A hatóságok az első pillanattól úgy tartották, hogy a halálesetek „elég gyanúsak ahhoz, hogy alapos vizsgálatot tegyenek szükségessé”. Azt viszonylag hamar kizárták, hogy bűncselekmény történhetett. A 95 éves színészlegendát és 63 éves feleségét, Betsy Arakawát otthonuk két különböző helyiségében találták meg, Gene Hackmant teljesen felöltözve, a konyhából nyíló vizes helyiségben, a nőt pedig a fürdőszoba padlóján, szétszóródott gyógyszerekkel.

A párnak három németjuhász kutyája volt, közülük egyet szintén holtan találtak. Egy korai teória szerint szén-monoxid mérgezés okozta a házaspár halálát, azonban ezt a kémiai tesztek nem sokkal később megcáfolták.

Március második hetében aztán nyilvánossá vált a rejtélyes ügy megoldása. Dr. Heather Jarrell, Új-Mexikó vezető orvosszakértője egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy Arakawa egy ritka légúti megbetegedésben, hantavírus tüdőszindrómában halt meg. (Hogy mi az a hantavírus, arról itt írtunk korábban.) A súlyos Alzheimer-kórban szenvedő Hackman nagyjából egy héttel később halt meg, halálát szívbetegsége okozta.

Az elpusztult kutyával nagy valószínűséggel az éhség és a szomjúság végzett, ő ugyanis állatorvosi kezelés alatt állt, és egy ketrecben volt elkülönítve, míg a másik két kutya szabadon mászkálhatott a házban.

A legnagyobb magány

Ezek a puszta tények. Önmagukban is meglehetősen brutálisak és megdöbbentőek, azonban nem árnyalják eléggé, mint élhetett át élete utolsó napjaiban a színész, akit cselekvőképtelenné tett az Alzheimer-kór. Az egyedüllét legmélyebb bugyrait járhatta meg, miközben nem látta el magát, és nem kezdeményezett egyetlen telefonhívást sem.

Gene Hackman és Betsy Arakawa 1991 óta voltak házasok (Fotó: Jeffrey Mayer/WireImage/Getty Images)

Orvosi szakértők szerint lehetséges, hogy a 95 éves, hanyatló egészségi állapotú és az Alzheimer-kór előrehaladott stádiumában szenvedő férfi észre sem vette, hogy a nő, aki több mint harminc éve a felesége volt, meghalt az otthonukban. A szakértők arról is beszéltek a BBC-nek, hogy ha ez mégis megtörtént, akkor Hackman valószínűleg a zavartság és a gyász különböző szakaszain ment keresztül, próbálhatta felébreszteni is, és ez a folyamat nagy valószínűséggel napokig ismétlődött, mielőtt ő is meghalt volna.

Az eset rávilágít az Alzheimer-kór zord valóságára, amely idővel károsítja és elpusztítja az agy sejtjeit. A betegek elveszítik a memóriájukat és más fontos mentális funkcióikat. „Mintha egy ismétlődő filmtekercsben élne” – így írta le a BBC-nek Catherine V Piersol, PhD, a demencia kezelésében több évtizedes tapasztalattal rendelkező foglalkozási terapeuta azt, ahogyan Hackman átélhette felesége ismételt elvesztését.

Örökké a jelenben élni

Megjegyezte, hogy az előrehaladott Alzheimer-kórban szenvedő betegek, mint a színész, a jelenben élnek, és képtelenek visszatekinteni a múlt pillanataira, vagy előre tekinteni és cselekedni.

Megtörténhetett, hogy Hackman megpróbálta felébreszteni feleségét, majd valami elvonta a figyelmét, és amikor újra észrevette a nő élettelen testét, újra átélte annak sokkját.

Bár senki nem tudhatja, hogyan töltötte élete utolsó napjait a kétszeres Oscar-díjas Hackman, a hatóságok és a terület orvosszakértője is a lehetőségek brutális voltáról beszélnek.

A boncolás azt mutatta, hogy a magára maradt színész nem evett élete utolsó napjaiban, de a kiszáradás jeleit nem mutatta. A hatóságok nem találtak bizonyítékot arra, hogy felesége halála után bárkivel is kommunikált volna, és nem tudták megállapítani, hogy képes volt-e gondoskodni magáról.

Kapcsolódó: Egy új kutatás megállapította, hogy az Alzheimer-kór emberről emberre is terjedhet

Piersol elmondta, hogy az előrehaladott Alzheimer-kórban szenvedő betegek nem képesek felfogni az olyan környezeti jeleket, mint a fény és a sötétség, így nehezebb meghatározniuk, mikor kell enni, aludni vagy fürödni. Ezek az alapvető érzékek a demencia ebben a szakaszában már nem elérhetőek a betegek számára.

Miért nem hívott segítséget Gene Hackman?

Dr. Brendan Kelley, az UT Southwestern Medical Center emlékezetre és megismerésre szakosodott neurológusa azt is elmagyarázta a BBC cikkében, miért nem tudta Hackman a hatóságokat segítségül hívni. Azt mondta, hogy az Alzheimer-kór miatt a betegek képtelenek cselekedni, annak ellenére, hogy a helyzetből adódó érzelmeket ugyanúgy átélik.

„Aggódnak és megijednek, de nem tudják megtenni azokat a lépéseket, amelyek az egészséges emberek számára teljesen egyértelműek”

– magyarázza a neurológus szakértő, és azt is hozzáteszi, hogy az Alzheimer-kóros betegek ugyanúgy megtapasztalják az érzelmeket, például a fájdalmat és a szomorúságot, és ugyanúgy érzik a fizikai szükségleteket, mint az éhség és a szomjúság, azonban beazonosítani ezeket már sokkal nehezebb számukra. Ráadásul az étkezések kihagyása növelheti a zavarodottságot és az izgatottságot is.

A környezet felelőssége

Az hír különösen sokkolta Santa Fe környékét, ahol a pár már több mint húsz éve élt. Az eset arra is rávilágít, hogy a színész felesége – hogy megvédje őt a nyilvánosságtól – talán túl nagy részt vállalt egyedül az ápolásban. Laura N Gitlin, viselkedéskutató azt is elmondta a BBC-nek, hogy ez egyre gyakoribb probléma a gondozók körében. A népesség elöregedésével párhuzamosan csökken a közelben élő rokonok száma is, és ez a világ minden táján gondot okoz.

A Nemzetközi Alzheimer Társaság jelentése szerint a világon három másodpercenként új demenciás esetet diagnosztizálnak.

Ma nagyjából 50 millió ember él a betegséggel, Európában 10 millióan, Magyarországon 250 ezerre becsülik az érintettek számát. A társadalom elöregedése miatt a szakemberek arra számítanak, hogy az elkövetkezendő 20 év alatt világszerte megduplázódhat az érintettek száma. A demenciát az esetek 60 százalékában az Alzheimer-kór okozza.

Mit tehetnek az érintettek Magyarországon?

Az alzheimer-kor.hu weboldal összefoglalásában az áll, hogy az érintettek számára a területileg illetékes önkormányzatok gondozási központjaiban házi gondozás igényelhető. Ezt bárki igénybe veheti, aki rászorul, ám csak térítési díj ellenében. Ezek a szociális gondozók napi néhány órában tudnak csak a beteggel foglalkozni (bevásárlás, orvoshoz elkísérés, gyógyszerek beadása), hosszú távú megoldásként nem tudnak segíteni.

Nagyobb segítséget addig, amíg a beteg otthon tud tartózkodni, magán cégek tudnak nyújtani, akik akár 24 órás házi ápolást is tudnak vállalni. Itt általában szolgáltatási-csomagárakkal kell számolni attól függően, hogy milyen feladatokkal akarjuk megbízni az ápolót. Ám az Alzheimer-kór előrehaladtával már nem biztos, hogy elég a napi néhány órás, de még az egész napos segítség sem.

Külön, csak az Alzheimereseket ellátó szociális intézmény jelenleg nincs Magyarországon,

ám a legtöbb idősek otthona, és bentlakásos pszichiátriai intézmény biztosít helyet ezeknek a súlyos demenciával küzdő betegeknek.

Jelenleg 60 ezernél is több beteg lakik tartós bentlakásos intézményben Magyarországon. Akár állami fenntartású, akár más intézményt választunk a beteg családtagnak, térítési díjjal számolnunk kell. Egy állami intézmény havonta 40-50 ezer forintba is kerülhet, de a nyugdíj 80 százalékánál nem lehet több. Így egy kisnyugdíjas is bekerülhet egy ilyen intézménybe.

Kapcsolódó: Két mindennapi jel, ami demenciára utal egy új kutatás szerint

Kiemelt kép: Gene Hackman 1985-ben (Fotó: Paul Natkin/Getty Images)/nőklapja.hu