- Mennyire veszélyes a szaharai por belélegzése?
- Hogyan védekezhetünk ellene?
- Miként alakul az időjárás?
A HungaroMet friss előrejelzése szerint a szaharai por a fátyolfelhőkkel együtt megszűri a napsütést, miközben 29–36 fokig melegszik a levegő. A porral terhelt levegő és a szervezetet önmagában is próbára tevő hőség együtt különösen az időseket és a krónikus betegeket viselheti meg.
A szaharai homok valójában kőzetliszt
A Szaharából nem strandhomok érkezik fölénk. A nagyobb homokszemek nem tudnának több ezer kilométert utazni, a finom ásványi por azonban igen. A Magyarországig eljutó részecskék némelyike olyan apró, hogy az ujjlenyomat barázdáiban is elférne – ezért nevezik ezt az anyagot kőzetlisztnek is.
A sivatag felett kialakuló erős szelek és ciklonok magasra emelik a port, amelyet aztán a légáramlatok Európa felé sodorhatnak. Maga a jelenség nem új, a gyakorisága azonban feltűnően megváltozott. Dr. Varga György szerint a nyolcvanas–kilencvenes években évente két-három jelentősebb szaharai poreseményt észleltek Magyarországon, az utóbbi években viszont megsűrűsödtek, akár 12–15 alkalommal is elérhetett bennünket afrikai eredetű por.
Mennyire veszélyes a szaharai port belélegezni?
Röviden: nagy koncentrációban okozhat panaszokat, de nem mindenkire egyformán veszélyes. Az egészséges emberek többsége legfeljebb szem-, torok- vagy légúti irritációt tapasztalhat. Az asztmával, COPD-vel, szívbetegséggel vagy más krónikus betegséggel élők, valamint az idősek, a csecsemők és a kisgyerekek érzékenyebben reagálhatnak rá.
A hatás bizonyos szempontból a kanadai erdőtüzek messzire sodródó füstjéhez hasonlítható. A kétféle légszennyezés összetétele nem azonos – az egyik égéstermékeket, a másik főként ásványi anyagokat tartalmaz –, de mindkettő növelheti a levegő részecsketerhelését.
A PM2,5 szabad szemmel alig látható, mégis mélyre juthat a tüdőben. (Forrás: Canva)
A 10 mikrométernél kisebb PM10-részecskék ingerelhetik a szemet, az orrot és a torkot, a legfeljebb 2,5 mikrométeres PM2,5-szemcsék pedig mélyebbre juthatnak a tüdőben, sőt a véráramba is bekerülhetnek – írja az amerikai járványügyi központ. Egy 2024-ben megjelent tudományos áttekintés a szaharai poreseményeket az asztmás és COPD-s tünetek gyakoribb súlyosbodásával hozta összefüggésbe.
Ez nem jelenti azt, hogy minden opálos égbolt egészségügyi veszélyhelyzetet jelez. A kockázatot elsősorban a talaj közelében mérhető koncentráció, a kitettség hossza és az egyéni egészségi állapot határozza meg. A légszennyezés tüdőre gyakorolt hosszabb távú hatásairól korábban részletesen is írtunk.
Mire figyeljünk, amíg szaharai homok van felettünk?
Aki asztmás, allergiás vagy légzőszervi beteg, lehetőleg ne a legmelegebb órákra időzítse a futást, kerékpározást vagy megerőltető kerti munkát. Az aktuális PM10- és PM2,5-adatokat az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat térképén lehet ellenőrizni.
A szaharai poros levegőt az idősek, a gyerekek és a légúti betegek érezhetik meg a leginkább. (Forrás: Canva)
Magas részecskeszintnél érdemes:
- rövidebben szellőztetni
- több időt tölteni zárt térben
- egy megfelelően karbantartott HEPA-szűrő
- kinti tartózkodáskor pedig a jól illeszkedő FFP2-es maszk is mérsékelheti a belélegzett részecskék mennyiségét.
Az otthoni levegő tisztításáról és a maszkválasztásról itt írtunk részletesen.
A 36 fokos melegben a folyadékpótlás is fontos; erős izzadás esetén az elvesztett elektrolitokra szintén figyelni kell. Nehézlégzés, sípoló légzés, mellkasi fájdalom vagy szokatlan rosszullét esetén viszont orvosi segítséget kell kérni.
Szombattól az átvonuló hidegfront, a megerősödő szél, valamint a helyenként kialakuló záporok és zivatarok várhatóan fokozatosan kitisztítják a levegőt. Addig a szaharai homok nemcsak az ég színén hagyhat nyomot: annak is érdemes óvatosabbnak lennie, akinek a tüdeje hamarabb megérzi, ha valami megváltozik odakint.
Naptár szerint hamarosan itt az ősz, ez is érdekelhet: Jön még hőhullám szeptemberben?
Kiemelt kép: Canva
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!