Kurt Cobain
A Nirvana zenekar énekes frontembere már gyerekkorában figyelemzavarral küzdött, később ez bipoláris zavarrá alakult. Depresszióját nem kezeltette, és habár szerte a világon ismerték és szerették zenéjét és stílusát, 27 éves korában saját kezével vetett véget életének. Szülei válása rendkívül negatívan hatott rá, anyja szerint ekkoriban (9 évesen) változott meg: visszahúzódó és dacos lett. Cobain egyszer azt mondta, szégyellte magát, még a barátaitól is elfordult, és csak apára, anyára, valamint biztonságra vágyott. Valószínűleg itt gyökerezett minden problémája, ami később tragédiához vezetett.
Diana walesi hercegné
Szülés utáni depresszió, evészavarok, hangulatingadozások, párkapcsolati nehézségek – ilyen problémákkal küzdött a szívek királynője. Egy ’95-ös interjúban például így nyilatkozott: „Reggel felébredsz, és azt érzed, nem akarsz kikelni az ágyból. Azt gondolod, itt valami félreértés történt, miközben minden pillanatban alábecsülöd magad.” Diana depressziója mellett nehezen birkózott meg a média nyomásával, a folyton őt követő fotósokkal, és azzal az élethelyzettel, melybe házassága által csöppent. Elmondása szerint nem kedvelte, sőt egyenesen szégyellte magát, amiért nem tudott ezzel megküzdeni.
Winston Churchill
Az egykori brit miniszterelnök, író és irodalmi Nobel-díj birtokos a harmincas éveiben lett depressziós, ami annyira súlyosnak bizonyult, hogy az öngyilkosságot is tervezgette. Orvosával azt is megosztotta, hogy amikor a vasútállomás környékén járt, le kellett küzdenie azt a kényszeres gondolatát, hogy a vonat elé vesse magát. Képzetei is hozzájárultak állandóan ingadozó hangulatához. Gyakran dolgozott és írt éjszaka, ráadásul az alkoholt sem vetette meg, dohányzási szokásai pedig közismertek voltak: rengeteg róla készült fotón lóg szivar a szájában. Szenvedélyeiről sosem tudott lemondani, a humora viszont sosem hagyta el, mániás depresszióját a „fekete kutyájának” nevezte.
Vivien Leigh
A kétszeres Oscar-díjas angol színésznő, az Elfújta a szél és A vágy villamosa című legendás filmek főszereplője szintén mániás depresszióval küzdött, melyet elektrosokk-terápiával is próbáltak kezelni. Betegsége a házasságát is tönkretette, férje, Laurence Oliver ugyanis nem tudott mit kezdeni az egyre gyakoribbá váló dühkitörésekkel és hangulatingadozásokkal, ezért máshol kereste a boldogságot. A mentális problémák Vivien karrierjére is hatással voltak. Betegségének kialakulásában feltehetően közrejátszott, hogy egy szerencsétlen baleset következtében elvetélt.
Vincent van Gogh
Tragikus sorsú művész, aki zavart és zaklatott ember volt, és akinek depresszióra való hajlamát túlzott abszintfogyasztása is fokozta. Mániákusan alkotott, számos művét készítette felfokozott állapotban, egyik dühkitörése alkalmával – melyet barátja, alkotó- és lakótársa, Gauguin távozása váltott ki – pedig levágott egy darabot a füléből egy pengével. Gyakori epilepsziás-, és idegrohamai, valamint hallucinációi miatt elmegyógyintézetbe is került, állapota pedig tovább romlott, amikor kiderült, hogy elveszíti a szeme világát. Mindössze 37 éves volt, amikor elhunyt, ám halálának körülményei a mai napig tisztázatlanok. Egyesek szerint öngyilkosság, mások szerint véletlen baleset történt.
Ludwig van Beethoven
A német zeneszerző bipoláris depresszióval küszködött, melyet alkoholfogyasztása, rossz egészségi állapota, súlyos ólommérgezése és egyéb betegségei csak rontottak. Mivel a húszas éveiben a siketség első jeleit észlelte, és ráébredt, hogy halláskárosodása visszafordíthatatlan, gyakran foglalkozott az öngyilkosság gondolatával. Indulatos alkat volt, intenzív hangulatingadozásokkal, olykor robbanásszerűen tört ki, és sokszor lett úrrá rajta a letargia, melankólia. Érdekes, hogy zenei alkotásait tanulmányozva, akár mi magunk is felfedezhetjük küzdelmes életének periódusait, depressziós ciklusait.
Paul Gauguin
Van Gogh barátja, a francia posztimpresszionista művész egész életében betegségekkel küzdött. Rossz egészségügyi állapota és a fájdalmas kezelések sora a mentális állapotára is rányomta a bélyegét. Az 1880-as évek végén – számos öngyilkossági kísérletet követően – „elmenekült” a városi civilizáció elől, és Tahitin telepedett le, ott ahol elképzelései szerint teljesen primitív életet élhet és eszerint is alkothat. Itt festette legismertebb képeit. Habár az új közeg inspirációt jelentett a művésznek, nem érkezett meg a várva várt megnyugvás. Alkoholba és drogokba fojtotta bánatát, mígnem 55 éves korában túladagolta magát.
Mark Twain
Tom Sawyer és Huckleberry Finn megalkotójáról sokan állították, hogy bipoláris zavarban és más mentális betegségekben szenved. Rohamai és dühkitörései voltak, melyeket szivarozással, ágyban maradással és játékszenvedéllyel próbált enyhíteni. Állapotára több lehetséges magyarázat is van: friss házasként feleségével elvesztették mindössze 2 éves kisfiukat, majd húsz évvel később „kedvenc” lánya, a 24 éves Susy is meghalt.
Virginia Woolf
Az írónő családjában nem voltak ismeretlenek a mentális betegségek: anyja depressziós volt, de apja, nagyapja és a testvérei is a pszichózis jeleit mutatták. Virginia mindössze 13 éves volt, amikor elvesztette édesanyját, ekkora tehető első idegösszeomlása. Az írónő meglehetősen gyenge idegrendszere közismert, többek között ez vezethetett oda, hogy 1941 tavaszán öngyilkos lett: ruhája zsebeibe köveket tett, majd a birtokukhoz közeli folyóba vetette magát. Szeretett férjének hátrahagyott levelében arról írt, hogy újra elhatalmasodott rajta az őrület, hangokat hall és már koncentrálni sem tud tőlük. Habár mentális betegsége és hangulatingadozásai egész életében üldözték, alkotói tevékenysége apróbb szünetekkel folyamatos volt.
Frank Sinatra
A többszörös Grammy- és Oscar-díjas énekes, színész, a világ egyik valaha volt legkelendőbb előadójának életét szintén hangulatingadozások és depresszió tarkították. Nála is a bipoláris zavar tünetei mutatkoztak meg, ezt egy az ’50-es években készült interjúban is beismerte: „18 karátos mániás depressziósként, és heves érzelmi ellentétek közt élve az életem, hatalmas teherbírásom van a szomorúságra és az érzelmekre.”
Képek: Getty Images
