- A 2024-ben diagnosztizált új daganatos betegségek mintegy 12 százalékát hozták összefüggésbe fertőzésekkel.
- A legtöbb esetért a Helicobacter pylori baktérium, a HPV, valamint a hepatitis B és C vírus felelt.
- A fertőzés nem jelent automatikusan rákot, a tartósan fennálló fertőzések kockázata azonban oltásokkal, szűréssel és kezeléssel csökkenthető.
Amikor daganatos betegségekről hallunk, ritkán jut eszünkbe, hogy a háttérben egy évekkel vagy akár évtizedekkel korábban megszerzett fertőzés is állhat. Pedig bizonyos vírusok és baktériumok tartós jelenléte olyan elváltozásokat idézhet elő a sejtekben, amelyek idővel növelhetik a rosszindulatú daganatok kialakulásának veszélyét.
A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség, az IARC legfrissebb elemzése szerint 2024-ben körülbelül 2,3 millió új rákos eset volt fertőzésekhez köthető. Ez az abban az évben diagnosztizált daganatos betegségek mintegy 12 százalékát jelenti, vagyis globálisan csaknem minden nyolcadik esetet.
A szám elsőre ijesztő, de egyúttal fontos lehetőséget is jelez: ha egy daganatos betegség kialakulásában megelőzhető vagy kezelhető fertőzés játszik szerepet, akkor a rák kockázatát már jóval a daganat megjelenése előtt mérsékelhetjük.
Nem azt jelenti, hogy minden nyolcadik ember fertőzés miatt lesz rákos
A globális arány nem a személyes kockázatunkat mutatja. Nem azt jelenti, hogy ha elkapunk egy HPV- vagy Helicobacter-fertőzést, nyolc az egyhez esélyünk lesz a rákra. Az adat azt fejezi ki, hogy a világon egy év alatt diagnosztizált összes új daganat hány százaléka lett volna elkerülhető, ha az adott fertőzés nem következik be.
Az egyéni veszélyt számos körülmény befolyásolja: a kórokozó típusa, a fertőzés tartóssága, az immunrendszer állapota, az életkor, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, más betegségek és a genetikai hajlam egyaránt számít.
A legtöbb fertőzött emberből soha nem lesz daganatos beteg. A HPV-fertőzések jelentős részét például egy-két éven belül magától legyőzi az immunrendszer. A kockázat elsősorban akkor emelkedik, ha egy magas kockázatú vírustípus tartósan a szervezetben marad. A fertőzéstől a daganat kialakulásáig általában hosszú évek vagy évtizedek telnek el, ezért van időnk a megelőzésre, a felismerésre és a kezelésre.
Ez az 5 fertőzés okozza a legtöbb esetet
Az IARC elemzése tizenkét fertőző kórokozó hatását vizsgálta, de az esetek túlnyomó többségéért öt jól ismert fertőzés volt felelős.
1. Helicobacter pylori
A gyomor nyálkahártyájában megtelepedő Helicobacter pylori baktériumhoz kapcsolódott a legtöbb, körülbelül 760 ezer daganatos megbetegedés. Elsősorban a gyomorrák kialakulásában játszhat szerepet.
A baktérium nagyon gyakori, és sok embernél egyáltalán nem okoz tünetet. Másoknál tartós gyomornyálkahártya-gyulladáshoz, fekélyhez, hosszabb távon pedig a gyomor szöveteinek károsodásához vezethet. Jelenléte kilégzési teszttel, székletvizsgálattal vagy gyomortükrözés során vett mintából is kimutatható, az igazolt fertőzés pedig antibiotikumok és savcsökkentő gyógyszer kombinációjával kezelhető.
Mit tegyünk?
Nem szükséges azonban mindenkinek saját kérésre Helicobacter-tesztet végeztetnie. Visszatérő gyomorfájdalom, fekély, megmagyarázhatatlan vérszegénység vagy a családban előforduló gyomorrák esetén az orvos mérlegelheti a vizsgálat szükségességét.
2. Humán papillomavírus, vagyis HPV
Az oltás nem csak fertőzések ellen védhet, hanem a rák ellen is (Forrás: Unsplash/Kateryna Hliznitsova)
A HPV mintegy 750 ezer rákos esethez járult hozzá. A fertőzés elsősorban a méhnyakrákkal kapcsolódik össze, de végbélnyílást, szeméremtestet, hüvelyt, hímvesszőt, valamint bizonyos fej-nyaki területeket érintő daganatok kialakulásában is szerepet játszhat.
A HPV rendkívül gyakori, és nem kizárólag a nőket érinti. Szexuális érintkezéssel terjedhet, miközben az óvszer mérsékli, de nem szünteti meg teljesen a továbbadás veszélyét. A HPV-fertőzésről és a méhnyakrákról számos makacs tévhit él, holott a vírussal szinte minden szexuálisan aktív ember találkozhat élete során.
A leghatékonyabb védekezés a HPV elleni oltás. Magyarországon a 7. osztályos lányok és fiúk az iskolai kampányoltás részeként ingyenesen megkaphatják, szülői beleegyezéssel. Az oltás után is szükség van rendszeres méhnyakszűrésre, mivel a vakcina nem minden rákkeltő HPV-típus ellen nyújt védelmet.
3. Hepatitis B vírus
A hepatitis B vírust körülbelül 360 ezer új daganatos esettel hozták összefüggésbe, ezek többsége májrák volt. A vírus vérrel és testnedvekkel terjedhet, és ha a fertőzés krónikussá válik, tartós májgyulladást, májzsugort, majd daganatos elváltozást okozhat.
A hepatitis B ellen hatékony védőoltás áll rendelkezésre. Magyarországon része az életkorhoz kötött kötelező oltási rendnek. Akik gyermekkorukban nem kapták meg, és munkájuk, utazásuk, egészségi állapotuk vagy élethelyzetük miatt nagyobb kockázatnak vannak kitéve, orvosukkal egyeztethetnek a pótlásáról.
4. Epstein–Barr-vírus
A csókbetegséget, vagyis a fertőző mononukleózist is okozó Epstein–Barr-vírushoz mintegy 260 ezer daganatos esetet kötöttek. Szerepet játszhat bizonyos nyirokrendszeri betegségek, például a Hodgkin-limfóma, továbbá egyes orrgarati és gyomordaganatok kialakulásában.
Az Epstein–Barr-vírus rendkívül elterjedt, a legtöbben már fiatal korukban megfertőződnek vele, mégis csak nagyon kevés embernél alakul ki daganat. Jelenleg nincs ellene engedélyezett védőoltás, ezért a kutatók szerint az egyik fontos jövőbeli cél egy hatékony vakcina kifejlesztése.
A vírusfertőzések egyébként a fiatalabb életkorban előforduló egyes daganatoknál is megjelenhetnek kockázati tényezőként. Ilyen például a Hodgkin-limfóma, amelyet a fiatalokat gyakrabban érintő rákos betegségek között is számon tartanak.
Ez is érdekelhet: egy csók és 3 gyógyíthatatlan betegség – ezt kell tudnod a csókvírusról
5. Hepatitis C vírus
A hepatitis C körülbelül 160 ezer, főként májat érintő daganatos megbetegedés hátterében állhatott. Elsősorban fertőzött vérrel terjed, és éveken keresztül tünetmentesen károsíthatja a májat.
Ellene jelenleg nincs védőoltás, de korszerű gyógyszerekkel az esetek döntő többségében gyógyítható. Ezért különösen fontos a szűrés azoknál, akik korábban ellenőrizetlen vérkészítményt kaphattak, közös tűhasználat fordult elő náluk, nem megfelelően steril eszközzel készült tetoválásuk vagy testékszerük van, illetve más módon kapcsolatba kerülhettek fertőzött vérrel.
Hogyan lesz egy fertőzésből rák?
A különböző kórokozók eltérő úton emelhetik a daganatok kockázatát. Egyes vírusok közvetlenül beavatkozhatnak a sejtek működésébe, mások tartós gyulladást tartanak fenn. A folyamatos gyulladás során a sejtek újra és újra károsodhatnak, majd regenerálódhatnak, ami növeli a genetikai hibák felhalmozódásának esélyét.
Más fertőzések gyengíthetik az immunrendszert, így az nehezebben ismeri fel és pusztítja el a rendellenesen működő sejteket.
A HIV például nem közvetlenül okoz daganatot, hanem az immunvédelem gyengítésével növeli több, más vírusokhoz kapcsolódó rák kockázatát.
A daganatok kialakulása azonban ritkán vezethető vissza egyetlen okra. A fertőzéshez dohányzás, rendszeres alkoholfogyasztás, elhízás, kedvezőtlen étrend vagy genetikai hajlam is társulhat. Ahogyan egyes feldolgozott húsfélék rendszeres fogyasztását is érdemes korlátozni, a fertőzések megelőzése is csak egy eleme a rák kockázatát mérséklő életmódnak.
Így csökkenthetjük a fertőzésekhez kapcsolódó rák kockázatát
A legfontosabb lépések nem különlegesek, és jelentős részük már most elérhető.
- Kérjük gyermekünknek a HPV elleni védőoltást, és felnőttként is érdeklődjünk orvosunknál, érdemes-e beadatnunk.
- Ellenőrizzük, hogy megkaptuk-e a hepatitis B elleni oltássorozatot.
- Vegyünk részt rendszeresen méhnyakszűrésen akkor is, ha kaptunk HPV-oltást.
- Kockázat vagy tartós panasz esetén kérdezzük meg orvosunkat a hepatitis B-, hepatitis C-, HIV- vagy Helicobacter pylori-vizsgálatról.
- Használjunk óvszert, tudva, hogy az csökkenti, de nem szünteti meg minden fertőzés átadásának veszélyét.
- Tetoválásnál, piercingnél és egészségügyi beavatkozásnál ragaszkodjunk a steril eszközökhöz.
- Ne dohányozzunk, mert a dohányzás több fertőzés mellett tovább emelheti a rosszindulatú elváltozások kockázatát.
- Ne hagyjuk kezeletlenül az igazolt fertőzést, és az előírt gyógyszeres kúrát mindig fejezzük be.
Az IARC szerint a földrajzi eltérések jelentősek: Kelet-Ázsiában, Közép- és Kelet-Európában, Délkelet-Ázsiában és a Szaharától délre fekvő Afrikában különösen nagy a fertőzésekhez köthető daganatos esetek aránya. Ebben a fertőzések elterjedtsége mellett az oltásokhoz, szűrésekhez és kezelésekhez való egyenlőtlen hozzáférés is szerepet játszik.
Nem minden új kutatási eredmény jelent személyes veszélyt
A rákkutatás folyamatosan újabb részleteket tár fel arról, hogyan védekezik a szervezet a károsodott sejtek ellen. Nemrég például az is felmerült, hogy az őszülés bizonyos sejtszintű rákellenes védelmi folyamattal függhet össze. Az ilyen eredmények azonban nem jelentik azt, hogy egyetlen testi jelből vagy fertőzésből biztos következtetést vonhatunk le a saját egészségünkre.
Jó hír: a fertőzésekhez kapcsolódó daganatos betegségek egy részével szemben vannak kézzelfogható eszközeink. Az oltás, a szűrés, a biztonságosabb szex és az időben elkezdett kezelés nemcsak egy fertőzés következményeitől óvhat meg bennünket, hanem évekkel vagy évtizedekkel később kialakuló daganatos betegségeket is megelőzhet.
Kapcsolódó: Nem a karma okozza a betegséget – ezt fontos tudni a rák kialakulásáról
Fotó: Unsplash
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!