Bus István: Leálló ikongyár
Az egykori dolce vita, a második világháború utáni „édes élet” meghatározó figurája. Az „isteni Lollo” aztán kiinteget a díszletbe, majd két férfi szambázik be mellé, és próbálja felvenni a ritmust: Vitray Tamás és Antal Imre. 1972 szilveszterén vagyunk, és egy egész ország irigyli a két tévés személyiséget – akik, utólagos elmondásuk alapján, meglehetősen zavarban voltak, […]
Hajdu Szabolcs: Egymagam semmi sem vagyok
Miből szakítottalak ki éppen? Forgatásról rohansz? Igen, de ezt a filmet nem én rendezem. Most, hogy kérded, nekem is furcsa, de az utóbbi időben elég sokat játszom más alkotásaiban, jelenleg például Sós Bálint első filmjében, az a címe: Minden rendben. Bálint nagyon szimpatikusan dolgozik, pontosan instruál, ki meri mondani a dolgokat, teljesen rá tudom bízni […]
Koncz Zsuzsa: Rohan az idő
Amint a legújabb lemezedet hallgattam, furcsa érzések kavarogtak bennem. Már a cím is meglepő volt tőled, aki olyan zárkózott vagy, olyan méltóságteljes, nehezen megnyíló, ehhez képest itt ez a mélyről jövő, lélekből fakadó vallomás, hogy Te szeress legalább. Gyanítom, hogy félreértetted a címet. Nem az én személyes szeretetvágyamat akarom vele világgá röppenteni. Dehogy! Itt egy […]
