Manapság rengeteget foglalkozunk az egészséges táplálkozással. Kicsit túl sokat is. Pláne ahhoz, képest, hogy a nap végén mennyire egészségtelenül eszünk.

Hiába ugyanis a százféle diéta és étkezési javaslat, az utóbbi évtizedekben folyamatosan romlanak az egészségügyi mutatóink, egyre több a túlsúlyos ember, gyakoribbak az ételallergiák, és nem érezzük túl jól magunkat a bőrünkben. 

A sok kísérletezés után most úgy látszik, hogy az egészséges táplálkozás titka nem feltétlenül a legújabb diétákban vagy csodaszerekben rejlik, hanem abban, hogyan ettünk mondjuk 40 évvel ezelőtt.

Így ettünk mi

A ’80-as években az emberek még kevesebbet ettek házon kívül, és ha étterembe mentek, kisebb kifőzdék vagy családi vendéglők friss, viszonylag egészséges fogásait választották. Akkoriban a gyorsétterem nem napi rutin volt, hanem ritka alkalom – és

az adagok is fele akkorák voltak, mint most. 

A boltok polcain jóval kevesebb félkész vagy erősen feldolgozott élelmiszer sorakozott, a nassolnivalók pedig nem jelentettek állandó csábítást minden pénztárnál. Az ételek egyszerűbbek, de táplálóbbak voltak.

És ma? 

Ma már egészen más világban élünk. Egyre kevesebbet főzünk otthon, és világszerte szinte minden sarkon akad egy új hely, ahol villámgyorsan juthatunk olcsó, erősen feldolgozott ételekhez. Egy üdítő átlagos üdítőital mérete körülbelül a duplájára nőtt és vele együtt a cukorbevitel is megugrott. Megnőtt az elhízás, az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség gyakorisága – már a fiatalok körében is.

Az étkezési struktúra is drasztikusan átalakult. A korábbi, napi három főétkezésből álló rendszer helyét átvette az egész napos „csipegetés”, amely gyakran feldolgozott, gyorsan bekapható, de tápértékben szegény termékeket jelent. Ez nemcsak a vércukorszintet borítja fel, hanem a szervezet természetes ritmusát is.

Az elhízás a nyolcvanas években még nem volt ekkora probléma (Fotó: Getty Images)

Mindeközben kevesebbet is mozgunk. A modern életforma – ülőmunkák, autóhasználat, képernyő előtt töltött órák – a fizikai aktivitás visszaesését hozta magával. A kutatások szerint ma már a felnőttek 70%-a túlsúlyos vagy elhízott, és ez az arány csak nőni fog, ha nem történik változás.

Vissza az alapokhoz

Az egészségesebb jövő kulcsa a múlt: a nyolcvanas évek táplálkozási szokásainak újragondolása segíthet abban, hogy visszataláljunk a fenntartható és kiegyensúlyozott étkezéshez. Ehhez nem kell semmi különös – csupán visszafogottság, rendszeresség, tudatosság és mozgás.

Ezt segíti megjegyezni egy egyszerű rövidítés, az ABCT, ami a a módszer angol kulcsszavainak első betűjéből áll össze. 

• A – Avoid: Kerüljük a túlzott cukrot, zsírt, feldolgozott élelmiszereket.
• B – Be active: Mozogjunk rendszeresen, különösen étkezések után.
• C – Consistency: Együnk nagyjából ugyanabban az időben, hasonló jellegű ételeket.
• T – Timing: Tartsunk szünetet az étkezések között, ne nassoljunk egész nap.

Otthon kezdődik

A legtöbb változás otthon indul: ha főzünk, pontosan tudjuk, mi kerül az asztalra – só, zsír, cukor és adagok terén is. A házi koszt nemcsak kontrolláltabb, de energikusabbá is tehet. Nem kell íztelen „kórházi menükre” gondolni – csupán kevesebb panírra, mártásra, porlevesre és több valódi alapanyagra.

És ami talán a legfontosabb: a gyerekek tőlünk tanulják az étkezési mintákat. Ha mi kiegyensúlyozottan eszünk, ők is ezt fogják követni. Elevenítsük fel, amire a nyolcvanas évekből emlékszünk. 

Kapcsolódó: Ezek az egykori diéták többet ártottak, mint használtak. 

Kiemelt kép: Getty Images