A meleg hatására sokan türelmetlenné válnak, romlik a koncentráló- és teljesítőképességük. Ez nem egyszerű „hiszti”, hanem a szervezetünkben zajló folyamatok eredménye. Szerencsére nagyon sokat tehetünk azért, hogy enyhítsük a tüneteket, és segítsünk a saját testünknek.
Sokan csak annyit éreznek a hőségben, hogy fáradtabbak, dekoncentráltabbak és ingerlékenyebbek, de ilyenkor a test valóságos vészhelyzeti üzemmódba kapcsol, és komoly küzdelmet folytat a túlmelegedés ellen. A kalap, napszemüveg és magas faktorszámú naptej használatára minden nap figyelni kell, de segíthet a táplálkozás és a jó emésztés is. Ehhez szükséges minél több zöldség-gyümölcs, vitamin (főként a C és a B), ásványi anyagok (cink, magnézium), a minimum két-három liter alkoholmentes folyadék, illetve megfelelő mennyiségű alvás.
– Tartós hőség idején szervezetünk fokozott igénybevételnek van kitéve. A legfőbb célja a hűtés, és ennek érdekében minden rendszerünk mozgósítja magát, – magyarázza Prof. Dr. Torzsa Péter, családorvos. – A keringési rendszer ilyenkor mindent bevet: az erek kitágulnak, hogy a bőr közelében hőt tudjanak leadni. Ennek következtében a vérnyomás csökkenhet, a szív pedig kompenzálásként gyorsabban kezd verni, hogy a létfontosságú szervek vérellátását fenntartsa. Ez a fokozott munka önmagában is megterhelő.
Az idegrendszert is próbára teszi a folyamatos forróság, ami fejfájásban, szédülésben, alvászavarban nyilvánulhat meg.
Ezzel párhuzamosan a stresszhormonok, mint a kortizol és az adrenalin szintje megemelkedik, ami tovább terheli a szívet és az anyagcserét. A test legnyilvánvalóbb védekező mechanizmusa az izzadás, a verejtékezésen keresztül azonban nemcsak vizet, hanem létfontosságú sókat, elektrolitokat is veszítünk, amelyek hiánya izomgörcsökhöz, kimerültséghez, súlyos esetben pedig a keringés összeomlásával járó kiszáradáshoz vezethet.
Kapcsolódó: Nincs légkondid? Így hűtheted le a lakást a kánikulában
Veszélyeztetett csoportok
Bár a kánikula mindenkire hatással van, akadnak, akik különösen ki vannak téve a veszélyeinek.
– A kisgyermekek és az idősek hőszabályozása kevésbé hatékony, – hangsúlyozza Dr. Torzsa Péter – és a krónikus betegséggel; például szív- és érrendszeri problémákkal, cukorbetegséggel vagy daganatos betegséggel élők szervezete eleve leterheltebb, így számukra a hőség extra kockázatot jelent.
A hőguta és a hőkimerülés jeleire mindannyiunknak figyelnünk kell:
a szédülés, lüktető fejfájás, hányinger, heves szívdobogás, fokozott izzadás és az izomgörcsök mind intő jelek. Súlyosabb esetben zavartság, ájulás is bekövetkezhet, ami azonnali orvosi ellátást igényel.

Tartós hőség idején szervezetünk fokozott igénybevételnek van kitéve (Fotó: Getty Images)
A zöldhályogban szenvedőknek különösen óvatosnak kell lenniük, mert a szemnyomás emelkedése akár rohamhoz is vezethet. Nem szabad elfelejtenünk, hogy bizonyos gyógyszerek fokozzák a szervezet hőérzékenységét. Ilyenek például a vízhajtók, amelyek dehidratálhatnak; egyes vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok illetve nyugtatók pedig gátolhatják az izzadást. Akik ilyen készítményeket szednek, fokozottan ügyeljenek a rendszeres folyadékfogyasztásra, ne tartózkodjanak tűző napon, és kerüljék a túlmelegedést.
Kapcsolódó: élet a légkondi előt – így hűtötték magukat eleink
A gyógyszerszedés időpontján általában nem kell változtatni, de érdemes a kezelőorvossal konzultálni. Különösen óvatosnak kell lenniük azoknak, akik vérnyomáscsökkentőt szednek, mivel ezek a készítmények tovább csökkenthetik a vérnyomást, illetve fokozzák a folyadék- és elektrolitveszteséget. Alacsony vérnyomás értékek esetén csökkenteni kell a dózist, de kérjék ki a kezelőorvosuk tanácsát. Bizonyos készítményeket (pl. inzulin, egyes antibiotikumok) hűtőszekrényben kell tárolni, ez mindig le van írva pontosan az adott gyógyszer betegtájékoztatójában.
Tanuljunk másoktól!
A mediterrán, arab és dél-ázsiai népek sokkal régebb óta küzdenek a tartós hőséggel, és számos olyan praktikájuk van, amelyeket eltanulhatunk tőlük. Az egyik legfontosabb a hozzállás: bosszankodás helyett előrébb mutató stratégia, ha igyekszünk alkalmazkodni.
- Kerüljük a nehéz, zsíros ételeket, helyettük jöhetnek a zöldségek, gyümölcsök, hal, olívaolaj, citrusfélék.
- A fűszerekkel nem kell spórolni; például az indiai, marokkói és mexikói kultúrák csípős ételei serkentik az izzadást, így segítve a testnek leadni a hőt.
- A folyadékbevitel nagyon fontos, de praktikusabb többször keveset inni, mint egyszerre sokat, és a jeges italok helyett a langyos, valamint meleg teákkal is érdemes próbálkozni. Az izzadás során elveszített sók, elektrolitok pótlásában segíthetnek a sós joghurtitalok, mint például az ayran.
- Válasszunk szellős, világos, természetes anyagból – például lenből, pamutból, muszlinból – készült, világos színű ruhákat. Ha a levegő szabadon mozog a ruhával, vagy a ruha alatt, az természetesen hűt, míg az egymáshoz érő szabad bőrfelületek könnyen összeizzadnak.
- Amikor a forróság éjszaka sem enyhül, nagyon nehezítetté válik a nyugodt alvás. A hűvös padló közelében – különösen, ha kővel, csempével van burkolva – alacsonyabb a hőmérséklet. Sokat számít a kereszthuzat, ha éjjel jár a levegő a hálószobában, ebben jó szolgálatot tehet egy ventilátor is. Néhány afrikai országban éjszakára nedves lepedőt akasztanak a nyitott ajtók, ablakok elé; a légmozgás hatására párolog a víz, ezzel is hűtve a környezetet.
- Érdemes a napi ritmust kissé átalakítani, reggelre és estére időzíteni az aktív programokat, és a legmelegebb déli órákat árnyékban vagy légkondicionált helyen tölteni. A szieszta is sokat jelent, akár egy húsz-harminc perces pihenés is segíthet a hőstressz leküzdésében.
- A legmelegebb órákban (9 és 16 óra között) csukjuk be az ablakokat, engedjük le a rolókat, húzzuk be a sötétítő függönyöket. Napközben egy langyos zuhany hatékonyan hűsít, de a csukló és a tarkó hideg vízzel való hűtése is eredményesen csökkenti a testhőmérsékletet.
- Figyeljünk egymásra! Különösen fontos, hogy a forró napokon gondoljunk az egyedül élő idős rokonokra, szomszédokra; egy telefonhívás vagy egy rövid látogatás életet menthet.
Kiemelt kép: Getty Images