A kutatók az utóbbi évtizedekben jöttek rá, hogy a szervezetben jelen lehetnek olyan alacsony szintű, de tartós gyulladások, amelyek panaszokat nem okoznak, ugyanakkor beindíthatnak bizonyos folyamatokat, amelyek növelik a daganatos betegségek rizikóját.
– Ezeknek a gyulladásoknak a jelenlétére egyedül az utal, hogy a vérben nagyobb számban vannak jelen az úgynevezett gyulladásos faktorok. Ezeknek a szintje, illetve a daganatos betegségek rizikója között összefüggés mutatható ki. A kapcsolat nem meglepő, hiszen sok olyan gyulladásos betegség van, aminek a talaján daganatos betegségek alakulhatnak ki.
Ráadásul az epidemiológiai adatokból tudjuk: azokban az országokban, amelyekben az átlagosnál több olyan ételt vagy italt fogyasztanak, amelyeknek gyulladáscsökkentő hatása van, ritkábban fordulnak elő egyes ráktípusok. Például Indiának azon területein, ahol sokkal több kurkumát használnak, mint a világ más részein, kisebb számban jelentkeznek bizonyos emésztőrendszeri daganatok – mondja dr. Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének vezetője, a Pirulakalauz alapítója.
Gyulladáscsökkentő hatással bír a zöld tea, amit Japánban fogyasztanak nagy mennyiségben. Ott is megfigyelték, hogy kisebb az emésztőszervi daganatok előfordulása. Az olívaolajjal kapcsolatban Dél-Európában vették ezt észre, míg a repceolajjal kapcsolatban Finnországban.
Repce: csökkentheti a gyulladást és a daganatos betegségek kockázatát?
– A repceolaj gyulladáscsökkentő hatására egy ottani program nyomán figyeltek fel. Ennek a felfedezésnek érdekes története van. Azzal kezdődött, hogy a hetvenes években Finnországban nagyon rosszak voltak a szív- és érrendszeri betegségek mutatói, gyakoriak a szívinfarktusok, érelmeszesedéssel kapcsolatos problémák.
Emiatt az egyik tartományban elindítottak egy hosszabb távú, átfogó életmódreformot, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy ösztönözték a dohányzásról való leszokást és a sportolást, az egészséges élelmiszerek fogyasztását. Ennek hatására az emberek az állati zsiradékokat lecserélték növényi olajra, történetesen repceolajra.
A repceolaj gyulladáscsökkentő hatására egy ottani program nyomán figyeltek fel (Fotó: Getty Images)
Bár általánosságban nem jellemző a növényi olajokra, de ebben magas az ómega-3 zsírsavak aránya, ami azért jó, mert a szervezetben olyan vegyületek képződnek belőle, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak. Emiatt lehet az, hogy a program eredményeképp nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása kezdett el drámaian csökkenni, hanem a gyulladásos folyamatokra visszavezethető daganatok száma is – mondja szakértőnk.
Annak, hogy a repceolaj más országban nem terjedt el, vélhetően az az oka, hogy jellegzetesen halíze van. Ezzel a finneknek valószínűleg azért nincs problémájuk, mert ők rengeteg halat esznek, de például Magyarországon, ahol az emberek a napraforgóolajat szokták meg, jelenthet gondot ez az íz. Bár itthon kevésbé használjuk, érdemes tudni, hogy ómega-3 zsírsavakat a lenmagolaj is nagyobb arányban tartalmaz.
Olívaolaj és oleokantal: a mediterrán étrend gyulladáscsökkentő titka
Érdekes, de az olívaolaj egészségre gyakorolt hatása nem a zsírsavtartalmához kapcsolódik, hanem a benne lévő, kémiailag teljesen más típusú vegyülethez, az oleokantalhoz. Ez az anyag okozza azt is, hogy az extra szűz olíva a torokban kicsit csípős, enyhén kaparó érzést kelt. Az oleokantal a növényvilágban ritkán fordul elő, eleve az olívaolajban fedezték fel húsz éve.
Kapcsolódó: Ne hagyd magad becsapni – nem minden olívaolaj egészséges!
– Az olíváról sokáig csak annyit tudtunk, hogy egészséges, mert láttuk, hogy aki sokat fogyaszt belőle, annak jobbak az egészségügyi mutatói. Az oleokantal azonosítása után derült ki ennek a tényleges oka, ez a vegyület ugyanis erős gyulladáscsökkentő hatással bír. Ez már napi 30-50 milliliter olajnál is kimutatható, amennyit bőven elfogyaszt az, aki mediterrán étrendet követ – emeli ki dr. Csupor Dezső.
Kamillától a zöld teáig
Kiváló gyulladáscsökkentő hatása van a kamillának is, amit emiatt érdemes akár naponta fogyasztani.
– Ezzel a növénnyel nagy szerencsénk van, mert a klímánk miatt kiváló minőségben megterem nálunk. Összetétele nagyon komplex, gyulladáscsökkentő anyagból is többet tartalmaz. Vannak ilyenek a teájában, és még az illóolajában is. A teának való kamillát érdemes ömlesztett kiszerelésben beszerezni, mert az teljes egészében tartalmazza a növény virágját. Az ebből készült tea az elkészítés után láthatóan bezöldül, ami jelzi, hogy tartalmazza azokat a gyulladáscsökkentő anyagokat is, amelyek az illóolajban találhatók – mondja szakértőnk.
A kamillából készült tea nemcsak nyugtató, de kiváló gyulladáscsökkentő is (Fotó: Unsplash)
Az elfogyasztandó kamillatea mennyiségére nincs pontos ajánlás, de azt lehet tudni, hogy már napi egy csésze is előnyös, és elkortyolható belőle akár jóval több is. A lényeg csak az, hogy aki folyadékpótlásként fogyasztja, az szeresse.
A zöld tea ajánlott mennyiségére már vannak egyértelmű javaslatok, mivel Japánban régóta fogyasztják nagy mennyiségben, jótékony hatásait pedig alaposan feltérképezték. A kutatásokból kiderült, hogy egy liter zöld tea, amit a szigetországban sokan megisznak napi szinten, tíz–harminc százalékkal csökkenti egyes emésztőrendszeri daganatok rizikóját.
Kakaó és gyulladáscsökkentés: miért nem a csokoládé a megoldás?
A kakaó gyulladáscsökkentő hatása annak köszönhető, hogy a fogyasztása a szervezetben fokozza a nitrogén-monoxid felszabadulását. Ennek az anyagnak értágító és érvédő hatása van, normál élettani körülmények közt pedig mérsékli a gyulladásos folyamatokat.
Ez a jótékony hatás magára a kakaóra vonatkozik, nem a belőle készült, magas cukortartalmú tejcsokoládéra, aminek több a kedvezőtlen tulajdonsága, mint az előnyös. Önbecsapás tehát azért csokoládét fogyasztani, mert a kakaó gyulladáscsökkentő. Jobban jár, aki inkább kakaóbabot szerez be, és abból rágcsál el naponta pár szemet, vagy egyszerű, cukormentes kakaóporból készít magának kakaót.
Kávéfogyasztás és gyulladás: mikor véd, és mikor árthat a szervezetnek?
Rengeteg kutatás igazolta már a kávé szervezetre gyakorolt, több szempontból is előnyös hatását, így akinek nincs magas vérnyomása, bírja és szereti, annak érdemes innia belőle napi két-három csészével.
– A kávé szív- és érrendszert védő, gyulladáscsökkentő hatása annak köszönhető, hogy sok benne az antioxidáns anyag. Viszont csak annál a típusnál érvényesül ez a hatás, amit mi is fogyasztunk Magyarországon. A főzéssel, forralással készülő török kávé egészségi szempontból nem jó választás, mert abba beleoldódnak azok az anyagok is, amelyek érelmeszesedést okoznak. Akik tradicionálisan ilyet isznak mindennap, azoknál fokozott a szív- és érrendszeri betegségek kockázata – mondja szakértőnk.
A quinoa divatos, de vajon jót tesz? (Fotó: Getty Images)
Quinoa: valódi szuperélelmiszer vagy csak divatos alapanyag?
Bár felhasználási módjai miatt sokan gabonafélének gondolják, a quinoa egy Dél-Amerikában őshonos, disznóparéjjal rokonságban álló növény. Magját főzve, pehelyként, tésztaként feldolgozva és liszt formájában egyaránt fogyasztják, egyfajta szuperélelmiszernek tartják.
Gyulladáscsökkentő hatása annak köszönhető, hogy nagy mennyiségben vannak benne antioxidáns flavonoidok, és tartalmaz sok ómega-3 zsírsavat is (hasonlóan a repceolajhoz és a lenmagolajhoz). Vannak a quinoában értékes nyákképző rostok és E-vitamint is, amelyeknek szintén szerepük lehet a gyulladásos folyamatok kordában tartásában.
Kapcsolódó: Egy csésze egészség naponta – Az 5 leghatásosabb tea 60 felettieknek
Illusztráció: Adobe Stock, 123rf, Portré: Szegedi Tudományegyetem, Kovács-Jerney Ádám
