Hetilap
Kapcsolódás kulturáltan? – Jószomszédi (v)iszony
Együtt élni nem könnyű. Néha még azzal sem, akit mi választottunk. Nemhogy idegenekkel. Miközben akaratlanul is megismerjük egymás életmódját, egyes szokásait, vérmérsékletét, kölcsönösen tűrünk és alkalmazkodunk. Talán nem meglepő, hogy a Miutcánk (róluk még később) 2019-es felmérése szerint egy szomszéd legrosszabb tulajdonságának azt tartjuk, ha hangos. Az viszont érdekes, hogy ehhez képest a legfontosabbnak ítélt […]
X szerint a világ: Kemény István
Vámos Miklós kérdése: Kedves István, egy interjúban azt mondtad, minket kisszerűségre neveltek, úgy, hogy tudjuk a helyünket. Elismert költő és professzor lettél, egyiknek sem kisszerű, ennek fényében kíváncsi volnék, pontosan mire céloztál. Hogyan zajlott a gyakorlatban az a bizonyos nevelés? Azt is említetted, hogy a versnek mindenről kell szólnia. Ennek kifejtése tanulságos lehet, amitől függetlenül […]
Grecsó Krisztián: Rohan az idő
Hanna nem ismerte meg a kövér, piros labdát. Pedig egészen sokáig volt nálunk kölcsönben, hogy azon nyújtsam viseltes gerincem, csak aztán a gazdája, a szenzációs költő, Kántor Péter visszakérte. Egészen felkavart, ahogy szórakozott vele. Péter nem él már, pedig járt volna neki még jócskán, de elvitte a gyilkos kór, a piros labda meg ott maradt […]
Bus István: Férfibánat
Amikor reggel felkelek, öntudatlanul, robot-üzemmódban kivánszorgok a fürdőszobába, az arcomba lögybölök némi vizet, fogat mosok, felrántom magamra a széken hagyott nadrágomat és pólómat, és öt perc múlva az ajtóban állok, hogy elfuvarozzam a kislányomat az iskolába. Családom nőtagjainak a reggeli előkészületek ennek az időnek a sokszorosát igénylik. Ruhaválasztásom a leírtakon felül is rém egyszerű: ha […]
7 nap: Mautner Zsófia
1980. február 15. Az első fánk Hatéves lehettem, a szüleim házon kívül, amiből én azonnal levontam a következtetést: sütök valamit. Emlékeztem, hogyan készíti a nagymamám, és begyúrtam a tésztát. Utána kértem csak telefonos segítséget: Anyu, hogy kell a fánkot kisütni? Forró olajban, vágta rá ő, de nehogy belekezdjek, mert életveszélyes! Beszélhetett nekem, mire hazaértek, már […]
Schäffer Erzsébet: Kő és kenyér
Szent Iván után még mindig hosszúak a nappalok. Már elmúlt hét óra, de mielőtt a hegy mögé bukik a nap, aranyba vonja a legmagasabb fenyő csúcsát. A hőségtől elnyúlva fekszem egy kerti nyugszéken, nézem az öreg fenyő égre rajzolt ágait. Teli vannak zsenge, banánzöld tobozzal. A napsütésben még a színük is olyan, mint az éretlen […]
Hétköznapi élet egy nem hétköznapi városban – Halmai Krisztina Hangcsouban
Milyen volt az első benyomásod Kínáról? Vegyes. Amikor megérkeztünk, nagyon erős volt a kulturális sokk, és a nyelvi korlátok is nehezítették a helyzetet. Kevesen tudnak angolul, mi pedig nem beszéltük a mandarint, de szerencsére mindenhol akadnak segítőkész emberek. Próbáltam magam ahhoz a jó tanácshoz tartani, hogy ürítsem ki az elmém, ne legyenek elvárásaim Kínával kapcsolatban. […]
Négy évszakos Dél-Tirol
A legtöbb magyar számára ez a régió egyet jelent a ropogós, zöld almákkal, a tökéletes körtékkel és a finom borokkal, az itthoni áruházak polcain ugyanis temérdek Süd-Tirol címkéjű áruval találkozunk. Dél-Tirolba megérkezve ez az alapélmény azonnal megerősítést kap: ameddig a szem ellát, szőlőföldek, almás és körtés kertek váltják egymást. A virágzó mezőgazdaság önmagában még kevés […]
Pénzzel bélelt pokol – Meghívom egy kávéra
– Nem azért mesélem el a történetemet, hogy ország-világ előtt lejárassam a volt kedvesemet, tehát csak azt árulom el, ő egyike hazánk gazdagjainak, aki biztos abban, neki mindent szabad. De nekünk, nőknek nem szabad(na) bedőlnünk a hozzá hasonló, nagy életet ígérő pénzeszsákoknak, mert könnyen válhatunk akarattalan rongybábává mellettük – mondja komolyan a feltűnően szép arcú, […]