• Hogyan hat az edzés előtti koplalás a glikogénkészletre és az energiafelhasználásra?
• Milyen metabolikus előnyei lehetnek a reggeli nélküli edzésnek?
• Ekkor érdemes kipróbálni az éhgyomri edzést. 

Az éhgyomorra végzett edzés kérdése hosszú ideje központi téma a sporttal és testsúlykontrollal kapcsolatos beszélgetésekben. A felvetés egyszerűnek és logikusnak tűnik Ha a szervezet nem jut friss energiához, akkor kénytelen a zsírraktárokhoz nyúlni? A tudományos eredmények alapján azonban ennél jóval összetettebb folyamatokról van szó.

Szénhidrát, zsír, fogyás

Javier Gonzalez, a Bathi Egyetem táplálkozással és anyagcserével foglalkozó professzora szerint valóban megfigyelhető, hogy a szervezet a reggeli előtti, tehát éjszakai koplalást követő állapotban valamivel több zsírt és kevesebb szénhidrátot használ fel egy adott edzés során. Ennek egyik oka, hogy a szervezet szénhidrátkészlete ilyenkor alacsonyabb, így az energiaigény részben más forrásból pótlódik.

A jelenség azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy az éhgyomorra végzett mozgás hatékonyabb lenne a zsírvesztés szempontjából.

A testsúly alakulását hosszabb távon az energiaegyensúly határozza meg. A szervezet csak korlátozott mennyiségű szénhidrátot tud glikogén formájában tárolni, a többletenergia viszont – függetlenül attól, hogy szénhidrátból, zsírból vagy fehérjéből származik – végső soron zsírként raktározódik el.

Ahhoz, hogy tényleges zsírvesztés következzen be, tartós energiahiányra van szükség: vagyis arra, hogy a bevitt energia mennyisége hosszabb időn át alacsonyabb legyen a felhasználtnál. Gonzalez hangsúlyozza, hogy ha ez a feltétel nem teljesül, az edzés időzítése – éhgyomorra vagy étkezés után – nem befolyásolja érdemben a hosszú távú eredményeket, mivel a szervezet összességében kiegyenlíti a különbségeket.

Mindegy, hogy reggel vagy este, a lényeg, hogy mozogjunk! (Fotó: Getty Images)

Az éhgyomri edzés előnyei

Az éhgyomorra végzett edzésnek ennek ellenére vannak olyan élettani hatásai, amelyek miatt bizonyos esetekben érdemes lehet kipróbálni. Kutatások arra utalnak, hogy a szervezet ilyenkor kedvezőbben reagál bizonyos metabolikus ingerekre. Az izmok hajlamosabbak a véráramból glükózt felvenni, ami közvetve javíthatja a vércukorszabályozást, különösen a későbbi étkezések után. Ez az adaptáció főként az állóképességi típusú mozgásformák – például futás vagy kerékpározás – esetében figyelhető meg markánsan. Intenzív, nagy erőkifejtést igénylő gyakorlatoknál, mint a sprintek vagy a magas intenzitású intervallumedzések,

a szervezet mindenképpen jelentős mennyiségű szénhidrátra támaszkodik, függetlenül attól, hogy történt-e előzőleg étkezés.

A jelenlegi tudás alapján az éhgyomorra edzés előnyei mérsékeltek és elsősorban anyagcsere-élettani szempontból érdekesek. A zsírvesztés szempontjából azonban nem ez a meghatározó tényező, hanem az összes energiabevitel és -felhasználás egyensúlya. Gonzalez szerint a legfontosabb kérdés nem az, hogy mikor edz valaki, hanem az, hogy rendszeresen mozog-e. Az edzés időzítése csupán másodlagos tényező, amelyet az egyéni preferenciák és a mindennapi terhelhetőség alapján érdemes alakítani.

A kalória más tészta

Azt is fontos tisztázni, hogy az éhgyomorra végzett edzés önmagában nem befolyásolja a mozgás során elégetett kalóriák teljes mennyiségét. A kalóriafelhasználást elsősorban az edzés intenzitása, hossza, valamint az egyén testösszetétele és edzettségi szintje határozza meg.

Az, hogy valaki evett-e edzés előtt, nem változtatja meg jelentősen az összes energiaráfordítást, csupán azt, hogy a szervezet milyen arányban használja a rendelkezésre álló üzemanyagokat. Vagyis a zsír–szénhidrát arány módosulhat ugyan, de maga a kalóriafelhasználás nagyjából azonos marad, így az éhgyomorra edzés nem jelent előnyt abból a szempontból, hogy mennyi energiát égetünk el egy adott edzés során.

Kapcsolódó: 50 felett nőként ettől az izomtól függ az egészséged

Kiemelt kép: Getty Images