• A legtöbben makacsul ragaszkodunk a fiatalabb korunkban felszedett dietetikai tudáshoz.
• Pedig ami akkor szentírás volt, ma már részben elavult. 
• Hallgassunk a szakemberekre, ha táplálkozásunkról van szó. 

A széles körben elterjedt táplálkozási mítoszok különösen veszélyesek, mert jól hangzanak. Könnyű elhinni őket, hiszen egyszerű válaszokat adnak olyan bonyolult kérdésekre, amiket egyébként csak rendszerben gondolkodva lehetne megérteni. Márpedig az emberi test folyamatai épp ilyenek: a hormonrendszer, az anyagcsere, az életmód és a genetika mind összefonódnak azzal, ahogyan a szervezetünk reagál az ételre.

A dietetikusok szerint a táplálkozás nem fekete-fehér kérdés. Nincsenek jó vagy rossz ételek, csak kontextus, arány és egyéni szükségletek. Mégis, néhány mítosz makacsul tartja magát.

Nézzük meg az öt legelterjedtebbet, amit a tudomány már régen megcáfolt, mégis újra és újra visszatérnek a köztudatba.

1. Tévhit: a szénhidrát hizlal

A low-carb és ketogén diéták népszerűsége sokakat meggyőzött arról, hogy minden, ami szénhidrát, ellenség. A kenyér, a rizs, a tészta sokak szemében a hízás szinonimája lett, pedig ez a szemlélet már réges-rég elavult.

A tudomány ma már világosan látja: nem a szénhidrát a probléma, hanem annak minősége és mennyisége. A rostban gazdag, lassan felszívódó források — mint a hüvelyesek, a zab vagy a teljes kiőrlésű gabonák —

épp, hogy stabilizálják a vércukorszintet, táplálják a bélflórát és segítenek megelőzni a túlevést.

A finomított, gyorsan felszívódó szénhidrátok (például a fehér kenyér és a cukros péksütik) viszont valóban okozhatnak ingadozó vércukorszintet és fokozott éhséget. De ebből nem következik, hogy minden szénhidrát „rossz”. A szervezet számára ez az egyik legfontosabb energiaforrás.

A lencse, a vörösbab és a csicseriborsó kiváló szénhidrátforrások, de fehérje és rost is bőven akad bennük (Fotó: Unsplash/ Süheyl Burak)

2. Tévhit: este hat után ne egyél

Ez a mítosz az egyik legnépszerűbb, mert egyszerű és logikusnak tűnik. A valóság viszont ennél jóval árnyaltabb. A tested nem ismeri az órát és nem kezdi el hat után automatikusan zsírrá alakítani a vacsorát.

A kutatások szerint nem az étkezés időpontja számít, hanem a nap során bevitt összes energia és annak eloszlása. Ha este eszel, de a napi kalóriakereten belül maradsz, nem fogsz csak emiatt hízni. Ami gyakran megtévesztő, az az, hogy késő este hajlamosak vagyunk fáradtan, figyelmetlenül, sokszor nassolva, a kelleténél többet enni. De ilyenkor nem az időpont, hanem a falás okozza a problémát.

A dietetikusok szerint sokkal hasznosabb arra figyelni, hogy a vacsora könnyű, fehérjében és rostban gazdag legyen, mint arra, hogy hány óra van. Egy kiegyensúlyozott, tudatos vacsora este nyolckor sem bűn, és pláne nem egyenes út az elhízáshoz.

3. Tévhit: a zsír rossz

A zsíroktól való félelem a ’90-es évek diétás propagandájából maradt ránk, amikor minden zsírszegény terméket automatikusan egészségesnek hittek. Pedig a zsír nemcsak hogy nem ellenség, hanem nélkülözhetetlen tápanyag.

A testünknek szüksége van zsírokra: ezek segítik a hormontermelést, a sejtmembránok működését, és nélkülük nem tudnánk hasznosítani bizonyos vitaminokat. Természetesen nem mindegy, milyen formában fogyasztjuk őket. A transzzsírok és a túlzott telített zsírfogyasztás káros lehet, de

a telítetlen zsírok — mint az olívaolaj, az avokádó, a diófélék és a tengeri halak — kifejezetten jótékonyak.

Ráadásul sok zsírszegény termékben a megspórolt zsírt extra cukorral vagy adalékokkal pótolják, hogy megmaradjon az íze. A végeredmény: kalóriában alig szerényebb, viszont tápértékben gyengébb étel. A kulcs tehát nem a zsír mennyiségének csökkentése, hanem a zsír minőségének javítása.

Az avokádó egészséges zsírsavakban gazdag, amelyek serkentik a zsíranyagcserét, miközben hosszan tartó jóllakottságot is biztosítanak (Fotó: Unsplash/ Thought Catalog)

4. Tévhit: éhezni kell 

Sok diéta még ma is erre az elvre épít: „ha kevesebbszer eszel, kevesebb kalóriát viszel be”. A valóságban azonban a szervezet ennél okosabb. Étkezések rendszeres kihagyása rövid távon csökkentheti a kalóriabevitelt, ez pedig hosszú távon visszaüt.

Ha túl sokáig nem eszel, a tested lelassítja az anyagcserét, hogy spóroljon az energiával. Emellett éhesebb is leszel, és később hajlamosabb leszel túlenni magad. Az eredmény: a kihagyott reggelit gyakran egy túlméretezett vacsora kompenzálja.

 Nem kell minden nap azonos időpontban enni, de az étkezések tudatos ritmusa kiszámíthatóvá teszi az anyagcserét – ez pedig segíti a természetes testsúlykontrollt.

5. Tévhit: méregteleníteni kötelező

A detox trend az egyik legkitartóbb táplálkozási tévhit. A méregtelenítés jól hangzik, hiszen azt ígéri, hogy néhány nap alatt megszabadulhatunk minden rossztól. Csakhogy a testünknek erre nincs szüksége és valójában nem is működik így.

A szervezetnek megvan a saját, rendkívül hatékony méregtelenítő rendszere: a máj, a vese, a bélrendszer és a tüdő folyamatosan tisztítja a testet. A különféle „detox” italok, teák és kúrák nem tudják ezt a folyamatot felturbózni. Sőt, a drasztikus léböjtök akár veszélyesek is lehetnek, mert elektrolitvesztést, izomvesztést és hiányállapotokat okozhatnak.

A dietetikusok szerint a valódi „méregtelenítés” inkább életmód. Kiegyensúlyozott étrend, bőséges vízfogyasztás, rendszeres mozgás, pihentető alvás. Ezek a tényezők valóban támogatják a test természetes tisztulási folyamatait — anélkül, hogy bármilyen méregtelenítő kúrára költenénk.

Egyél okosan!

Amikor legközelebb hallasz egy új diétás trendet vagy tuti tippet, kérdezd meg magadtól: van erre tudományos bizonyíték? Ha nincs, valószínűleg csak egy újabb mítosz van születőben.

Az egészséges életmód nem arról szól, hogy tökéletesen eszel, hanem arról, hogy tudatosan és fenntarthatóan éled a mindennapjaidat.

Kapcsolódó: Így trükköznek az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel

Kiemelt kép: Getty Images