Árthat a szívbetegeknek egy finom nyári gyümölcs? Erre figyelmeztetnek a szakemberek

• Nemcsak az számít, mennyit iszunk. A lédús ételek, például a görögdinnye is beleszámítanak a napi folyadékbevitelbe.
• Szívelégtelenség esetén nagyon  oda kell figyelni a mennyiségre.
• Mutatjuk, mekkora adaggal érdemes számolni, ha folyadékmegszorítást írt elő az orvos.

Kevés finomság kapcsolódik olyan szorosan a nyárhoz, mint a jéghideg görögdinnye. De miközben a legtöbb ember nyugodtan falatozhat a piros húsú gyümölcsből, bizonyos betegségek esetében fontos lenne, hogy mértékletesen fogyasszuk csak.

Ezért imádjuk a dinnyét

A görögdinnye egyik legnagyobb előnye az, hogy rengeteg vizet tartalmaz. Tényleg sokat: a gyümölcs nagyjából 90 százaléka víz. És épp ez az, ami miatt egyesek számára kockázatokat is rejthet a fogyasztása. Ugyanis míg egy egészséges ember szervezete általában gond nélkül kezeli az elfogyasztott nagy mennyiségű folyadékot, vannak olyan szívbetegségek, ahol a túlzott folyadékbevitel veszélyes is lehet. 

A napi folyadékbevitelbe nemcsak az számít bele, amit megiszunk, hanem a nagy víztartalmú ételek is. Ha valaki rövid idő alatt nagy mennyiségű dinnyét eszik meg, az már jelentős mennyiségű folyadékot jelenthet, ha pedig ehhez jön még némi víz, limonádé, esetleg kávé, vagy egy nyári leves, összeadódva a folyadék akár túl sok is lehet. 

Mi történik szívelégtelenségben?

Szívelégtelenség esetén a szív nem képes olyan hatékonyan pumpálni a vért, ahogy a szervezetnek szüksége lenne rá. Emiatt a keringés egyensúlya könnyebben felborulhat, és a szervezet bizonyos esetekben hajlamosabbá válik a folyadék visszatartására.

Ha túl sok folyadék kerül a szervezetbe, miközben a szív és a vesék nem tudják megfelelően kezelni a többletet, a folyadék felhalmozódhat a szövetekben. Ennek egyik jól látható jele lehet a boka és a lábszár duzzanata, de súlyosabb esetben a tüdőben is felszaporodhat a folyadék. Ilyenkor jelentkezhet légszomj, nehézlégzés, romolhat a terhelhetőség, és a testsúly is néhány nap alatt több kilogrammal nőhet.

Ezért van jelentősége annak, hogy bizonyos szívelégtelenségben élőknél az orvos folyadékbevitel-korlátozást rendel el.

Fontos azonban, hogy nem minden szívbetegnek kell kevesebbet innia, és a folyadékkeret nagysága sem egyforma mindenkinél.

Ezt az állapot súlyossága, a veseműködés, a gyógyszerek és egyéb tényezők alapján határozzák meg.

A vizesedés intő jel lehet (Forrás: Getty Images)

Mennyi dinnye fér bele?

Ha valakinek nincs folyadékbevitel-korlátozása, a görögdinnye különösebb matekozás nélkül része lehet a nyári étrendnek. Ha azonban az orvos meghatározott napi folyadékkeretet írt elő, már érdemes tudatosabban számolni.

A görögdinnye körülbelül 90 százaléka víz, vagyis 10 deka dinnye körülbelül 0,9 deci folyadéknak felel meg. Ez azt jelenti, hogy 30 deka dinnye nagyjából 2,7 deci, fél kiló pedig körülbelül 4,5 deci folyadékot jelent.

Érdemes ezért mindig inkább kisebb, körülbelül 20–30 dekás adaggal számolni egy alkalommal, nem pedig fél kiló vagy akár egy egész kiló dinnyét elfogyasztani. Ez azonban nem univerzális adag. Ha valakinek napi 1,5 literes folyadékkeretet írt elő az orvosa, a dinnye mennyiségét is ennek megfelelően kell figyelembe vennie.

Ezeket az állapotokat befolyásolja a dinnye

Nemcsak szívelégtelenség esetén kell figyelni a dinnye mennyiségére. Van néhány egyéb állapot is, amikor fontos a mértékletesség. 

• Krónikus vesebetegségben: főleg előrehaladottabb esetben lehet kulcskérdés a folyadékbevitel, illetve itt a dinnye káliumtartalma is szempont lehet, ha az orvos káliummegszorítást javasolt.
• Dialízis mellett: különösen fontos lehet a folyadék mennyisége, mert két kezelés között felhalmozódhat a szervezetben.
• Súlyos májbetegségben, például hasvízkórral járó cirrózisban: a folyadék- és nátriumbevitel korlátozása is szükségessé válhat.
• Bizonyos ödémával járó állapotokban: itt is az alapbetegség és az orvosi előírás határozza meg, szükséges-e folyadékot korlátozni.
• Cukorbetegség esetén: nem a víztartalom, hanem a szénhidráttartalom miatt érdemes az adagra figyelni. A dinnye nem tiltólistás, de egy nagy adag már számottevő mennyiségű természetes cukrot tartalmaz.
• Magas káliumszint (hiperkalémia) esetén: a görögdinnye káliumtartalma miatt az adagolást az egyéni étrendi előírásokhoz kell igazítani.

Érdemes viszont azt is észben tartani, hogy a görögdinnye bizonyos esetekben javíthatja is a szív egészségét. Már csak ezért is: bármilyen egészségügyi problémáról van is szó, az érintett betegnek mindig kezelőorvosától vagy dietetikustól kell megkérdeznie, hogy saját napi keretébe mennyi görögdinnye fér bele. 

Kapcsolódó: Ezek a szívelégtelenség legfurcsább tünetei

Kiemelt kép: Getty Images