Nehezebben ugrik be egy név, lassabban találjuk a szavakat, egyre több az emlékeztető cetli. De vajon ezek normális tünetek? A válaszhoz érdemes tisztában lenni azzal, hogy mi is történik az agyban a különböző évtizedekben.

Már 40 körül elkezdődik

Az agy térfogata már a negyvenes évektől mintegy 5%-kal csökken minden évtizedben. Ötven felett ez a folyamat fokozatosan érezhetőbbé válik: vékonyodik a kéregállomány, romlik a neuronok közötti jelátvitel, lassulnak az agyi folyamatok, különösen a gyors döntéshozatal, a többfeladatos működés és a reakcióidő.

Ötven után például finoman romlani kezd az epizodikus emlékezet, az úgynevezett „mentális napló”. Ez az a képesség, amely segít felidézni, ki volt ott, mit beszéltünk, melyik nap történt. Ezzel párhuzamosan viszont más területek – például érzelmi intelligencia, bölcsesség, morális ítélőképesség – még tovább erősödnek.

Fontos megemlíteni még a hormonális változásokat is, melyek hullámvasútként terhelik a szervezetet.

A nőknél a hirtelen csökkenő ösztrogénszint érintheti a memóriát és a koncentrációt.

Férfiaknál a tesztoszteronszint csökkenése ugyan lassabb, de hatása hasonlóan érezhető.A testzsír felhalmozódása – amely gyakran ebben az évtizedben kezd felgyorsulni – szintén összefüggésben áll a kognitív lassulással.

A 60-as évekre még erősebb a változás: a tudás ugyan megmarad, de nehezebben hívjuk elő, és lassabban tanulunk meg új dolgokat. A kor előrehaladtával a szív-érrendszeri betegségek és a gyulladás is egyre inkább hatással lehet az agy teljesítményére.

Mikor kell aggódni az agy egészsége miatt?

Teljesen természetesnek számít ebben az életkorban a lassabb gondolkodási tempó, a nehezebben felidézett nevek, vagy ha kevésbé megy a multitasking.
Aggodalomra ad viszont okot, ha a feledékenység már a mindennapokat zavarja: elfelejtesz fontos eseményeket, nehezen intézed a napi ügyeket, szétesik a szervezőképességed.

A táplálkozás a kognitív egészségre is jelentős hatással bír (Fotó: Canva)

Ilyenkor érdemes neurológust vagy geriátert felkeresni, mert ez akár enyhe kognitív zavar (MCI) vagy demencia korai szakasza is lehet – és a korai felismerés sokat számít.

Agyserkentés természetesen

Az alábbi tényezők különösen fontos szerepet kapnak a kognitív egészség szempontjából.

1. Mozgás

A rendszeres, közepes intenzitású aerob mozgás igazi agyserkentő, mert: javítja a vérkeringést, serkenti az agysejtek közötti kapcsolatokat, csökkenti a demencia kockázatát.

2. Minőségi alvás

Alváshiány mellett az agy szó szerint nem tud „nagytakarítani”. A rossz alvás a kognitív hanyatlás egyik legerősebb rizikófaktora.

3. Szociális kapcsolatok

A magány gyorsítja az agyi öregedést. A rendszeres személyes jelenlétű társas érintkezés bizonyítottan véd az Alzheimer-kór ellen is.

4. Táplálkozás és testsúly

Mire figyeljünk? Kevesebb cukor, só és ultra-feldolgozott élelmiszer, több növényi étel, omega-3, antioxidáns, stabil testsúly.

5. Rossz szokások elengedése

Kerüljük a túlzott alkohol fogyasztást, dohányzást, és a túlságosan stresszes életmódot.

Az agyunk tehát elkerülhetetlenül öregszik, de sokkal lassabban fog, ha odafigyelünk. Megfelelő életmóddal évtizedekkel kitolható minden olyan folyamat, amelyet egykor elkerülhetetlennek hittünk.

Kapcsolódó: Zsugorítja az agyat ez a mindennapos szokásunk

Kiemelt kép: Canva