- A sarkkör környékén élők hónapokig napfény nélkül is megőrzik a lelki egyensúlyukat – és nem genetikai csoda áll mögötte.
- A skandináv „téli gondolkodásmód” bizonyítottan javítja a hangulatot, a stressztűrést és még a test reakcióit is.
- Megmutatjuk, milyen apró szokásokkal lehet a sötét hónapokat nem túlélni, hanem jól megélni.
A helyiek télen ugyanúgy sportolnak, nevetnek, kávézókban ülnek, és ami még meglepőbb, alig akad köztük olyan, aki szezonális hangulatzavarral (SAD – seasonal affective disorder) küzdene. Legalábbis erre jutott egy kutatás, amelyet a tromsø-i egyetemen végeztek. Ebből az derült ki, hogy a város lakóinak jólléte alig változik az év során.
Bár az alvásuk rendszertelenebb lesz, a mentális egészségük stabil marad – a legsötétebb hónapokban sem nő a depressziós vagy szorongásos panaszok száma. Ezt a rejtélyt szerette volna megfejteni Kari Leibowitz amerikai egészségpszichológus, ezért hónapokat töltött Tromsø-ben.
Könyvet is írt következtetéseiből, ez lett a How to Winter: Harness Your Mindset to Thrive on Cold, Dark, or Difficult Days (magyarra fordítva: hogyan éljük át a telet: hangoljuk át a gondolatainkat úgy, hogy a hideg, sötét vagy nehéz napokon is boldoguljunk).
Pszichológiai magyarázat
Leibowitz szerint az egyik legfontosabb tényező a gondolkodásmód, vagyis az, ahogyan az emberek a telet értelmezik. Az általa kidolgozott „téli gondolkodásmód skála” kérdőív Norvégia-szerte azt vizsgálta, az emberek mennyire értenek egyet a téllel kapcsolatos állításokkal. Az eredmény világos volt: minél pozitívabban tekintettek a télre, annál jobb volt a válaszadók lelkiállapota.
A pozitív télszemlélet ráadásul erősödött, ahogy a kérdőív északabbra haladt: a sarkkörhöz közelebb élők még optimistábban viszonyultak a sötétséghez, mint, mondjuk, az Oslo környékiek. Ha költőiek szeretnénk lenni, azt is mondhatnánk, hogy a legnagyobb sötétségben a legfényesebbek a gondolatok.
Kapcoslódó: Mit tanulhatunk a skandinávoktól a télről?
Fejben dől el – de hogyan csináljuk?
Vajon mi mégis hogyan tudnánk elérni ezt a szemléletváltozást? Azok számára, akiknél a rövid nappalok és a fényhiány fáradtságot, kedvtelenséget, motivációvesztést okoznak, ráadásul állandóan fáznak, sovány vigasz, hogy a tőlünk északabbra lakók jól állnak a télhez. A tél ellenségeinek „szenvedése” egyébként biológiailag is jól mérhető.
A sötétebb órák növekedésével csökken a szerotonin- és nő a melatoninszint, a test cirkadián ritmusa megzavarodik. Aki szakemberhez fordul ezzel, annak gyakran antidepresszánst, fényterápiát vagy pszichoterápiát javasolnak.
Akaraterőre és szándékra feltétlenül szükségünk lesz, ha szeretnénk jobban érezni magunkat a sötét hónapokban. Lassan tíz éve annak, hogy a dán hygge kifejezés berobbant a köztudatba. 2016-ban a kifejezés az Oxford Dictionaries „év szava” versenyének döntőse volt, a Pinterest pedig 2017 legnépszerűbb trendjeként azonosította. Rengeteg könyv jelent meg a témában, a fél világ hyggelázban égett.
Mára fejből tudjuk: ez a boldogság, a kényelem, az otthonosság és a meghittség érzését jelenti, be kell hozzá „kuckózni”: meleg teát szürcsölgetni, sütit enni, és mindenféle fényforrással ellátni a lakást. Mielőtt azonban magabiztos cinizmusunkkal félresöpörnénk a jelenséget, álljunk meg egy pillanatra, és vegyük végig, hogy miért is működnek az északi országok lakosainak szokásai.
Kezdjük az alapokkal!
Teljesen banálisnak tűnik, de ahhoz, hogy ne gyűlöljük a telet, fontos, hogy ne fázzunk. Már szinte klisévé vált az a mondás, amely minden északi nép szótárában megtalálható: nincs rossz idő, csak rossz öltözék. Noha a kontinentális éghajlaton élve azt gondolnánk, ez honfitársaink számára is alapvetés, alapvető hiányosságaink vannak, amikor a téli öltözködésről van szó.
Ez is érdekelhet: Eleged van már a télből? 5 tipp, amivel elűzhetjük a téli lehangoltságot
A legnagyobb titok tehát nem is titok: a réteges öltözködés. Északon nemcsak kiránduláshoz öltöznek rétegesen, hanem a mindennapok során is. A gyapjúból készült darabok nagyon fontosak, ezek akkor is melegen tartanak, ha esetleg megizzadunk kirándulás közben, vagy a busz után rohanunk. Ma már itthon is kaphatók megfizethető áron téli sportokhoz ajánlott aláöltözetek, érdemes beszerezni párat, és akár a mindennapokban is hordani őket – így talán szívesebben tartózkodunk majd szabad levegőn, ami télen is kardinális.
A napfénylámpa előnyei
A legtöbben, akik csak fanyalognak a tél miatt, ki sem próbálják, hogy mennyit dob az ember hangulatán, ha fényekkel veszi körbe magát. Északon nem azért úszik karácsonyi díszkivilágításban minden település egész télen (bőven vízkereszt után is), mert annyira odavannak a karácsonyi hangulatért, hanem azért, hogy barátságossá tegyék a köztereket a sötét időszakban. Ugyanez igaz a lakásokra is, a csillag alakú és mindenféle lámpások, gyertyák és fényfüzérek sem az ünnepekről szólnak.
Azok számára, akik úgy érzik, tényleg nagyon megviseli őket a napfénynélküliség, van egy jó hírünk! Már kaphatók tízezer lux fölötti fényerősségű lámpák – ezek a napfényt szimulálják UV-sugárzás nélkül, és bizonyítottan antidepresszáns hatásuk van, emellett kimutatható, hogy pozitívan befolyásolják a kognitív teljesítményt és a cirkadián ritmust is. Érdemes lehet beruházni egyre – már napi tizenöt perc használat mellett jobban érezhetjük magunkat.
A napfénylámpa használata azonban bipoláris zavar esetén orvosi egyeztetés nélkül nem ajánlott, ugyanúgy ahogy retinabetegség és fényérzékenység esetén sem. Legyünk óvatosak akkor is, ha olyan gyógyszereket szedünk, amelyek fokozzák a fényérzékenységet (például egyes antibiotikumok és antidepresszánsok) – a napfénylámpa használata előtt inkább kérjük ki háziorvosunk véleményét!
A norvég módszer
Nem csak a dán hygge igen népszerű – évről évre új nyelven ismerhettük meg szinte ugyanazt, vagy valami hasonlót –, a norvég koselig például nagyon hasonlít a hyggére.
De a norvégoknak vagy egy másik titkuk is, a friluftsliv, ami szó szerint szabad levegős életet jelent. Amíg a hygge a visszavonulásról szól, arról, hogy otthon a lehető legjobban érezzük magunkat, a friluftsliv lényege az, hogy minél több időt töltsünk kint, a szabadban.
A D-vitamin szempontjából ez különösen jó ötlet, ugyanis a hideg, fényszegény hónapokban, amikor csak a test tíz százalékát éri napsugárzás, nagyjából százharminc percre lenne szükség a nélkülözhetetlen napi D-vitamin-mennyiség pótlásához. Júliusban, amikor a test huszonöt százalékát éri napfény, elegendő körülbelül tíz perc is, októberben pedig nagyjából harminc perc, ha nem borús az ég. Ne hagyjuk, hogy a hideg elriasszon a kültéri tevékenységektől.
Norvégiában nagy hagyománya van például a túrázásnak, a legkisebbektől a legidősebbekig lelkesen művelik – évszaktól függetlenül.
Finnország és Izland kedvenc tevékenységei
A finnek szerint a tél nemcsak a hidegről, hanem a belső erőről és a regenerációról is szól. Ezt nevezik sisunak, ami azt a fajta kitartást jelenti, amikor az ember nem küzd a körülmények ellen, hanem okosan alkalmazkodik hozzájuk. A finn tél egyik alapszertartása a szauna és a jeges víz kombinációja: először alaposan felmelegíteni a testet, majd néhány másodpercre megmártózni a hideg vízben.
Nem önsanyargatás ez, hanem frissítés: a váltakozó hőhatás fokozza a vérkeringést, serkenti az anyagcserét, sőt egyes kutatások szerint még a gyulladásos folyamatokra is jótékonyan hat.
Izlandon ugyanez a gondolat a geotermikus közfürdők köré épül. A forró, gőzölgő víz a sötétség és a hideg ellensúlya: az emberek esténként összegyűlnek a kültéri, harminchat-negyven fokos medencékben, beszélgetnek, lazítanak, majd megmártóznak a hűvös levegőben. Ez aztán a természetes, közösségi antidepresszáns!
Szerencsére nekünk sem kell a sarkkörig utaznunk hasonló feltöltődésért: Magyarország tele van gyógy- és termálfürdőkkel, ahol a skandinávokéhoz hasonló „melegterápia” bárki számára elérhető. Egy délután a forró vízben, a gőzben és a csendben nemcsak a testet lazítja el, hanem a lelket is átmelegíti – és talán egy kicsit közelebb visz ahhoz, amit északon úgy hívnak: a tél békéje.
Fotó: Getty Images
A cikk a Nők Lapja Egészség 2025. december–januári számában jelent meg.
