi mikro-RNS-re, amelyeknek a szintjében a legnagyobb volt az emelkedés. Elkezdtük keresni, hogy ezek mivel lehetnek összefüggésben, és kiderült, hogy a szintjük gyakorlatilag minden krónikus betegséget befolyásol. Ez látványos volt a szív- és érrendszeri problémáknál, a diabétesznél és a demenciánál, a csontritkulásnál és a daganatos kórképeknél is.
Ez a felfedezés azért volt újdonság, mert bár azt már régóta tudjuk, hogy aki rendszeresen sportol, az védettebb számos betegséggel szemben, de ezt az összefüggést molekuláris szinten így még nem mutatták ki. Az eredményben a legmeglepőbb az volt, hogy a preventív hatás féléves edzés után is megmutatkozott olyan fiataloknál, akik amúgy egészségesek voltak, de korábban nem sportoltak.
Ebből nemcsak az következik, hogy aki rendszeresen sportol, az védettebbé válik a betegségekkel szemben, hanem az is, hogy a mozgásszegény életmód már fiatalon rontja a betegségekkel szembeni ellenálló képességet – mondja prof. dr. Kvell Krisztián. A professzor kiemeli, hogy a sport védőhatása a vizsgálatok szerint akkor a legjobb, ha valaki aerob és anaerob mozgást is végez. Ez azoknál, akik korábban nem sportoltak, lehet akár erőteljesebb séta is, amihez valamilyen erősítő edzés, például komolyabb torna vagy súlyzóval végzett gyakorlatsor is kapcsolódik.
Fék a daganatoknak?
A kutatók a mikro-RNS-ek daganatos folyamatokra gyakorolt hatását azt követően kezdték el kiemelten vizsgálni, hogy onkológusokkal való beszélgetések során kiderült: ők is látják, hogy például az emlődaganat egyértelműen ritkább azoknál, akik régóta sportolnak. Arról is vannak tapasztalatok, hogy a sport akkor is jótékony hatású, amikor valakinél már kialakul valamilyen daganat. Ilyenkor a testmozgás mérsékli még a kemoterápia mellékhatásait is. Ez a hatás ráadásul hamar érezhető, így ilyen esetekben annak is érdemes elkezdeni legalább sétálni, aki korábban semmit sem sportolt.
– Mi ezen megfigyelések miatt kezdtük el Bálint kutatásában azt vizsgálni, hogy a testmozgás hatására termelődő mikro-RNS-ek milyen hatást gyakorolnak a tüdődaganatos sejtekre. Induláskor azért választottuk ezt a daganattípust, mert a laborunk főképp ezt kutatja, és így már rendelkezésre álltak beállított módszerek, de már tervben van, hogy vizsgálni kezdjük az emlődaganatokat is.
A laborban készen vásárolt, szintetikusan előállított mikro-RNS-eket használunk, amelyeket a kozmetikumokban használt molekulákhoz hasonlóan liposzómákba csomagolunk. Ezzel lehet utánozni – mímelni – azt a természetes formát, ahogy ezek a molekulák a szervezetben előfordulnak. Innen az elnevezésük is: mimik. Ha ezek hatékonynak bizonyulnak, akkor elkezdődhetnek a gyógyszervizsgálatok, és a módszernek kiegészítő kezelésként helye lehet a daganatok terápiájában – mondja prof. dr. Kvell Krisztián.
Felmerülhet kérdésként, hogy ha mesterségesen előállított mikro-RNS-ek segítik majd a gyógyulást, akkor azokkal ki lehet-e váltani a testmozgás preventív hatását. Ám a sportolás betegségmegelőző hatását teljes egészében semmivel nem lehet helyettesíteni. Ez olyan, mint amikor megeszünk egy gyümölcsöt, ami a rosttartalma és komplex összetétele miatt sokkal jobb, mint ha a benne levő vitaminokat külön-külön szednénk. A sport ugyanis nemcsak a molekuláris hatások miatt van jótékony hatással a szervezetre, hanem minden szervrendszeren keresztül is.
Hogyan hatnak?
A sport hatására termelődő mikro-RNS-ek több módon is dolgoznak a daganatos sejtek ellen. Az egyik abból adódik, hogy ahogyan öregszünk, úgy lesz bennünk egyre több rosszindulatú sejt, de ezeket a szervezet – egyebek mellett ezeknek a molekuláknak a közreműködésével – képtelenné teszi az osztódásra.
A másik mechanizmus arra a daganatképződési folyamatra hat, aminél a már differenciálódott sejtek (például a bőrsejtek, a májsejtek vagy az idegsejtek) elvesztik differenciáltságukat, és úgymond visszafiatalodnak. A mikro-RNS-ek ilyenkor azzal dolgoznak a daganatok ellen, hogy megerősítik a differenciált állapotot.
Ezek a molekulák azon képességük miatt is jó hatásúak, hogy a napi szinten bennünk keletkező daganatsejteket ráveszik arra, hogy „öngyilkosok” legyenek. Ez az úgynevezett programozott sejthalál, amit mikro-RNS-ek is képesek beindítani.
Kapcsolódó: Egyszerű, ingyenes módszer, ami több ráktípustól is megvéd
Illusztráció: Adobe Stock
