• A magány komoly egészségügyi kockázatokkal jár minden csoportra nézve. 
• A WHO legfrissebb jelentése aggasztó trendekre világít rá.
• Nem az a generáció a legmagányosabb, amelyikre először gondolnánk. 

A magány nem csupán érzelmi probléma, hanem súlyos egészségügyi kockázatokat is hordoz, így a WHO szakértői sürgetik a társadalmi kapcsolatok megerősítését célzó intézkedéseket világszerte.

Kik a leginkább érintettek?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss kutatása rámutatott, hogy a magány nem csupán egyéni probléma, hanem népegészségügyi kérdés. A világ népességének közel 17 százaléka, vagyis minden hatodik ember érzi úgy, hogy magányos. Ez a helyzet komoly következményekkel járhat: évente mintegy 871 000 halálesetet kötnek a magányhoz és a társadalmi elszigeteltséghez.

A WHO jelentése szerint a fiatalok – különösen a serdülők és a fiatal felnőttek – számítanak a legveszélyeztetettebb csoportnak. A 10-19 évesek 20,9 százaléka, míg a 30 év alattiak 17,4 százaléka számolt be magányosságról. Összehasonlításképp, az idősebb, 60 év feletti korosztályban ez az arány 11,8 százalék.

Kapcsolódó: Fontos dologra tanít Gene Hackman halála az Alzheimer-kórral kapcsolatban

Míg a férfiak és a nők között alapvetően nincs jelentős különbség, a tizenéves lányok csoportja súlyosan érintett: 24,3 százalékuk számolt be arról, hogy egyedül érzi magát, így ők a legmagányosabbak a világon.

Mi okozza a magányt?

A magány összetett jelenség, amelyet számos tényező befolyásol. Dr. Vivek Murthy, az Egyesült Államok korábbi tiszti főorvosa és a WHO Társadalmi Kapcsolatok Bizottságának társelnöke rámutatott, hogy a magány mögött gyakran rossz fizikai és mentális egészség áll, amelyek tovább mélyíthetik az elszigeteltséget.

Emellett a társadalmi marginalizáció, az egyre növekvő digitális médiahasználat, különösen a fiatalok körében, szintén kulcsszerepet játszik. A digitális tér ugyan lehetőséget ad kapcsolattartásra, ám

a túlzott vagy káros használata ronthatja a személyes kapcsolatok minőségét, és elősegítheti az elszigeteltséget.

A magány mögött gyakran rossz fizikai és mentális egészség áll, amelyek tovább mélyíthetik az elszigeteltséget (Fotó: Getty Images)

Fontos megkülönböztetni a magányt és a társadalmi elszigeteltséget: míg az utóbbi inkább a kevés társas kapcsolatot jelenti, a magány egy fájdalmas érzelmi állapot, amely akkor alakul ki, ha az egyén nem rendelkezik olyan kapcsolatokkal, amelyeket szeretne.

Pusztítóan hat az egészségre

A magány nem pusztán érzelmi, hanem fizikai és mentális egészségi következményekkel is jár. A WHO jelentése szerint a magány növeli a stroke, a szívbetegségek, a cukorbetegség, a kognitív hanyatlás és a depresszió kockázatát. Ezek az állapotok nem csak az életminőséget rontják, de jelentősen megrövidíthetik az életet is.

A WHO adatai alapján a magány és társadalmi elszigeteltség évente 871 000 halálesetért felelős globálisan, ami egészségügyi szempontból legalább akkora veszély, mint a dohányzás vagy az elhízás.

A WHO szakértői sürgetik a nemzeti kormányokat, hogy ismerjék fel a magányt mint társadalmi egészségügyi válságot, és tegyék azt politikai prioritássá. Fontos további kutatásokat végezni azokról a stratégiákról, amelyek erősíthetik a társas kapcsolatokat, és csökkenthetik a magányosságot.

Kapcsolódó: Hogy lehetünk magányosak, ha ennyi barátunk van?

Kiemelt kép: Getty Images