Ugron Gergely mentőtechnikus a saját kerékpárjával érkezik az Országos Mentőszolgálat Központi Mentőállomására, otthonról fél órát tekert bemelegítésképp. Átöltözik, majd átszáll a hivatalos járgányára, a biciklis mentők által használt elektromos kétkerekűre. A zoknija nem a szolgálati öltözékének része, mégis sokat elárul arról, mivel foglalkozik, hiszen mentőautók szirénáznak rajta. Gergő egyike annak a néhány bajtársnak, akik mentő­kerékpáron sietnek a bajbajutottak ellátására Budapesten.

– Külföldön már több országban működik, így három éve itthon is felmerült a biciklis mentőszolgálat ötlete. Jelenleg a fővárosban napi két elektromos kerékpár végez mentést, és még kettőt tervezünk szolgálatba állítani, amelyeket a nyári szezonban a Balatonon vetnénk be – magyarázza dr. Horváth Márk mentőtechnikus, az egyszemélyes mentőegységekért felelős koordinátor. Vele és Gergellyel együtt indulunk ma a Városligetbe, hogy megnézzük, miként dolgozik egy kerékpáros mentős.

Strandbaleset, biciklis esés, ájulás

A biciklis mentők idéntől már nem az állomáson várják a riasztást, hanem előre megtervezett útvonalakon mozognak. Ezeket úgy alakították ki, hogy nyáron a turisták, a gyalogosok által kedvelt utcákon, tereken „járőrözzenek”, de az is szempont volt, hogy az elmúlt évek adatai alapján hol várható „mentési esemény”.

Dr. Horváth Márk mentőtechnikus, az egyszemélyes mentőegységekért felelős koordinátor

Ennek megfelelően gyakran megfordulnak például a Palotanegyedben, a budai Várban, a Margitszigeten vagy a Városligetben. A Rákóczi híd és a Duna Aréna között tíz darab, nyolc–tíz kilométeres kört határoztak meg, ezeket járják be naponta többször, így, ha érkezik egy riasztás, gyorsan a helyszínre tudnak kerekezni.

A két keréken érkező mentősök egyértelmű előnye, hogy a gépkocsival nehezebben megközelíthető helyekre, szűk utcákba, tömegrendezvényekre sokkal könnyebben el tudnak jutni, mint az autós kollégák, így hamarabb megkezdődhet az ellátás, vagy akár az életmentés.

Ugron Gergely, aki harmincnégy éve mentőzik, civilben nagy biciklis, így a mozgás szeretete miatt vállalta a kerékpáros többletszolgálatot, emellett ugyanúgy dolgozik mentőkocsin is, ahogy eddig. Illetve az egyszemélyes ellátás ugyancsak közel áll hozzá.

Kapcsolódó: Egy sürgősségi orvos figyelmeztet – ezek a balesetek könnyen megelőzhetők lennének

– Nagyobb a felelősség, más típusú a munka, ha nincs pluszsegítségem – mondja. Gergő az egyetem, majd a távközlési mérnökként végzett munkája mellett a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál, önkéntes alapon kezdett mentőzni egy kedves orvos ismerősének hívására. 2020-ban az Országos Mentőszolgálathoz került, ahol eleinte félállásban, majd tavaly óta teljes állásban teljesít szolgálatot.

Ugron Gergely, a stílusos mentős így érkezik a munkába

Indulás előtt Gergő ellenőrzi a bicikli műszaki állapotát és a mentéstechnikai eszközöket, azaz a húszkilós táskákban lévő felszerelést, amellyel ma úgy ötven kilométert fog tekerni, ahogy egy átlagos munkanapon. A rádión keresztül bejelentkezik, megtölti a kulacsát vízzel, és indul. Az irányítási központban pontosan látják, hogy merre tart a bringával, és ha egy esethelyszínhez éppen közel tartózkodik, akkor odairányíthatják.

– Idén több feladat érkezik be hozzánk, mint tavaly, átlagosan napi öt-hét – avat be Gergő, miután becsatolta a bukósisakját. – Strandbaleset, biciklis esés, ájulás, belvárosi éttermek konyháján történt kisebb balesetek, kutyaharapás: a leggyakoribb problémák, amelyekhez megyek. Ezek sokszor nem is igényelnek orvosi ellátást, kórházi tartózkodást. Természetesen előfordul, hogy súlyosabb esetekhez riasztanak ki, ha én érnék oda a leghamarabb.

Ilyenkor akár eszméletlen betegnél, utcai újraélesztésnél kell helytállni, amihez kell a tapasztalat. Nemrég egy kisfiú ugrott fejest a derékig érő vízbe az egyik fővárosi strandon. Első körben a testhelyzetét kellett stabilizálnom, a vérzést csillapítanom, majd a hozzátartozókat megnyugtatni, és megvárni a rohamkocsit, ami el tudta szállítani.

Ki ér oda elsőnek?

Gergő biciklire pattan, és a Városligetbe tart, mi fotós kollégámmal dr. Horváth Márk autójával követjük. Márk közben elmeséli, hogy a doktor a neve előtt megtévesztő, igazából nem orvos, hanem jogász végzettségű, de már az egyetem végén elkezdett mentőzni. Kilenc éve dolgozik az Országos Mentőszolgálatnál, mentőautón és motoron egyaránt vállal szolgálatot.

Mentőápolói szakképesítést szerzett, és egészségügyi szakjogász is, „hátha a párhuzamosok a végtelenben egyszer összeérnek”. Ahogy Gergőt figyelve az Andrássy úton haladunk, számtalan elektromos rollerrel közlekedőt hagyunk el, így felmerül bennem, létezik-e már rolleres mentős is.

A Városliget fái alatt akár egy szülést is le tudnának vezetni a biciklis mentősök

– Nem – válaszol Márk –, rolleres balesetből viszont minden napra jut. A baj egyrészt a sebességből adódik, illetve abból, hogy a rollerezők nem vesznek bukósisakot, többen szállnak fel egy eszközre, és gyakran ittasan közlekednek. Egy esésből pedig súlyos agykárosodás is lehet… Pont ezért nem mindegy, hogy baj esetén mikor ér oda az első mentőegység.

Gergő már nemegyszer érkezett olyan balesethez, ahol biciklis vagy rolleres futár sérült – fűzi hozzá, amikor már mindannyian leparkolunk a Városliget árnyas fái alatt.

Mit csinál még egy kerékpáros mentő?

– A kerékpáros mentő felada­tai közé tartozik az is, hogy minél jobban be tudja vonni a sérült ellátásába a jelen lévő civileket, járókelőket – meséli Gergő. – A felszerelést emiatt színkódokkal látták el, így elég annyit mondanom, hogy a nagy piros táskából vegye ki valaki a kicsi sárgát, abban ezt és azt bontsa fel, adja a kezembe. Amit egy mentőautónál a mentőegység tagjai csinálnak, azt itt néha laikusokkal kell megoldani.

Ez meglepően gördülékenyen működik, általában úgy, mintha évek óta együtt dolgoznánk – amennyiben jól irányítok, megfelelően kommunikálok velük. A kommunikáció a betegekkel kapcsolatban is nagyon lényeges, mert vallom, hogy a gyógyulás nem csak egy gyógyszer következménye. A higgadt, barátságos légkör kialakítása rendkívül fontos és hatásos.

Oxigénpalack és félautomata defibrillátor is megtalálható a biciklistáskában

A biciklin találunk egy első és egy hátsó táskát. A bennük megbúvó felszerelés technikailag alkalmas arra, hogy akár itt a parkban levezessenek egy szülést, de Márk megmutatja a vérzéscsillapításhoz szükséges eszközöket, az infúziót, az oxigénpalackot és a félautomata defibrillátort is. Természetesen a táskák tartalmaznak gyógyszereket is – például egy darázscsípés által kiváltott allergiás reakció kezelésére.

Gergő nadrágján profi zsebek gumikesztyűt, kötszert, ragtapaszt rejtenek az egyik oldalon – hasznos, ha ezek a mentés során kéznél vannak. A másik zsebében a rádió, a harmadikban pedig egy kis nasi: fűszeres mandula az energiapótlásért. Apropó, evés-ivás.

Tizenkét óra szolgálatban húsz perc ebédszünetet kérhetnek ki a kerékpárosok,

és vannak olyan éttermek, kávézók, fürdők, amelyek a mentősöket azzal támogatják, hogy munka közben betérhetnek hozzájuk. Kérhetnek egy pohár üdítőt, kávét, megtölthetik a kulacsukat, használhatják a mosdót, kánikulában klimatizált helyiségben pihenhetnek egy kicsit.

Ahogy a parkban állunk, befut egy riasztás

Egy közeli élelmiszerüzlethez irányítják Gergőt, ahol egy hölgy rosszul lett. Öt perc alatt érkezik a helyszínre, mi a kocsival jóval lassabban, szinte végez, mire odaérünk. Ahogy elmeséli, hamar kiderült számára, hogy a középkorú hölgy cukorbeteg, akinek leesett a vércukorszintje. A kollégái megijedtek, nem tudták, mit tegyenek, ezért mentőt hívtak. Gergő megmérte a cukrát, majd ellátta, megvárta, míg rendeződik az állapota. Mentőgépjárművet küldeni valóban felesleges lett volna.

– Nemrég majdnem ugyanide hívtak egy karambolhoz – jut eszébe, miközben a felszerelését pakolja el. – Viszonylag könnyű sérültek voltak, én értem oda elsőként. Ott gyakorlatilag felderítőegységként működtem, mert a központnak azonnal vissza tudtam jelezni, milyen ellátásra lesz szükség, hány kocsit küldjenek – így jobban tudtak gazdálkodni a rendelkezésre álló erőforrásokkal.

A biciklis mentősök látványán sokszor meglepődnek a riasztások helyszínén, mondván, „mentőt hívtak, nem egy kerékpárost”. Sőt, többekben még az is felmerült, hogy a biciklin tervezték-e őket kórházba szállítani, mert azt aztán végképp nem értenék. Gergő ilyenkor megnyugtatja a betegeket, hogy ez fel sem merült, ő azért jött, hogy minél előbb megtörténjenek – az állapotfelmérés után – a szükséges beavatkozások.

A kerékpáros mentősök szolgálata májustól októberig tart. Addig számíthatunk rá, hogy összefutunk velük. De inkább ne legyen rá szükségünk…

Kapcsolódó: 1000 emberből 17 tudna újjáleszteni valakit – te közéjük tartozol?

Fotó: Bulla Bea