A rák világszerte a vezető halálokok közé tartozik: az összes haláleset körülbelül 10–15%-áért felelős valamilyen daganat. A rákos megbetegedések gyakorisága az életkor előrehaladtával – többnyire – jelentősen nő, mivel idősebb korban gyakoribbak lesznek a sejtek genetikai állományában bekövetkező károsodások.

Idősebb korban emellett az immunrendszer működése is gyengülhet, ami szintén hozzájárul a rákos sejtek idősebb kori kontrollálhatatlanságához. A leggyakoribb ráktípusok közé a mellrák, a tüdőrák, a bőrrák, a prosztatarák, a vastagbélrák és a nyirokrendszeri rákok tartoznak. 

Kapcsolódó: Nemrégiben mi is írtunk arról, hogy egyre több a fiatal rákos beteg

A legtöbb ráktípus gyakorisága 50–60 éves kor felett nő meg. Azonban bizonyos ráktípusok fiatalabb korban is előfordulhatnak, sőt, néhányuk kimondottan jellemző a fiatalabb populációra. A fiatal korban kialakuló rákbetegségek sokszor azért jelentenek nagy kihívást, mert míg egy idősebb ember esetében a kezelőorvos is előbb gyanakszik daganatos betegségre és kezd ebben az irányban is vizsgálódni, egy fiatalabb páciens bizonyos esetekben csak később kaphat diagnózist.

A rákbetegség kialakulásában az életmódnak is nagy szerepe lehet (Fotó: Getty Images)

Ebben a cikkünkben azt gyűjtjük össze, hogy melyek a leggyakoribb, fiatalabb korban (is) előforduló ráktípusok.
Figyelem! A felsorolás nem azt jelenti, hogy más típusú daganatos betegségek nem érinthetnek fiatalokat, vagy hogy a lejjebb felsorolt tünetek önmagukban mindenképpen rákra utalnának.

A rákbetegség fiatalokra jellemző típusai

Az esetek döntő többségében banális okok állnak a nem tipikus panaszok hátterében. Orvoshoz fordulni éppen azért fontos, hogy a lehető leghamarabb kizárhassuk a komolyabb betegségeket, vagy fennállásuk esetén minél hamarabb segítséget kapjunk.

1. Leukémiák 

Ennek a daganattípusnak leginkább gyerekek és fiatal felnőttek az érintettjei. 
Ezeknek a daganatoknak a hátterében legtöbbször genetikai hajlam áll, de környezeti tényezők, például sugárzás vagy bizonyos vegyi anyagoknak való kitettség is nagy szerepet játszhat a kialakulásukban. Közre játszhatnak benne immunrendszeri zavarok, például veleszületett immunhiányos állapotok és autoimmun betegségek is. 
Tünetei lehetnek:

• Gyakori fertőzések 
• Fáradtság, sápadtság
• Láz és éjszakai izzadás
• Duzzadt nyirokcsomók, lép vagy máj
• Könnyen kialakuló véraláfutások
• Gyakori orrvérzés

Ennek a ráktípusnak az esetében a kemoterápia az elsődleges kezelési mód, a sugárterápiát ritkábban használják. Súlyos esetekben, főként visszatérő daganatoknál a csontvelő- vagy őssejt-transzplantáció is segíthet.

2. Lágyszöveti szarkómák 

Ez a ráktípus gyerekeknél és serdülőknél gyakori. Leggyakoribb típusa az úgynevezett Ewing-szarkóma, ami jellemzően a csontokban vagy a környező lágyszövetekben alakul ki. Megjelenésében a véletlenszerűen jelentkező DNS-mutációk és genetikai rendellenességek is szerepet játszhatnak.
Tünetei lehetnek:

• Fájdalom az érintett területen, például a csontokban, lágy szövetekben
• Látható duzzanat vagy csomó
• Mozgáskorlátozottság, ha az érintett terület ízület közelében van

Az elsődleges kezelési mód a lágyszöveti szarkómák esetén a kemoterápia és az érintett daganat eltávolítása. A sugárterápia kiegészítő kezelésként jöhet szóba, különösen akkor, ha a daganat nem teljesen eltávolítható.

3. Csontrákok 

Tinédzserek és fiatal felnőttek egyik túl gyakran előforduló rákbetegsége, mely leggyakrabban a hosszú csontok végein (pl. combcsonton) fordul elő. Oka lehet a pubertás alatti gyors csontnövekedés és egyes genetikai tényezők.
Tünetei lehetnek:

• Csontfájdalom, ami éjszaka vagy mozgás közben fokozódik
• Látható vagy tapintható duzzanat
• Csonttörések már kisebb traumák hatására is

A műtét előtt és után a daganat méretének csökkentésére kemoterápiát alkalmaznak, a műtét során pedig az érintett csontot távolítják el, esetenként protézissel pótolják. Sugárterápiát csak ritkább esetekben alkalmaznak, mivel a csontdaganatok kevésbé sugárérzékenyek.

4. Hodgkin-limfóma

A Hodkin-limfóma a gyorsan növekvő (agresszív) vérrák egyik fajtája, amely felnőtteket, gyerekeket illetve fiatalokat egyaránt érint. Kialakulásában immunrendszeri rendellenességek, vírusfertőzések (például az Epstein–Barr-vírus által okozott mononukleózis) mellett a genetikai és környezeti tényezők is szerepet játszanak. 
Tünetei lehetnek:

• Fájdalmatlan nyirokcsomó-duzzanatok
• Láz, éjszakai izzadás, fogyás
• Krónikus fáradtság
• Viszketés, esetenként köhögés vagy légszomj

Az elsődleges kezelés a kemoterápia és sugárterápia, immunterápia vagy célzott terápia pedig előrehaladott esetekben segíthet.

5. Melanóma 

A bőrrák egy, a fiatal felnőttek, különösen nők körében is gyakori ráktípus. Legfőbb kiváltó oka az intenzív UV-sugárzásnak való kitettség gyerek- és fiatal korban.
Tünetei lehetnek:

• Szokatlan vagy gyorsan változó anyajegyek (Az úgynevezett ABCDE-szabály segít felmérni az elváltozás veszélyességét. Amire figyelni kell: aszimmetria, szegély, szín, átmérő, változás).
• Vérző vagy fekélyes anyajegy

Kezelés során a daganat és környező szövetek kimetszése történik, előrehaladott vagy áttétes esetekben célzott és immunterápia javasolt.

6. Hererák

Leggyakrabban a fiatal férfiakat (15–35 év között) érinti. Oka lehet kóros herefejlődés vagy az úgynevezett kriptorchizmus (amikor nem száll le a here). Emellett a genetikai hajlam is jelentős faktor.
Tünetei lehetnek:

• Tapintható fájdalmatlan csomó vagy duzzanat a herében
• Tompa fájdalom az alhasban vagy az ágyékban
• Ritkán emlőnövekedés 

Sebészi beavatkozásnál az érintett here eltávolítása történik, emellett kemoterápiát és/vagy sugárterápiát alkalmaznak az áttétek kezelésére. A nyirokcsomók eltávolítása is a kezelés része súlyos esetekben.

7. Agydaganatok

Az érintett korosztály a gyerekek és fiatalok köre, a háttérben pedig veleszületett genetikai mutációk és a sugárzásnak való kitettség is lehet.
Tünetei lehetnek:

• Fejfájás (ami reggeli órákban rosszabb)
• Hányinger, hányás
• Látászavarok, egyensúlyproblémák
• Viselkedésváltozás, kognitív problémák, beszédzavar

A fő kezelési mód a daganat (legalább részleges) eltávolítása. Sugár- és kemoterápia kiegészítő kezelésként jöhet szóba.

8. Pajzsmirigyrák

Fiatal felnőttek, különösen nők körében gyakori. Oka lehet a családi hajlam vagy egy esetleges korábbi sugárkezelés káros hatása.
Tünetek lehetnek:

• Fájdalmatlan csomó vagy duzzanat a nyakon
• Rekedtség vagy légzési nehézség
• Nyelési problémák

Kezelésképp a pajzsmirigy részleges vagy teljes eltávolítása jöhet szóba. Ha áttétek is vannak, vagy ha a daganat maradványai kimutathatók, radiojód-terápia is szóba jöhet. A pajzsmirigy működésének pótlására hormonpótló terápia is felmerülhet.

Rák fiatalabb korban

A rákbetegségek kialakulásában minden korban jelentős szerepet játszhatnak életmódtényezők, genetikai okok és környezeti hatások is. Fiataloknál ugyanakkor van még két katalizátorként működő faktor is. Az egyik, hogy fiatal korban a sejtek gyorsabban osztódnak, ami növeli a DNS-hibák lehetőségét. A másik, hogy a fiatalkori rákok sokszor kifejezetten agresszívak, azaz gyorsan növekednek. Emiatt a fiatalkori rákok esetében kiemelkedően fontos a korai diagnózis.

A fiatalkori rákbetegesek esetén is kulcsfontosságú az onkológus, sebész, sugárterapeuta és pszichológus együttműködése. Emellett a támogató terápia, azaz a táplálkozási tanácsadás, a pszichés támogatás és a rehabilitáció segítheti a felépülést.

Kapcsolódó: Korábbi cikksorozatunkban egy fiatal táncművész rákbetegségéről és az abból való felépüléséről írtunk

Kiemelt kép: Getty Images