- Az erős szédülés fejfájás nélkül egy ritka, kevéssé ismert migréntípus tünete is lehet.
- Sokszor hónapokig is eltart, mire diagnosztizálják a migrénnek ezt a fajtáját.
- Milyen kezelések és életmódbeli változtatások segíthetnek?
Ha valaki migrénre gondol, szinte biztosan lüktető fejfájás jut eszébe. Létezik azonban egy olyan formája a betegségnek, amelynek vezető tünete nem a fájdalom, hanem az intenzív szédülés. A vesztibuláris migrént gyakran hónapokig, sőt évekig nem ismerik fel, mert tünetei könnyen összetéveszthetők más idegrendszeri vagy belső fül eredetű betegségekkel. A szakemberek szerint pedig jóval gyakoribb, mint azt sokan gondolják.
Migrén fejfájás nélkül? Igen, létezik
A vesztibuláris migrén egyik legkülönlegesebb jellemzője, hogy nem feltétlenül okoz fejfájást. Ehelyett erős szédülés, egyensúlyvesztés, bizonytalanságérzés vagy forgó jellegű szédülés jelentkezik, amelyet gyakran fény- és hangérzékenység is kísér. Éppen ezért sok beteg kezdetben nem is neurológushoz, hanem fül-orr-gégészhez fordul, vagy azt gondolja, hogy valamilyen belsőfül-problémája alakult ki.
Ez is érdekelhet: 5 jel, hogy nem sima fejfájásod, hanem migréned van
A New York Times által ismertetett kutatás szerint a vesztibuláris migrén az emberek közel 3 százalékát érintheti, bár a valódi szám ennél magasabb is lehet, mert sok esetet nem ismernek fel. Egy 2018-as vizsgálat szerint csupán körülbelül minden tizedik beteg kap magyarázatot arra, hogy szédülésének hátterében valójában migrén áll.
Gyakran hosszú út vezet a diagnózisig
A korábban említett cikkben szereplő Alicia Wolf története jól mutatja, milyen nehéz felismerni ezt az állapotot. Egy külföldi utazás után kezdődött szédülése eleinte megfázásnak tűnt, később azonban hónapokon át nem múlt el.
Több fül-orr-gégészt, neurológust és más szakorvost is felkeresett. Volt, aki szorongásra, más depresszióra gyanakodott, egy sürgősségi osztályon pedig egyszerűen csak annyit mondtak neki, hogy szédülése van. A végleges diagnózisra öt hónapot kellett várnia.
A szakemberek szerint sok beteg legalább öt különböző orvost keres fel, mire kiderül, mi okozza a panaszait.
Mi történik ilyenkor a szervezetben?
A kutatók a migrént ma már elsősorban az érzékszervi információ feldolgozásának zavaraként írják le.
A vesztibuláris migrén esetében a belső fül egyensúlyrendszere és az agy közötti együttműködés válik túlérzékennyé. Emiatt a legkisebb fejmozdulat is forgó szédülést válthat ki, sok beteg úgy érzi, mintha mozogna a talaj vagy tovább haladna az autó, miután már megállt.
A tünetek gyakran fény-, hang-, sőt szagingerekkel szembeni fokozott érzékenységgel is együtt járnak.
Kiknél fordulhat elő gyakrabban?
Mi okozza a csak szédüléssel járó migrént? (Forrás: Unsplash/ohlamour studio)
A szakértők szerint pontosan még nem ismert, miért alakul ki egyes embereknél ez a migréntípus. A kutatások alapján azonban nagyobb lehet a kockázat azoknál,
- akiknek korábban bármilyen migrénjük volt;
- 40 év alattiaknál;
- nőknél;
- szorongással vagy depresszióval élőknél;
- illetve azoknál, akik korábban fejsérülést szenvedtek.
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy ha valakinek fiatalabb korában migrénes fejfájásai voltak, később azok átalakulhatnak vesztibuláris migrénné, még akkor is, ha a fejfájás már nem jelentkezik.
A stressz, a kevés alvás és a gyulladás gyakori kiváltó tényező
A diagnózis felállítása ugyan nem mindig egyszerű, a kiváltó tényezőkkel kapcsolatban azonban viszonylag nagy az egyetértés.
A krónikus stressz, az alváshiány és a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok egyértelműen a migrénes roham leggyakoribb kiváltói a szakemberek szerint. Több beteg arról számol be, hogy a migrén különösen megterhelő időszakokban vagy hosszabb utazások után jelentkezik.
Nincs egyetlen, mindenkinél működő kezelés
A szakemberek szerint a vesztibuláris migrén kezelése mindig egyénre szabott. Alicia esetében a kezelés több elemből állt: gyógyszerek, bizonyos étrend-kiegészítők, valamint jelentős életmódbeli változtatások is szerepet kaptak. Elhagyta az alkoholt és a koffeint, valamint a nagy stresszel járó munkáját is. Állapota fokozatosan javult, és ma már rég nem is tapasztalta a szédüléssel járó migrént.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nincs univerzális terápia. Egyes betegek jól reagálnak bizonyos gyógyszerekre, másoknál ezek kevésbé hatékonyak, ezért a kezelést mindig neurológus irányításával kell személyre szabni.
Az emberi test roppant rejtélyes – töltsd ki a kvízt és kiderül, mennyit tudsz róla!
Fotó: Unsplash
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!