Nem vagyunk egyformák. Van, aki már hajnalban lendületben van, mások csak délelőttre érik el az üzemi hőfokot. Biológiai óránk sajátos működése – azaz az úgynevezett kronotípusunk – nemcsak azt határozza meg, mikor vagyunk a legéberebbek, hanem kognitív teljesítményünkre és hosszú távon az agy egészségére is hatással lehet.

Egyre több kutatás bizonyítja például, hogy alvásciklusunk és agyműködésünk szoros kapcsolatban áll, és fontos tekintettel lennünk arra, mi hogyan is működünk. Kronotípusunk ugyanis megmutatja, mikor működik optimálisan a szervezetünk: mikor tudunk fókuszálni, tanulni, alkotni és jól teljesíteni.

A köznyelv pacsirtának nevezi azokat, akik korán kelnek és reggel aktívabbak, estére pedig hamar elfáradnak. Baglyoknak azokat hívjuk, akik későn fekszenek és kelnek, és jellemzően később pörögnek fel.

A két véglet között természetesen hosszú skála húzódik, de a legtöbben be tudjuk sorolni magunkat valamelyik típusba.

Mit mond a tudomány?

A kutatások szerint a kronotípus szorosan összefügg az agy teljesítményével: a memória, a figyelem és a problémamegoldó képesség sokkal jobban működik, ha az egyén a belső ritmusához igazítja napi tevékenységeit.

A legfrissebb kutatások szerint nem mindegy, hogy az ember pacsirta-e vagy bagoly, ugyanis

az egyik kronotipus jelentős előnyben van a másikhoz képest. 

Kiderült ugyanis, hogy az úgynevezett társadalmi jetlag – amikor valaki hétköznap korán kel a munka miatt, hétvégén viszont későn fekszik-kel – elsősorban a baglyokat érinti. Ez felborítja a biológiai egyensúlyt, és hosszú távon csökkenti a mentális teljesítményt, emellett pedig a rosszul időzített alvás és ébrenlét a neurotranszmitter-egyensúlyt  is felboríthatja, ami szorongáshoz, ingerlékenységhez vezethet.

Egy bagoly számára kínszenvedés, ha hatkor csörög az óra (Fotó: Getty Images)

A késői kronotípusba tartozók (azaz a baglyok) emiatt reggel hajlamosabbak hibázni, impulzívan dönteni. Szintén erre vezethető vissza, hogy körükben gyakoribb a dohányzás, a rendszertelen étkezés és a mozgáshiány is – ezek pedig mind negatívan befolyásolják a mentális és fizikai egészséget.

Mi lehet a megoldás? 

Először is fontos, hogy megismerd a saját ritmusod: vezess alvásnaplót, figyeld meg, mikor vagy a legéberebb, produktívabb. Ha megvan a mintázat, fogadd el, és ha lehet, ne menj szembe a belső óráddal. Igazítsd a fontos feladatokat a legaktívabb napszakodhoz, például ha bagoly vagy, ne reggel 7-kor tárgyalj.

Ha muszáj alkalmazkodnod, tedd azt fokozatosan: a cirkadián ritmus, ha lassan is, de alakítható. Minimalizáld a társadalmi jetlaget és ne hagyatkozz arra, hogy majd hétvégén bepótolod az alvást. Hétvégén is próbálj legfeljebb 1 órával tovább aludni, mint hétköznap, így hétfő reggel nem a nulláról kell kezdened az alkalmazkodást. 

Használd a fényt tudatosan: reggel engedj be természetes fényt a hálószobába, este pedig csökkentsd a képernyőidő mennyiségét. A fény segít újrahúzni a biológiai órádat.

Nem lustaság: biológia

Aki inkább este aktív, aki reggel nehezebben indul be, az nem „lusta”, egyszerűen csak más rugóra jár az agya. Viszont ha ez a ritmus tartósan ütközik a külvilág elvárásaival, az hosszú távon kárt tehet a kognitív teljesítményben és a mentális egészségben.

A jó hír, hogy a kronotípus nem ítélet, hanem iránytű, és noha a munkakörök jó része „nyolctól-négyig” típusú, ma már egyre gyakoribbak az ettől eltérő, így a baglyoknak is kedvezőbb munkaszervezési módok. Ha pedig meg is tanulsz együttműködni testeddel, sokkal többet hozhatsz ki magadból – reggel, este, bármikor.

Kapcsolódó: Az évi kétszeri óraátállítás baglyokat és pacsirtákat is megzavar. 

Kiemelt kép: Getty Images