• Egy újságíró a légzésből csinált nemzetközi bestsellert.
• Miért változott meg a modern ember állkapcsa és légzése?
• Így segíthet az orron át történő, lassú légzés a stressz ellen.

A légzés annyira magától értetődő része az életünknek, hogy ritkán gondolunk rá tudatosan. James Nestor amerikai újságíró mégis ebből az ösztönös testi funkcióból csinált világsikert. Breath – The New Science of a Lost Art (magyarul Lélegzet – Egy elveszett tudás újrafelfedezése) című könyve több mint hárommillió példányban kelt el, és rövid idő alatt a wellnesskultúra egyik alapművévé vált, noha megszületése korántsem tudatos karrierépítési terv eredménye volt.

Nehéz kezdetek

A könyv 2020 tavaszán, a Covid-járvány kitörésekor jelent meg, amikor a szerző anyagilag nehéz helyzetben volt, a kézirat csúszott, és maga Nestor sem hitt benne, hogy egy légzésről szóló könyvnek esélye lehet egy globális válság kellős közepén. A körülmények azonban épp az ellenkező irányba fordultak: egy világméretű légúti járvány közepén sokan váltak fogékonnyá arra a gondolatra, hogy

a légzés nem pusztán automatikus reflex, hanem tanulható és alakítható folyamat.

Nestor nem orvosként vagy spirituális tanítóként közelített a témához, hanem újságíróként, saját visszatérő légúti betegségei miatt. Egy orvosától származó megjegyzés indította el azon az úton, amely első intenzív légzőgyakorlat-élményéhez vezetett, és megmutatta számára, milyen erősen hat a légzés a fizikai és mentális állapotra. Könyvében azt állítja, hogy a modern emberek jelentős része felszínesen, szájon át lélegzik, ami hosszú távon stresszt, rosszabb oxigénfelvételt és különféle egészségügyi problémákat okozhat.

Alakítsuk légzésünket

A Breath központi állítása szerint a légzés nem pusztán automatikus reflex, hanem tanulható és tudatosan alakítható készség, amely közvetlen hatással van az idegrendszerre, az alvásra, a stressz-szintre és az általános egészségi állapotra. Nestor azt állítja, hogy a modern ember jelentős része rosszul lélegzik: felszínesen, mellkasból vagy szájon át, ami folyamatos készenléti állapotban tartja a szervezetet, és hosszú távon különféle problémákhoz vezethet.

A helyes légzés jobbá teszi az életet (Fotó: Getty Images)

A könyv egyik legfontosabb tanulsága, hogy az orron át történő, lassú és egyenletes légzés hatékonyabban támogatja a szervezet működését, mint a kapkodó, hangos légvétel. Nestor részletesen ír az úgynevezett koherens légzésről, amelyben a belégzés és a kilégzés közel azonos hosszúságú, és amely bizonyos kutatások szerint képes csökkenteni a stresszt és segíteni az idegrendszer megnyugvását. Hangsúlyozza, hogy ezek a minták nem modern találmányok: számos ősi kultúra rítusai és imái is hasonló ritmusra épültek.

Légzés és koponya

Szintén hangsúlyos elem a könyvben az a gondolat, hogy a légzés minősége szorosan összefügg az arc és az állkapocs fejlődésével. Nestor szerint a puha, feldolgozott ételek és a rágás hiánya miatt a modern ember szájürege szűkebb lett, ami megnehezíti a szabad légzést. A szerző saját tapasztalatait is bemutatja, köztük olyan beavatkozásokat, amelyek szerinte javították a légzését, miközben nem hallgatja el azt sem, hogy ezek megítélése a szakmában vitatott.

A Breath nem csodát ígér, és nem egységes terápiás programként működik. Inkább arra ösztönöz, hogy figyeljünk arra, hogyan lélegzünk, és felismerjük: egy látszólag jelentéktelen testi folyamat finom változtatásai is érezhető hatással lehetnek a közérzetre. A könyv sikere részben éppen abban rejlik, hogy a modern tudomány eredményeit képes volt közérthetően összekapcsolni évszázados légzéstechnikákkal, miközben egy addig háttérbe szorult témát emelt vissza a figyelem középpontjába.

Bár a könyv állításainak egy része tudományos viták tárgya, a Breath kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy a légzés újra az egészség és a jóllét központi témájává váljon. 

Kapcsolódó: Testünk egészségének záloga, az orrlégzés

Kiemelt kép: Getty Images