- Az alma flavonoidjai, különösen a quercetin, segítenek ellazítani az ereket, és mérsékelhetik a vérnyomást.
- Rostjai, főként a pektin, csökkenthetik a „rossz”, vagyis az LDL-koleszterinszintet, így védve a szív- és érrendszert.
- Sőt, a vastagbélrák megelőzésében is szerepe lehet. De mennyit kellene fogyasztani naponta?
Van egy gyümölcsünk, amely hosszú ideje a háztartások alapgyümölcse – nemcsak könnyen elérhető és ízletes, hanem tápanyagokban is gazdag. Az utóbbi években több tudományos kutatás is megerősítette: ez az egyszerű gyümölcs sokkal többet tud annál, mint hogy egy egészséges nassolnivaló legyen. Kiemelkedő szerepe van a vérnyomás szabályozásában, így a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is.
Mit mondanak a kutatások?
A The American Journal of Clinical Nutrition egyik tanulmánya szerint az alma flavonoidjai – különösen a quercetin (kvercetin) nevű vegyület – erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatással bírnak. Ezek a hatóanyagok hozzájárulnak az erek rugalmasságának megőrzéséhez és a magas vérnyomás csökkentéséhez. Emellett az alma bőségesen tartalmaz káliumot, amely, az American Heart Association szerint, ellensúlyozza a nátrium vérnyomásnövelő hatását.
A megfelelő káliumbevitel segíti az érfalak ellazulását, így hozzájárul a normál vérnyomás fenntartásához. Egy másik fontos összetevő a pektin, az alma oldható rostja. Ez a rosttípus segít csökkenteni a vér LDL-koleszterin szintjét, ami közvetve szintén pozitív hatással van a szív- és érrendszeri egészségre.
Mennyi almát érdemes enni naponta?
Az Amerikai Táplálkozási és Dietetikai Akadémia napi egy-két adag friss gyümölcs elfogyasztását javasolja. Egy közepes alma körülbelül 4 gramm rostot tartalmaz – ez több mint 10%-a egy felnőtt napi rostszükségletének. A legtöbb hasznos tápanyag – így a flavonoidok és a rostok – a héjában található, ezért érdemes jól megmosva, héjastul fogyasztani.
Kapcsolódó: Magas a vérnyomásod? Messziről kerüld ezt a népszerű ételt!
Az alma asztma és rákos megbetegedések ellen is hatásos?
Egy holland és skót orvosok által végzett kutatás (amelynek eredményeit a Thorax online-on publikálták még 2007-ben) szerint a várandósság alatti rendszeres almafogyasztás csökkentheti a gyermeknél az asztma kialakulásának kockázatát. A tanulmányban több mint 1200 gyermeket követtek nyomon: részletesen vizsgálták az anyák táplálkozási szokásait a terhesség ideje alatt, majd kérdőívek és orvosi vizsgálatok segítségével értékelték a gyerekek egészségi állapotát.
Az alma az egyik legolcsóbb és legalapvetőbb gyümülcsönk, és mégis az egyik legjobb is (Fotó: Getty Images)
Az eredmények alapján azoknál az anyáknál, akik rendszeresen ettek almát a várandósság alatt, kisebb eséllyel alakult ki asztma a gyermekükben. Ez a gyümölcs egyébként a légutak tisztításában is részt vesz, ezáltal segíti a gyulladásos folyamatok enyhítését.
Amint pedig írtuk, az alma rosttartalmának mintegy harmadát a pektin alkotja. Ez segíti az anyagcsere működését, illetve a bélmozgás serkentésével támogatja az emésztést. Székrekedés és hasmenés esetén egyaránt jótékony hatással bír. A bélrendszerben képes megkötni a rákkeltő (karcinogén) anyagokat, ezáltal hozzájárulhat a vastagbélrák kialakulásának megelőzéséhez is.
Az Edith Cowan Egyetem kutatói is rájöttek néhány évvel ezelőtt, hogy
a flavonoidokban gazdag ételek tényleg segíthetnek a rák megelőzésében és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulási esélyeinek csökkentésében.
A szakértők több mint 53 ezer dán ember adatait vizsgálták meg a Dán Diéta, Rák és Egészség (Danish Diet, Cancer and Health) nevű felmérésből, amely 23 éven keresztül vizsgálta a résztvevőket.
A kutatók megállapították, hogy naponta 500 milligramm elfogyasztott flavonoid volt az a mennyiség, amikor a legalacsonyabb volt a rák és a szívbetegségek kialakulásának esélye. Fontos az is, hogy ne egy forrásból szerezzük be a vegyületet: teából, almából, áfonyából, vagy éppen brokkoliból is könnyedén hozzá lehet jutni.
A pektin ezen kívül fontos szerepet játszik a koleszterinszint csökkentésében is, valamint cukorbetegség esetén előnyös, mivel bevonja a vékonybél falát, így mérsékli a cukor felszívódását.
Kiemelt kép:
