„Együtt nőttünk föl…” – Grecsó Krisztián mesél édesanyjáról
Dolgoztunk. Nevettünk. Boroztunk. Szerkesztettünk. Veszekedtünk, máskor megöleltük egymást. Sőt, sírtunk is együtt. Azt hittem, minden arcát ismerem. De nem. Egy újat most mutatott meg. És ez az arc, mimika, szemvillanás, ez a hangszín, mosoly, mind egyvalakié. Azé az asszonyé, aki magát nem kímélve írót, táncművészt adott nekünk. Grecsó Krisztián mesél édesanyjáról, Margitkáról. Árvai Magdolna interjúja.
„Hát nooormális?” – Közeli Laár Andrással
L’art pour L’art Társulat, KFT zenekar, buddhista tanítások... Ennyi fért bele egy életbe. És még mi minden fog! Már nem akar senkinek megfelelni, mondja a zenész-komikus, kizárólag önmagának. Az van, ami van. Bábu van meg Afrika, meg persze szeretet és Balatoni nyár! Koronczay Lilla interjúja.
Amikor a futás függőséggé válik – Miért választjuk ezt a mozgásformát a stressz oldására?
Futni jó, és kiváló élettani hatásai mellett az egyik legtartalmasabb közösséget formáló időtöltés. Probléma akkor van vele, ha függőséggé válik, és a fókuszált önismereti munka, valamint a nehézségek megoldása helyett gondjaink elleplezését szolgálja. Netán összekeverjük a pszichoterápiával, vagy nehezen találjuk az egészséges egyensúlyt a magánéletünk és az örömöt adó mozgás között. Lénárt Emese írása.
