„Mi a baj velem?” – Mondatok gyerekek szájából, amik félelemre, szorongásra utalhatnak

A gyerekek nem mindig tudnak megfelelően kommunikálni az érzelmeikről, éppen ezért más szavakkal vagy eszközökkel, például daccal, ellenállással igyekeznek közölni a felnőttekkel, mit is szeretnének valójában. Mutatunk pár példát.

„Mi a baj velem?”

Gyakran törik el a mécses a kicsinél? Időnként egészen drámai jeleneteket rendez, és komoly kérdéseket intéz felétek önmagával kapcsolatban? Valószínűleg szorongással és önbizalomhiánnyal küzd. Érdemes beszélni vele, ha pedig szükséges, kérjetek szakszerű segítséget! A gyerekpszichológus vagy egy családterápia sokat segíthet.

„Fáradt vagyok!”

Ha ez igaz, akkor talán túl sok megpróbáltatás éri az óvodában/iskolában, amitől folyton aggódik és fél, hogy nem felel meg. Nem csoda, ha ebben elfárad . A mondat másik jelentése az lehet, hogy a gyermek menekül valami elől, van rá esély, hogy így érzékelteti, hogy nincs kedve semmihez és senkihez.

 „Fáj a fejem!”

Szintén feszültségre és szorongásra utalhat a fenti mondat, ami sok gyereknek jelenthet kiutat a feszültséggel teli helyzetekből. Hogy miért ezt mondogatják? Mert könnyebb egy fizikai tünettel kibúvót találni, mintsem a lelki okokról (félelmekről) beszélni.

„Bocsánat!”

Talán csak nem tud mit kezdeni a csöppség a helyzettel, netán meg szeretne felelni a környezetének, mindenesetre, fontos észrevenni, ha a lurkó állandóan elnézést kér valamiért.

„Nem maradhatnánk inkább itthon?”

A legfeltűnőbb kérés ez, ami egyértelműen utal arra, hogy valami nincs rendben a kicsi lelkiállapotával. Kérdezzétek meg, hogy mi zavarja: az emberek, a zajos szituációk, netán az ismeretlen helyzetek?

„Csináld meg inkább te!”

Vannak olyan dolgok, amiket már a picik is el tudnak végezni otthon, ha viszont folyton titeket kérnek meg a legegyszerűbb teendőkre is, akkor érdemes elgondolkozni azon, hogy mi lehet az az érzés, ami irányítja őt. Ne intézzétek el annyival, hogy lusta a gyerek!

„Elmehetek?”

A nagy családi ebéd után, vagy egy-egy társasági eseményen állandóan ezzel a kérdéssel fordul hozzátok a gyermeketek? Nem biztos, hogy tiszteletlen, talán csak frusztrálja, hogy sokan veszik körbe, többen figyelnek rá egyszerre, ezért minél előbb szeretne elvonulni a saját, biztonságos kuckójába.

„Ne menj el!”

Ahelyett, hogy felkapnátok a vizet, hogy a gyermeketek a nap minden percében veletek szeretne lenni, gondoljatok arra, hogy talán komoly félelmei vannak afelől, hogy elhagyjátok őt. Lehet, hogy érzékenyebb, mint mások és több érintkezésre lenne szüksége? Netán attól fél, hogy „nem elég jó” nektek? Nagyon fontos kérdések, amiken érdemes elgondolkodni és nyíltan beszélni a kicsivel.

„Haza akarok menni!”

Felmerülhet a kérés egy nagyobb összejövetelen, de akár elvált szülők gyermekénél is, aki éppen hétvégi látogatáson van az apukájánál vagy az anyukájánál. Ha nem érzi jól magát, valószínűleg nagyon feszült a kialakult helyzettől.

„Égve hagyod éjszakára az éjjeli lámpát?”

A háttérben valószínűleg szorongás, félelem és nyugtalanság áll, ezért a legjobb, amit tehettek, hogy elalvás előtt beszélgettek kicsit a picivel, hátha elárulja, mi nyomja a lelkét, ti pedig megnyugtathatjátok, önbizalmat adhattok neki.

„Ne tedd ezt velem!”

Komoly felkiáltás ez, ami valós félelmeket takarhat. Vizsgáljátok meg, miért kéri ezt a pici például az iskolai reggeleken, egy fontosabb szereplés, vagy éppen a nagyinál töltött egy hetes nyári látogatás előtt.

„Idegesít a zokni varrása, a nadrágom dereka, a trikóm tapadása!”

Legyetek türelmesek és veszekedés helyett kérdezzétek meg a gyerkőctől, hogy mit érez pontosan. Fizikai irritáció, vagy inkább a gyomrában jelentkező feszültség okozza nála az igazi problémát?

„Nem érzem jól magam!”

Hasfájásra panaszkodik? Hányingere van, ami azután, hogy hazahoztátok az iskolából/a táborból/a nagyszülőktől egy csapásra elmúlik? Talán mélyebben gyökerezik a probléma…

„Nem akarom ezt!”

Megijed az újdonságoktól? Azonnal rávágja, hogy nem érdekli? A jól megszokott és bejáratott dolgokhoz (mesekönyv, animációs videók, plüssök, játszótér) ragaszkodik? Minden bizonnyal ezúttal is fél valamitől…

 

Akármelyik mondatról is legyen szó, fontos, hogy figyeljétek a gyermeketek reakcióit, a megnyilvánulásait és a gyakran ismételgetett szójárásait. Beszélgessetek sokat, és ha szokatlan dolgokat tapasztaltok, nyugtassátok meg őket! Amennyiben ez sem segít, forduljatok közösen a megfelelő szakemberhez!

 

Még több gyermekekkel kapcsolatos témáról olvashattok a Nők Lapja Gyerek 2019/1. különszámában

Szöveg: L. J.

Nyitókép: Getty Images

(scarymommy.com)

Tudtad, hogy a legtöbb cikkünk fizetőkapu mögött van?

Regisztrálj, és nézz meg
5 előfizetői tartalmat
ingyen!