- Az őszülés bizonyos esetekben a sérült pigmentőssejtek eltávolításának következménye lehet.
- A kutatás ugyanazoknak a sejteknek két eltérő útját figyelte meg: az egyik őszüléshez, a másik daganatképződéshez vezethetett.
- Az eredmények egérkísérletekből származnak, ezért az ősz haj nem tekinthető a rák elleni védelem bizonyítékának.
Az első ezüstös hajszál felfedezése ritkán jár örömmel. Van, aki azonnal kihúzza, más már időpontot is kér a fodrászától festésre. De egyre többen döntenek úgy, hogy inkább kíváncsian figyelik a változást, és rábízzák a természetre.
Az őszülésről sokáig úgy gondoltuk, hogy egyszerűen annak a jele: a hajhagymákban kimerül a pigmentet termelő sejtek utánpótlása. Egy új kutatás szerint azonban a ennél sokkal izgalmasabb dolgok történnek a hajunk láthatatlan részein.
A Tokiói Egyetem kutatói azt találták, hogy az ősz haj bizonyos körülmények között egyfajta sejtszintű biztonsági intézkedés mellékhatása lehet. A szervezet ilyenkor nem megjavítja vagy életben tartja a súlyosan sérült pigmentőssejteket, hanem végleg kivezeti őket a rendszerből. Ennek ára a hajszín elvesztése, a nyereség pedig az lehet, hogy a károsodott sejtek nem szaporodnak tovább.
Miért őszül meg a hajunk?
A haj színét a melanin nevű pigment adja. Az ezt előállító melanociták utánpótlásáról a szőrtüszőben megbújó melanocita-őssejtek gondoskodnak. Amíg ezek megfelelően működnek, minden új hajszál megkapja a színét. Ha azonban az őssejtek száma vagy működőképessége csökken, az újonnan növő haj egyre kevesebb pigmentet tartalmaz, végül szürkévé vagy fehérré válik.
Az, hogy mikor kezdünk őszülni, nagy részben öröklött adottság. Oxidatív stressz, egyes hiányállapotok, betegségek és életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak benne az életkor mellett. Az őszülés és a haj öregedése tehát nem egyetlen okra vezethető vissza.
Ugyanaz a sejt két egészen eltérő útra léphet
A Nature Cell Biology folyóiratban megjelent tanulmány kutatói egerekben, hosszú távú sejtkövetéssel vizsgálták, miként reagálnak a melanocita-őssejtek a különböző DNS-károsodásokra. A kísérletek alapján ugyanaz a sejtpopuláció a stressz típusától és a környező szövetek jelzéseitől függően két ellentétes sorsra juthatott.
Amikor a sejtek DNS-ében kettős száltörés keletkezett, működésbe lépett egy p53 fehérjéhez kapcsolódó védelmi útvonal. A sérült őssejtek visszafordíthatatlanul érett pigmentsejtekké alakultak, majd eltűntek a szőrtüszőből. Mivel nem maradtak utánpótlást biztosító pigmentőssejtek, a következő hajszálak őszülni kezdtek.
Ez elsőre veszteségnek hangzik, sejtszinten azonban óvintézkedés lehetett.
A potenciálisan veszélyessé vált sejtek nem kaptak lehetőséget arra, hogy tovább osztódjanak és újabb hibákat halmozzanak fel.
Mi köze mindennek a melanómához?
A szervezet melanóma elleni védekezésének jele lehet az ősz haj (Forrás: Unsplash/Getty Images)
Más stresszhatásoknál egészen eltérő folyamatot figyeltek meg. Bizonyos rákkeltő anyagok és ultraibolya-sugárzással összefüggő károsodások hatására a környező szövetek olyan jelzéseket adtak a pigmentőssejteknek, amelyek életben tartották és szaporodásra ösztönözték őket. A sejtek így a sérülés ellenére sem tűntek el. Ez az a helyzet, amely kedvezhetett a melanóma kialakulásának.
A kutatók tehát nem azt állítják, hogy az ősz haj megakadályozza a bőrrákot. Azt mutatták meg, hogy egerekben az őszülés és a daganatképződés ugyanannak a sérült őssejtállománynak két eltérő lehetséges következménye volt.
Az egyik út során a szervezet feláldozta a haj pigmentjét, hogy megszabaduljon a kockázatos sejtektől.
A másiknál a sérült sejtek életben maradtak és tovább szaporodtak.
Az ősz haj nem jelenti azt, hogy védettek vagyunk a ráktól
Ez a különbségtétel különösen fontos. A kutatást egereken végezték, és egyelőre nem igazolták, hogy az emberi hajhagymákban ugyanez a folyamat pontosan ugyanígy zajlik. Azt sem állíthatjuk, hogy aki korán őszül, annál kisebb a daganatos betegségek vagy akár csak a melanóma kockázata.
Az ősz haj nem diagnosztikai jel, hiánya pedig nem figyelmeztetés. Nem helyettesíti a fényvédelmet, az anyajegyek rendszeres ellenőrzését vagy a szűrővizsgálatokat. A rák kockázatának csökkentésében továbbra is a bizonyított lépések számítanak: a dohányzás kerülése, az egészséges testsúly, a rendszeres mozgás, a fényvédelem és az ajánlott szűrések.
Az eredmény mégis fontos jó hír a rákkutatásban, mert segíthet jobban megérteni, hogyan dönti el egy szövet, hogy eltávolítja vagy tovább működteti a károsodott sejteket. Ha sikerül feltárni a döntést irányító molekuláris kapcsolókat, az később új megelőzési vagy kezelési lehetőségekhez is elvezethet. Ez azonban egyelőre kutatási irány, nem alkalmazható terápia.
Még a végén megszeretjük az ősz hajszálakat
A kutatás nem teszi kötelezővé, hogy egyik napról a másikra megszeressük az őszülést. Ha valaki jobban érzi magát festett hajjal, annak ugyanúgy megvan a helye, mint annak, ha büszkén vállaljuk a természetes ezüstös árnyalatot. Az ősz haj elfogadása amúgy sem pusztán esztétikai kérdés: sokunk számára az öregedéshez, a nőiességhez és a láthatósághoz kapcsolódó érzéseket is megmozgatja.
De egy ősz hajszál nem feltétlenül csak azt jelzi, hogy valamit elveszítettünk. Elképzelhető, hogy bizonyos esetekben annak a nyoma is, hogy a szervezetünk megvédett minket valamilyen betegségtől.
Kapcsolódó: Persze lassíthatod is a hajad őszülését – ezek a módszerek tényleg működnek
Fotó: Unsplash/Antonio Verdín
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!