A kamaszkor befejeződésével a prefrontális kéregben is végbemennek a változások: nagyjából húszas éveink elejére képesek leszünk felelősségteljes, átgondolt döntéseket hozni. Kibírjuk, hogy napi 8 órában dolgozni kell, elkezdjük építeni a jövőnket.

Az agyunk azonban egész életünkben változik.

Nem létezik valamiféle szakadék a fiatal felnőttkor és az időskori elbutulás között. Bár úgy érezzük, életünk stabil mederben folyik, középkorunkban is zajlanak az agyi változások.

Így változik az agyunk

A rossz hír az, hogy az agyunk 20-30 éves korunkban van a csúcson. Ekkor a legterhelhetőbb, ekkor a legjobb a memória működése. 30 éves korunk után megkezdődik a nagyon enyhe leépülés, ami a 40-50-es éveinkben felgyorsul. Ha ebben a korban odafigyelünk, abból megjósolhatjuk későbbi éveink agyi működését, sőt javíthatunk a teljesítményén ahelyett, hogy hagynánk a demenciáig leépülni.

A demencia előszobája?

A középkorú agy nem fokozatosan, hanem gyorsan változik. Még a szerkezete is átalakul: ez főként az új emlékek gyártásáért, megőrzéséért felelős hippokampuszt érinti. Ez az agyi terület a felnőttkor nagy részében zsugorodik, de ez a folyamat a középkor környékén felgyorsul. A hippokampusz méretének és működésének hirtelen változása

sokaknál okoz korábban nem tapasztalt memóriaproblémákat.

Romlik a különböző agyi területek közti jelátadás sebessége, s ezzel a reakcióidőnk is. Ha ezen a ponton nem avatkozunk be, agyunk elkényelmesedve épül le minden egyes nappal.

Agyunk folyamatosan változik, de nem kell beletörődni a demenciába (Fotó: Getty Images)

Nem időskorban kell javítani az agy működésén

Mivel egyre tovább élünk, s egyre több az idős ember a világon, létfontosságú, hogy az agyunkat megtanuljuk a lehető legfiatalosabb állapotban tartani. Ennek érdekében időben kell lépnünk:

ne hatvan éves kor felett kezdjünk keresztrejtvényeket fejteni,

hanem még középkorúan építsünk be olyan szokásokat az életünkbe, amelyek frissen tartják a gondolkodásunkat, az agyi területeink közti kapcsolatainkat. S nagyon fontos, hogy megelőzzük a gyulladások kialakulását.

Az öregedés gyulladással kezdődik

Ahogy idősödünk, sejtjeink és szerveink lassan leépülnek. Az immunrendszer erre gyakran úgy reagál, hogy gyulladásos folyamatokat indít el. A gyulladásos molekulák ezután a véráramba kerülve eljuthatnak az agyba, megzavarhatják annak normális működését, sőt károsíthatják is. A Johns Hopkins és a Mississippi Egyetem tudósai elemezték ezeket a gyulladásos molekulákat középkorú felnőttek vérében.

A mennyiségük alapján képesek voltak megjósolni a jövőbeni kognitív változásokat, azaz megmondták, milyen állapotban lesz az illető agya 20 év múlva.

Nyilvánvalóvá vált, hogy nem az általunk számon tartott, megélt évek a lényegesek az egészségünk szempontjából, hanem a biológiai korunk. Ezen pedig mindig tudunk egy picit javítani.

Sporttal a demencia ellen

Az első és legfontosabb fegyverünk az öregedés ellen a mozgás. Bár elcsépeltnek hat, azért ajánlják ennyire sokan, mert valóban hatásos. Izmaink, ízületeink, szív- és érrendszerünk éppúgy hálásak érte, mint az agyunk. Egy orvosi állapotfelmérést követően kezdjünk el olyan sportot, ami a

sérülés veszélye nélkül mozgatja meg a testünket.

Ez lehet társastánc, súlyzós edzés, túrázás, biciklizés, úszás, egyensúlyt fejlesztő gyakorlatok végzése, amit csak szeretnénk. Sőt minél többféle kihívásnak tesszük ki magunkat, agyunknak annál inkább kell dolgoznia.

Aludjunk eleget!

A stressz és maga az idősödés is ronthat az alvásunk minőségén, mennyiségén. Márpedig a jó éjszakai pihenés az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb mód az agyműködés javítására. Az alvás elvont értelemben megtisztítja az agyat a felesleges „hordalékoktól”, amelyek egyébként felhalmozódnának és problémákat okozhatnak.

Aki eleget és jól alszik, annak frissebb az agya,

jobb a memóriája, javul a teljesítőképessége. Érdemes hát már középkorban harcolni érte, és kideríteni, mi okozza az álmatlanságunkat.

Tanuljunk valami újat!

A magasabb iskolai végzettségű embereknél jobb agyi működést mutattak időskorban is. Az ok a tanulásban rejlik: rászoktatja az embert a szellemi aktivitásra. Olyan folyamatokat aktivál, amelyek segítenek megtartani az agysejteket, illetve serkentik a köztük lévő kommunikációt. Ha tehetjük, válasszunk olyan munkát, ami szellemileg frissen tart, szabadidőnkben tanuljunk új nyelvet, új készségeket, iratkozzunk be tanfolyamokra!

Használjuk az érzékszerveinket!

Minél több érzékszervünket veszi igénybe a tanulás, annál több agyi terület aktiválódik és vesz részt a memória megőrzésében. Az egyik legfontosabb érzékszervi terület a szaglás: kóstoljunk borokat, kísérletezzünk illatokkal, keressük fel gyerekkorunk meghatározó helyszíneit, amelyek illata annak idején bevésődött, azaz ne hagyjuk az orrunkat ellustulni! A hallásunkat, látásunkat is fejleszthetjük, keressünk új, szokatlan ingereket, törekedjünk arra, hogy minél több érzészervet összekapcsoljunk! Így mozgásban tartjatjuk az agyunkat, és minőségibb időskort biztosíthatunk magunknak.

Kiemelt kép: Getty Images