- Miért csökken a petesejtek száma és minősége?
- Hogyan befolyásolja az életkor a teherbeesés esélyét?
- Maradjon magánügy a gyerekvállalás!
A termékenység kérdése az utóbbi évtizedekben rendszeresen napirenden van, hiszen egyre többen vállalnak gyermeket később. Gyakran harmincas éveik második felében vagy negyven felett. Miközben viszont bár az orvostudomány és a meddőségi kezelések hatalmas fejlődésen mentek keresztül, a biológiai folyamatok alapvető törvényszerűségei nem változtak. A petesejtek száma és minősége az életkor előrehaladtával csökken, a folyamat viszonylag korán elindul.
A kutatások egyértelműen mutatják, hogy a női termékenység 32 éves kor körül kezd enyhén, de mérhetően visszaesni, majd 35 éves kor után a folyamat felgyorsul.
Így csökkent a termékenység
A termékenység csökkenése nem csak azt jelenti, hogy nehezebb teherbe esni. A háttérben több, egymással összefüggő biológiai változás zajlik. Egyrészt fogy a petesejtek száma. A nők körülbelül 1–2 millió petesejttel születnek, ebből pubertáskorra már csak nagyjából 300–400 ezer marad. Ezekből életük során mindössze 400–500 érik meg ovulációra, a többi fokozatosan leépül. A harmincas évek elejétől gyorsul ez a folyamat.
Romlik a petesejtek minősége is. Az évtizedeken át „raktározott” petesejtek kromoszómaszerkezete idővel sérülékenyebbé válik. Ez növeli a megtermékenyítési nehézségeket és a vetélés kockázatát.
Mindemellett csökken a ciklusok biológiai hatékonysága. Az életkorral párhuzamosan enyhén változik a hormonális szabályozás. Ilyenkor bár a menstruáció rendszeres maradhat, a háttérben egyre több lehet a (termékenységi szempontból!) nem teljes értékű ciklus.
A termékenység csökkenése természetes dolog (Fotó: Getty Images)
Mire figyeljünk termékenységünkkel kapcsolatban?
Bár a termékenység visszaesése természetes, fontos hangsúlyozni, hogy ez nem jelenti azt, hogy 35 év felett ne lehetne egészségesen teherbe esni. A statisztikák azt mutatják, hogy sok nő vállal sikeresen gyermeket a harmincas évei második felében vagy akár negyven felett is. Még akkor is, ha a biológiai esélyek ekkor már jóval egyénibbek, és nagyobb a jelentősége a hormonális állapotnak, az általános egészségi tényezőknek, valamint a nőgyógyászati előzményeknek.
A termékenység természetes hanyatlása miatt egyre gyakoribb, hogy a nők már a családalapítás előtt tájékozódnak saját reproduktív egészségükről. A petefészek-tartalék mérésére szolgáló vizsgálatok, mint az AMH-szint mérése, segíthetnek valós képet alkotni arról, milyen adottságokkal érdemes számolni, ám ezek sem adnak tökéletes előrejelzést, csupán pillanatnyi állapotot mutatnak.
A felelős döntéshez fontos tájékozódni. A mai életmód, karriertervezés és társadalmi változások miatt sokan tolják ki a gyermekvállalást, és ez teljesen érthető – ugyanakkor érdemes a döntéseket valós információkra alapozni, mert a termékenység időablaka továbbra is véges.
A termékenység nem közügy
A termékenység és a gyermekvállalás kérdése mindemellett legbelsőbb magánügy, amelyben mindenkinek joga van a saját élethelyzete, értékrendje és lehetőségei alapján dönteni. Szerencsére az utóbbi években érezhető az elmozdulás abba az irányba, hogy a társadalom kevésbé tekinti közös véleményezési terepnek mások családtervezési döntéseit.
Bár időről időre fellángol a vita arról, mikor ideális gyermeket vállalni, nincs univerzális életkor, amely mindenkinek megfelelő lenne. A korai gyermekvállalásnak és a későbbre halasztásnak is megvannak a maguk előnyei, legyen szó biológiai adottságokról, anyagi biztonságról, érzelmi érettségről vagy egyszerűen az életút személyes ritmusáról.
A családalapítás így egyre inkább olyan döntéssé válik, amelyet a nők illetve párok saját körülményeikhez igazítva hozhatnak meg, anélkül hogy külső elvárások vagy ítéletek határoznák meg a folyamatot.
Kapcsolódó: Te is az öledben laptopozol? Termékenységi szempontból nem jó ötlet…
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!