A legtöbben először apró feledékenységekből vesszük észre, ha agyunk már nem működik olyan frissen, mint korábban. Például azon kapjuk magunkat, hogy gyakrabban felejtünk el neveket, szavakat. Vagy épp azon, fogalmunk sincs miért mentünk be egy szobába…

Ahogy agyunk öregszik, a koncentráció is nehezebbé válik, egyre hosszabb időbe telhet egy-egy probléma megoldása, és a döntéshozatal is igaz kihívást jelenthet. 

Sőt, akár érzelmi állapotunk is változhat a mentális hanyatlással párhuzamosan: türelmetlenebbé válhatunk vagy könnyebben elbizonytalanodunk. Bár ezek a tünetek az öregedés természetes velejárói lehetnek, ha észrevehetően befolyásolják a mindennapi életünket, érdemes komolyabban foglalkozni velük.

De mikor kezdődik mindez? Mikor kezdjünk el gyanakodni arra, hogy többről van szó, mint egyszerű kialvatlanságról? Kutatók szerint, ha pontosan megértjük, mikor és hogyan gyorsul fel az agy öregedése, időben közbe tudunk lépni. 

Kutatás az agy öregedéséről

A tudósok egy nemrégiben megjelent kutatásban 19 300 egyént teszteltek. Munkájuk során az agyi hanyatlás egyik fő mozgatórugóját azonosították: az úgynevezett neurális (agyi/idegi) inzulinrezisztenciát. 

Normál esetben az inzulin segít abban, hogy a neuronok megfelelő mennyiségű glükózt kapjanak működésükhöz. Ha azonban inzulinrezisztencia alakul ki az agyban, akkor a sejtek nem tudják hatékonyan felvenni a cukrot, így energiahiány lép fel, ami hosszú távon az agyi funkciók romlásához vezethet. Ez összefügghet a kognitív hanyatlással, az Alzheimer-kórral és más neurodegeneratív betegségekkel is.

A mostani tesztek alapján az az időszak, amikor ennek az agyi inzulinrezisztanciának az első tünetei megmutatkoznak, jellemzően 44 éves korban érkezik el. Ekkor válik észlelhetővé a degeneráció, amely aztán 67 éves korban éri el a leggyorsabb ütemét.

Kutatók szerint, ha valamilyen módon helyreállítjuk vagy pótoljuk az idegsejtek energiaforrásait, az lassíthatja az agy öregedését – sőt, akár a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór új kezelési lehetőségét is kínálhatja. Ebben a ketonok lehetnek a segítségünkre. 

Fotó: Getty Images

Agy és ketonok

A ketonok olyan vegyületek, amelyeket a szervezet akkor kezd termelni, amikor nincs elég glükóz az energiatermeléshez – például koplalás, alacsony szénhidráttartalmú diéta vagy intenzív testmozgás esetén. A máj ekkor a zsírokat alakítja át ketontestekké, amelyek alternatív üzemanyagként szolgálnak az agy és az izmok számára. Az ilyenkor termelt ketontesteknek egy sor kedvező élettani hatásuk van.

Amikor az agy inzulinrezisztenssé válik, a ketonok egyfajta „mentőövet” nyújtanak, mert inzulin nélkül is képesek energiát adni az agysejteknek. A krónikus gyulladás hozzájárulhat az agyi degenerációhoz, a ketonok viszont csökkenthetik a gyulladásos folyamatokat és a káros szabad gyökök ellen is védelmet nyújthatnak, így csökkenthetik a sejtkárosodást és lassítják a hanyatlást. 

Kutatások szerint egyes diéták vagy étrend-kiegészítők segíthetnek az agy energiaellátásának fenntartásában, különösen idősebb korban vagy neurodegeneratív betegségek esetén.

Étrend és sport az agy egészségéért

Ha időszakosan böjtölünk, szervezetünk elkezdi a saját zsírját ketonokká alakítani. Ez javíthatja az agy működését és az inzulinérzékenységet is. Próbálkozhatunk (orvosi felügyelet mellett) a kifejezetten ezt a folyamatot célzó ketogén diétával, illetve szintén orvossal való egyeztetés után akár étrend-kiegészítőként is bevihetünk ketonokat amelyek segítenek megemelni a vér ketonszintjét.

Végül pedig: a rendszeres testmozgás és a stressz csökkentése (pl. meditációval, jógával) szintén javíthatja az agy működését.

Kapcsolódó: ebben a korábbi cikkben az agy működését serkentő zöldségről írtunk.

Kiemelt kép: Getty Images