Ha megkérdezik, milyen gyógyszert lehet orron keresztül használni, akkor laikusként szinte biztosan rávágjuk: az orrszpréket, amelyekre náthaszezonban lehet szükségünk. Nagy eséllyel tudunk példát mondani arra is, hogy milyen gyógyszereket lehet porlasztva a szájba juttatni, majd onnan mélyre inhalálni: azokat, amelyek a tüdő megbetegedéseinél jelentenek segítséget. Ezt a két gyógyszerbeviteli formát hivatalosan nazális és pulmonális hatóanyag-bevitelnek nevezik, és nem csak felső légúti, illetve tüdőt érintő betegségeknél használják őket.
Érkezik az adagolószelep
– Az orron át, illetve a tüdőn keresztül alkalmazott inhalációs terápia komoly múltra tekint vissza. Indiában például már időszámításunk előtt is égettek el növényi részeket, magokat és gyökereket, hogy azok füstjét belélegezzék. Akkoriban így próbálták kezelni a köhögést és a sípoló légzést. A 12. században azt is felismerték, hogy a csattanó maszlag nevű gyógynövény leveleinek szárított pora jó hatással van az asztmára, és a 19. században már elterjedten alkalmazták azt is a gyógyításban.
Ezt követően izolálták a nadragulya hatóanyagát, az atropint, ami asztmánál görcsoldó hatású. Ebből készült az első inhalációs gyógyszerkészítmény, ami egy asztmacigaretta volt. Ezt még a 20. században is használták – mondja prof. dr. Ambrus Rita, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának professzora, tudományos dékánhelyettese.
Az inhalációs terápiában a 20. században történt komoly előrelépés, amikor megjelentek a hajtógázzal működő, adagolószelepes gyógyszerkészítmények. Ezek szájon át belélegezhető aeroszolok voltak, amelyekkel már pontos dózisban lehetett hatóanyagokat juttatni a tüdőbe.
A következő lépés az volt, hogy a nyolcvanas években megjelent a szárazpor-inhalációs forma, amelyhez sokféle adagolószereléket fejlesztettek. Ezekkel a hatóanyagokat szájon vagy orron át lehetett bejuttatni a tüdőbe, illetve magába a szervezetbe. Nazális szerek ma már léteznek korszerű gélek formájában is, azok is használhatók többféle célra.
Kapcsolódó: Nátha: meglepő dolog segíthet a szenvedéseinken
– Ezek a készítmények háromféle módon fejthetik ki hatásukat. Az elsőnél – ilyenek például a náthás időszakban alkalmazott orrszprék – az orrüregben hatnak helyileg, míg a másodiknál a szaglóhámon keresztül átjutnak az agyszövet felé, és már arra hatnak. A harmadik módnál a hatóanyagok felszívódnak az orr belső hámrétegén, hogy azon át bekerüljenek a vérkeringésbe, majd azzal eljussanak más célterületekre – magyarázza szakértőnk.
Széles a paletta
Ma már léteznek nazálisan adagolható fájdalomcsillapítók és migréngyógyszerek, és olyan hormontartalmú készítmények is, amelyek a menopauza időszakában jelenthetnek segítséget. Van oxitocint tartalmazó orrszpré, amelynek hatóanyaga a tejelválasztást tudja fokozni, és olyan nazális gyógyszer is, amellyel a csontritkulás kezelhető.
Forgalomba került már olyan nazális vakcina, amely az influenza megelőzését segíti. Kutatási fázisban olyan készítmények is vannak, amelyeket Alzheimer-kórnál és Parkinson-kórnál alkalmazhatnak. A hatóanyagok szájon át történő, inhalációs bevitele szintén sok lehetőséget rejt.
Az inhalálás hatékony módszer lehet az orrfolyás csillapítására, különösen, ha azt megfázás vagy irritáció okozza (Fotó: Getty Images / Roos Koole)
– Azok a szerek, amelyek így jutnak a tüdőbe, szintén többféleképpen hathatnak. Egyrészt működhetnek helyileg, és kezelhetők velük különböző tüdőbetegségek. Ilyen esetekben a célzott elérés miatt kevesebb hatóanyag is elég lehet ugyanannak a hatásnak a kiváltásához. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tizedakkora dózisban is alkalmazhatók lehetnek antibiotikumok vagy nyákoldó készítmények, és még a gyulladáscsökkentő hatású szteroidok is.
Ez hatalmas előny, hiszen a kisebb dózisok miatt csökken a mellékhatások rizikója. Elkerülhetők ezzel a megoldással az olyan gyomor- és bélrendszeri mellékhatások is, mint a gyomorégés és gyomorfájás, a hányás és a hányinger – emeli ki prof. dr. Ambrus Rita.
A tüdőn át bejutó gyógyszerek hatást gyakorolhatnak az egész szervezetre azáltal, hogy a légzőszervből egyből bekerülhetnek az úgynevezett kisvérkörbe. Ez azért előny, mert abból a hatóanyagok kellő dózisban, gyorsabban juthatnak át a szervezet egészét behálózó nagy vérkörbe, mint a szájon át szedett, gyomor- és bélrendszerből felszívódó készítményekből.
Kapcsolódó: Ezt az egy gyógynövényt mindig tartsd otthon, mert szinte mindenre jó
Alkalmazhatók lehetnek pulmonális bevitellel olyan gyógyszerek is, amelyek a bélrendszerből nem tudnak jól felszívódni (mert úgymond megemésztődnek), és emiatt csak bőrön át, injektálva lehet őket bejuttatni a szervezetbe. Ilyen például a cukorbetegség kezelésénél használt inzulin, amely már létezik inhalációs formában. Folyamatban vannak olyan klinikai vizsgálatok is, amelyeknél azt tesztelik, hogy tüdőn keresztüli, inhalációs hatóanyag-bevitellel kezelhető lehet-e a Parkinson-kór.
Bár a nazális és pulmonális gyógyszerbevitel már önmagában is nagyon hatékony, ezt a nanotechnológia térnyerése tovább fokozhatja.
Ennél a technológiánál a gyógyszerek mikrorészecskéit atomok szintjén mozgó nanorészecskékből építik fel, ami lehetővé teszi, hogy a hatóanyagok trójai falóként érjék el a tüdő nyálkahártyáját, és csak ott essenek szét (csak az arányok kedvéért: már egy hajszál is körülbelül 80-120 mikrométeres, a nanométer pedig annak is a töredéke).
Az ilyen gyógyszereknek azért lehet jobb terápiás hatásuk, mert kedvezőbb a biológiai hasznosíthatóságuk, és ezáltal még inkább csökkenteni lehet a bevitt dózisukat – és azzal együtt a mellékhatások rizikóját. Ilyen kutatásokat szakértőnk kutatócsoportja is végez jelenleg, és a szemcseméret csökkentésével már létre tudtak például hozni tüdőn és orron keresztül bejuttatható, nemszteroid gyulladásgátlókat tartalmazó készítményeket.
Csak látszólag kicsik
A tüdő azért tudja nagyon hatékonyan felvenni a gyógy-szerhatóanyagokat, mert felszívófelülete hihetetlenül nagy. Nagyjából 100 négyzetméteres területet fedne le a felülete, ha kiterítenénk. Az orrnyálkahártyánál ugyanez a mutató 150-160 négyzetcentiméter, ami a tüdőének nyomába sem ér, de így is megfelelő a hatóanyagok felszívódásához.
Kapcsolódó: Miért ébreszt fel minket a máj hajnali 1-kor, a tüdő pedig 3 után?
Illusztráció: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!