• A sprint több szempontból is kiemelkedősen hatékony és sokoldalú mozgásforma. 
• Nagy intenzitása révén az anyagcsere órákkal az edzés után is pörög. 
• A sprint szinte minden porcikánkat egyszerre dolgoztatja – ha tónusos hasizmot szeretnénk, de nem rajongunk a felülésekért, mindenképp érdemes megpróbálkozni vele.   

A sprint rövid, nagy intenzitású, kitöréses mozgásszakaszokkal járó edzésforma – az atlétika és a futóversenyek egyik legrégebbi eleme, amit már az ókori olimpiai játékokon is előszeretettel űztek. Az edzésforma napjainkban is töretlen népszerűségnek örvend: az interneten hemzsegnek a sebességnövelő edzéstervek, amelyek az állóképesség fokozása mellett az alakformálásban is sokat segítenek.

Tekintve azonban, hogy nagy terhelést jelent, lényeges tisztában lenni azzal, hogy a sprintelés nem mindenki számára ajánlott. Amennyiben viszont nincsenek sérüléseink, illetve egyéb fizikai korlátaink, keresve sem találhatnánk ennél kielégítőbb mozgásformát.   

Kapcsolódó: Sanyargatás helyett ezzel az 5 módszerrel faragd le a hasi zsírt 40 felett

Kutatások szerint a sprint egyike azon kevés aerob (vagyis kardió) edzésformának, amelyek támogatják a csontsűrűséget, különösen a comb, a csípő és a gerinc területén. Ezen előnyöket hivatott erősíteni egy 2023-as, átfogó elemzés is, mely szerint a rövidtávfutók csontsűrűsége a hosszútávfutókét is kenterbe veri.   

Egy jól felépített sprintedzés akár 20-30 perc alatt is elvégezhető (fotó: Jonathan Chng/Unsplash)

A sprintelés szuperereje pedig nem merül ki ennyiben. A szakértők régóta ódákat zengnek arról, hányféleképpen képes javítani az agyműködést – csökkentve ezzel az életkorral összefüggő neurodegeneratív betegségek kockázatát. Sprintelve ráadásul olyan izomrostokat is aktiválhatunk, amelyeket nem használunk ki eléggé az alacsony intenzitású edzések, illetve a mindennapi mozgás során. Azt pedig talán mondanunk sem kell, milyen sokat profitálhat a szív és a tüdő mindenből, ami kardió.

Hab a tortán: a zsírégetésben is segít

Internetes népszerűség ide vagy oda, azt azért fontos leszögezni, hogy önmagában a sprint sem számít csodaszernek a zsírégetés és az izomépítés területén. A sprintelés nem feltétlenül helyettesíti teljesen az erőnléti edzést, az izomerő fenntartásában viszont bombabiztos segítségünk lehet.

A szakértők szerint hatékonyabb tehát, ha mást is végzünk mellette, például súlyzós edzéseket vagy alacsony intenzitású kardió gyakorlatokat.

A kutatások azonban alátámasztják, hogy a sprint az anyagcsere-folyamatok fokozását illetően még a kocogást is lekörözi, illetve jobban stimulálja az izmokat, mint a tempós séta, a kerékpározás vagy a hosszútávfutás. Sőt, ha nem kenyerünk a hasprés és a felülés, mindenképp érdemes a sprinteléssel is megpróbálkozni.

A robbanékony, nagy intenzitású mozgásforma alaposan megdolgoztatja a core-izmokat is – ahogyan javul és nő a sebességünk, annál jobban dolgozik a hasizom is. Heti 3 alkalom már érezhető fejlődést hozhat: egy kiadós bemelegítést követően végezzünk négy-hat rövid sprintet, egyenként 20-40 méteres távolsággal, 2-4 perces pihenőkkel az ismétlések között.

Sprintelni elsőre egyszerűnek tűnik, a gyakorlatban azonban megerőltetőbb, mint amilyennek elsőre látszik. Ha még soha nem próbáltuk, érdemes tempós gyaloglással vagy kocogással ráhangolni az izmainkat, mielőtt teljes erőbedobással beépítjük a rutinunkba. Kezdőként heti két alkalommal ajánlott indítani, hogy a testünk alkalmazkodni tudjon az intenzitáshoz – nagyjából három hét elteltével már biztonsággal növelhetjük az intervallumot.

Ne feledjük: a sport, az egészséges táplálkozás, az alvás és a stresszkezelés együttesen járulnak hozzá a látványos eredményhez, amelytől nemcsak fittebbek és energikusabbak, de lelkileg is kiegyensúlyozottabbak lehetünk. 

Ez is érdekelhet: Kutatások szerint az álló hasizomgyakorlatok hatékonyabban aktiválják a törzsizmokat, mint ugyanazok a gyakorlatok ülve vagy fekve

Kiemelt kép: Getty Images