Aneurizmának nevezett értágulat tulajdonképpen bármelyik érben kialakulhat, de a leggyakrabban az agyi artériákban és a szívből kilépő aortában fordul elő.

Már csak a kiboltosulások elhelyezkedése is jól mutatja, mi történik, ha az aneurizma megreped vagy kiszakad, a jelentős vérveszteség agykárosodáshoz, szívkárosodáshoz és könnyen halálhoz is vezethet. Mindez azért is ijesztő, mert meglepően sok ember él aneurizmával anélkül, hogy egyáltalán tudna róla.

Mi okozza az agyi aneurizmát?

Az artériáink falai három rétegből állnak, erősek és rugalmasak, hiszen a szív által pumpált vért kell továbbadniuk. Csakhogy a korral és bizonyos betegségek esetén az agyi és egyéb erek fala meggyengül, s ekkor alakul ki az aneurizma. Ez a gyengülés genetikai okokból is bekövetkezhet. Ha a családunkban előfordult ilyen eset korábban, lehet, hogy nekünk is gyengébbek az érfalaink a szokásosnál, erről érdemes konzultálni egy szakorvossal.

A másik gyakori ok az életkor: ahogy öregszünk, mindenünk veszít a rugalmasságából, az ereink is.

Az agyi aneurizma felfedezésének átlagos életkora 50 év, ezután a nőknél gyakrabban jelenik meg a probléma, mint a férfiaknál. Ennek oka a menopauza, amelynek következtében nemcsak a hormonszint, de vele az érfalak kollagéntartalma is lecsökken. Jelentős kockázati tényező még a kezeletlen magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a dohányzás (a nikotin közvetlenül károsítja az artériafalat), az erős alkoholfogyasztás is, a magas koleszterinszint, a stressz és a magas zsírtartalmú étrend is.

Az agyi aneurizmát képalkotó eljárással lehet kideríteni (Kép: Getty Images)

Hány embernek van aneurizmája?

100 emberből háromnál alakul ki agyi aneurizma, akár úgy is, hogy nem okoz semmilyen panaszt. A kiboltosulás mérete szerint lehet egészen kicsi, 5 milliméternél kisebb, de léteznek 25 mm-nél nagyobb átmérőjűek is. A legtöbbet csak akkor fedezik fel, amikor fejsérülés vagy más orvosi ok miatt CT vagy MRI vizsgálatot végeznek. A nagyobb aneurizmák okozhatnak olyan fájdalmat, amivel a beteg már orvoshoz fordul, s így derül ki a probléma.

No de a kiboltosulás nem egyenlő a halállal, sőt.

100 agyi aneurizma közül kevesebb mint egy reped meg és okoz agyvérzést, avagy orvosi nyelven subarachnoidalis vérzést. Ennek tünetei a hirtelen, ütésszerűen vagy villámcsapásszerűen kialakuló fejfájás, látászavar, eszméletvesztés, hányinger és hányás. Az agyi aneurizma megrepedése életveszélyes: 24 órán belül minden negyedik beteg belehal, illetve három hónapon belül minden második.

A műtét megelőzheti a katasztrófát

Ha egy agyi képalkotó vizsgálaton aneurizmát találtak nálunk, még nincs minden veszve. A kiboltosulás méretétől, elhelyezkedésétől, a beteg korától és egészségi állapotától függően műtéti eljárás segítségével meg is szüntethető. A kicsi, 7 milliméternél kisebb aneurizmákat gyakran nem is operálják, inkább csak megfigyelik. Ha szeretnénk elkerülni az aneurizma kialakulását vagy súlyosbodását, át kell térnünk egy valóban egészséges, káros szenvedélyektől mentes életmódra, odafigyelni az ereink állapotára és rendszeresen konzultálni az orvosunkkal.

Az aneurizma megrepedésének jeleit mindenkinek ismernie kellene.

Kiemelt kép: Getty Images