riport
Szükséghelyzetből közösség
– Jöjjön nyugodtan, a ház előtt látja majd a karácsonyfát, amit hatszáz horgolt kockával borítottunk be – mondja a telefonban a II. Kerületi Kulturális Nonprofit Kft. operatív ügyvezetője, Vámos Ágnes. Sajnos nem tudok látványosan lelkesedni egy horgolt karácsonyfáért, egészen addig, amíg meg nem pillantom teljes életnagyságában. Mert meglepően jól néz ki. Meg is állok, és […]
A természet gondnokai – Favágókkal az erdőben
Természetesen nem én fogom kivágni őket, ugyanis a fakitermelésnél kevés veszélyesebb tevékenységet lehet végezni az erdőben – tisztes távolból nézhetjük csak a műveleteket. És mielőtt bárki a szívéhez kapna, hogy fagyilkosok vagyunk, előrebocsátjuk, hogy az erdei favágás nemcsak az emberek, de a kezelt erdők érdekét is szolgálja. Minderről dr. Csépányi Péter erdőmérnök, a Pilisi Parkerdő […]
Vannak még csodák – Történetek az állatkórházból
Kicsi szürke kutya ül a lány lábánál. A kicsi szürke test remeg, a lány keze a hátát simogatja, szinte öntudatlanul, mintha ezek a mozdulatok éppúgy őhozzá és a kutyájához tartoznának, mint a levegővétel. A lány szeme csupa könny. Várnak a sorukra a szép váróban. A sorsukra, ami láthatóan közös. Vajon az ebek fejében ugyanaz jár […]
„A színház Én vagyok”
Egy hatalmas fémajtót keresek a Váci és az Irányi utca sarkán. Döngve csukódik be mögöttem, a hátulján rögtönzött cetli: „Csukd be, mert fűtünk!” Jó jel, ezek szerint még bírják fizetni a számlákat. Lebotorkálok a lépcsőn (hány méter mélyen lehetek?), csak ott emelem fel a tekintetem: kétméteres „óriás” áll előttem, lobogó ősz hajjal. Cziczó Attila. – […]
Az olvasás hangos öröme – Önkéntes felolvasók
Az utcán befejezték a kalapálást a garázsfelújítók. Még világos van, Sára odaül az íróasztalához, a klaviatúratámasztó helyére könyvet fektet. Kitölt egy pohárka Salvus vizet, ráhúzza a zajszűrőt a diktafonra, de mielőtt bekapcsolná, nyelvtörőkkel melegít. A pici pocakon pöckölt pockot mondja el, meg azt, hogy rájár a rájára a rúd, és azt is, hogy luxus Moszkvics […]
Nyolc kicsi bőrönd – Gizi mama és a mézeskalács illata
Nézem, milyen tiszta rajta minden, már-már makulátlan: a ruhája, a bőre, a tekintete. Mesekönyvekben látni ilyet a tündérek között. Azt mondja, először leülni igazán úgy éjféltájt szokott, amikor megnézi a telefonján a gyerekek aznapi jegyeit meg a tanárok üzeneteit. – De én így szeretem. Ha nem kellene mindig csinálni valamit, abba bele is halnék – […]
Ötvenes nő munkát keres
„Állásbörze? Oda nem csak fiatalok járnak?” – kérdezi óvatosan a barátnőm, amikor megtudja, hova indulok. Egyetlen mondat, benne van minden. Pedig ő célzás nélkül kérdi, mégis: telibe trafálja, az önbizalmamat is. Állást a fiatalok szoktak keresni, nem? A HR-tankönyvem szerint a negyvenpluszosokat „hanyatló” munkaerőnek tartják. Milyen szép kifejezés. Így is lehetne mondani: „fél lábban a […]
Fekete-fehér füstök – családok veszélyben
Mezítláb szaladnak a gyerekek a saras úton, szaladnak folyton, mintha ez a futás felmelegítené a vérüket. November van. Hideg szelek. Egyikük kezében nagy vödör, nagyobb, mint ő maga. Vizet tölt bele az utcai kútnál. Nógrád, Kisterenye, annak is a vége. Ez az egyetlen kút van itt, ebben a két utcában, víz az úgy ötven házban […]
Hogy a szülés a miénk legyen!
A nemrég megnyílt Budai Perinatális Központ egyik szülésfelkészítő kurzusára igyekszem. A gellérthegyi villa ablakán megcsillannak a bágyadt őszi napsugarak. Közelebb lépve felfedezem a kovácsoltvas kapu mintái közt a két tenyérbe zárt gránátalmát, a szülés szimbólumát. Célba értem. Az előtérben nagy a nyüzsgés, várandós nők, apák, gyerekek jönnek a szülésfelkészítő tanfolyamokra, tanácsadásokra. Az a benyomásom, mintha szülinapi […]