A meleg hónapok rendszerint egyet jelentenek a vakáció időszakával, a napsütéses élményekre azonban hamar árnyékot vethet az utazás közben jelentkező rosszullét, mely cseppet sem újkeletű jelenség, hiszen már évszázadokkal korábban is dokumentálták. A kinetózis a görög kinein, vagyis a mozgás szóból származik, melyből kiváltó okára is következtethetünk: a jellemző tüneteket ugyanis elsősorban mozgással kapcsolatos ingerek okozzák.

Egymásnak ellentmondó ingerek

„A kinetózis vagy utazási betegség régen is ugyanúgy létezett, csak akkor még autó és repülő híján a hajós közlekedés miatt tengeri betegségnek nevezték – magyarázza prof. dr. Szirmai Ágnes fül-orr-gégész, neurológus. – Ilyenkor az imbolygó, rázó, kanyargó mozgás megzavarja a belső fülben található vesztibuláris rendszer működését, mely az egyensúlyérzékelésért és a mozgás koordinálásáért felel.”

Tehát ez a zavar leginkább a test mozgása és a környezeti ingerek közötti ellentmondásban gyökerezik. Több válfaja is van: a zavaró érzést, hogy bár a mozgás látható, érzékeink ezt nem erősítik meg, leggyakrabban a hajós utazások alkalmával észlelhetjük, de például a partraszállási betegség esetében akkor jelentkeznek a tünetek, miután valaki a mozgó járművet elhagyta, és szilárd talajt ért a lába.

Ide sorolható még a légi betegség, az űrbetegség, a gravitáció változásakor, a gyorsuláskor vagy forgáskor jelentkező rosszullét, és erre hasonlít a szimulátorok, videójátékok, VR-szemüvegek és a filmek gyorsan villódzó képkockái okozta érzékszervi zavar is.

Az információ, amit agyunk a körülötte zajló eseményekből kap, nem egyezik az egyensúlyérzékelő szerv által küldött információval, hiszen például az autóban ülve a mozgásban lévő külvilághoz képest szinte teljesen mozdulatlanok vagyunk. Az egymásnak ellentmondó ingereket agyunk nem képes megfelelően feldolgozni, ez pedig különféle kellemetlen tünetekhez, többek között hányingerhez, verejtékezéshez, émelygéshez és szédüléshez vezethet.

Családon belül öröklődik

A kinetózisra való hajlam összetett jelenség. A tünetek előfordulása és súlyossága is egyéni érzékenységtől függ, azonban a szakértő szerint a betegség – amely leggyakrabban genetikai úton, hajlamként öröklődik a családon belül – sokszor a gyermekeket érinti.

„Nagyon sokat számít a hajlam, az, hogy volt-e a felmenőink között korábban olyan, aki ilyen problémával vagy valamilyen más neurológiai betegséggel, például migrénnel küzdött. Épp ezért azt szoktuk mondani, hogy a hányós gyerekekből lesznek később a fejfájós felnőttek, de ugyanígy egyéb idegrendszeri és mozgásszervi problémák, a belső fül rendellenességei is kiválthatják a betegséget – mondja prof. dr. Szirmai Ágnes.

Az utazási rosszullét enyhítésére különböző kezelési módok közül választhatunk a gyógyszerektől a természetes megoldásokig (Fotó: Getty Images)

Egyéb tényezők mellett a genetika szerepét igazolja az a 2015-ös tanulmány is, melyben négyszáznyolcvanezer vizsgált személy vett részt. A felmérés során négyszáztizenhárom genetikai markert azonosítottak, melyek közül a legtöbb az egyensúlyhoz, a szem, a fül és a koponya fejlődéséhez kapcsolódik, és valamennyi hajlamossá teheti az egyént a mozgással kapcsolatos betegségekre. 

Akár testnevelésórán is jelentkezhet

A szakértő hozzáteszi: a betegség változékony természete miatt vannak, akik életük során egyetlen alkalommal sem élnek át ilyen panaszokat, míg másokban már egy buszos osztálykirándulás gondolata is szorongást kelt, mivel korábban voltak kinetózisos élményeik hasonló helyzetben.

„Akár testnevelésórán, egyszerűbb gyakorlatok, például bordásfalon végzett feladatok vagy bukfencezés hatására is előjöhetnek a tünetek, ahogy a hirtelen szemmozgás miatt a telefon menüjének görgetése is kiválthat hasonló panaszokat. Az utazási betegséget tovább súlyosbíthatják bizonyos tényezők.

Sokat számít a kipihentség, hogy mennyit és mit fogyasztottunk utazás előtt, illetve milyen a levegő minősége a járműben.

Nem tanácsos például huzamosabb ideig lefelé tekinteni, könyvet olvasni vagy mobiltelefont nyomkodni, mozgó tárgyakra koncentrálni. Mindezeken túl sajnos már az is ronthat a helyzeten, ha valaki tudja magáról, hogy rendszeresen rosszul lesz, tehát a szorongás vagy a migrén ugyancsak a súlyosbító tényezők közé sorolható.”

Változatos tanácsok

Nincs egyöntetű gyógymód a kinetózis kezelésére, a tapasztalatok szerint mindenkinél más praktikák válnak be, érdemes tehát próbálkozni: ha egy tipp nem hoz javulást, egy másik még lehet sikeres.

„Többféle módszer is elérhető attól függően, hogy megelőzni akarjuk az ismerős, kellemetlen tüneteket vagy már a menet közben jelentkező panaszokat szeretnénk megszüntetni. Az előbbit tekintve fontos, hogy utazás előtt kipihentek legyünk, ne fogyasszunk alkoholt, zsíros, fűszeres ételeket, indulás előtt két-három órával pedig már csak folyadékot vigyünk be. 

Válasszunk stabil ülőhelyet, ahol lehetőség van a szellőztetésre, például ablak mellett, és készítsünk be gyógyszereket, valamint megnyugtatásképp hányószacskót is az utazásra” – tanácsolja szakértőnk. Amennyiben úgy érezzük, utazás közben szédülünk, és ránk tör az émelygés, hatékony megoldást jelenthetnek a hányinger és a hányás megelőzésére, kezelésére alkalmas készítmények.

„Vitamint és vény nélkül kapható gyógyszert is alkalmazhatunk, de nem árt tudni, hogy ezek nagy része a bennük lévő hatóanyag miatt mellékhatásként álmosságot okozhat, illetve az ilyen típusú gyógyszerek általában csak akkor hatnak, ha röviddel indulás vagy felszállás előtt vesszük be őket, erre érdemes odafigyelni. A figyelemelterelés is sokat segíthet.”

„A rágózás, a zenehallgatás, a táj kémlelése is gyakran beválik. Ami még fontos, hogy lehetőleg ne az utat nézzük, emeljük a horizontra tekintetünket, koncentráljunk a távolabb elhelyezkedő objektumokra, hogy ezzel is segítsünk agyunknak stabilizálni az egyensúlyérzéket.”

Kapcsolódó: Fejfájás edzés közben: ekkor fordulj orvoshoz.

Javíthat a tüneteken az is, ha megtámasztjuk a fejünket, és megfelelő mennyiségű vizet iszunk. Amennyiben tehetjük, engedjük be a friss levegőt az utastérbe. Az erőteljes szagok – például cigifüst – könnyen kiválthatják az émelygést, és lehetőség szerint kerüljük a túlfűszerezett nassolnivalókat, aromás szénsavas üdítőket is, helyettük inkább rágcsáljunk egy kis darabka gyömbért, mely jelentősen képes csökkenteni a hányingert.

Az sem mindegy, hová ülünk a járművön!

Ahogy az élettani körülmények, úgy testünk elhelyezkedése is sokat nyom a latban, ha hajlamosak vagyunk az utazási rosszullétre. Ezért nem árt már az ülőhely kiválasztásakor körültekintőnek lennünk. Általánosságban elmondható, hogy a járművek elülső vagy központi része a legstabilabb, itt érzékelhetők legkevésbé a hirtelen mozgások, gyorsulások és fékezések.

• Autóban: Ha kocsival utazunk, válasszuk a vezető melletti vagy mögötti ülést.
• Buszon: A sofőr mögötti első ülőhelyeket foglaljuk el.
• Repülőgépen: A szárnyak kezdeti részénél található sorokat preferáljuk.
• Hajózáskor: A középső, a vízszinthez legközelebb eső kabinok az ideálisak. Rosszullétkor a legjobb, amit tehetünk, ha a fedélzeten tartózkodunk.

Segíthet a torna és a vizuális gyakorlatok

Kutatások során azt találták, hogy bizonyos fizikai és mentális gyakorlatok enyhíthetnek az utazási betegségen. Ilyen például az úgynevezett Puma Method, amelyet légi betegségben szenvedő pilóták számára fejlesztettek ki. A módszer speciális jógagyakorlatokat, nyújtásokat és tornamozdulatokat tartalmaz, melyek segítenek felvenni a harcot az émelygés ellen.

Az angliai Warwick Egyetemen pedig tizenöt perces vizuális térbeli gyakorlatokról – például rejtett tárgyak felkutatása, papírhajtogatás, térbeli rejtvények – állapították meg, hogy elvégzésük után kevesebb alany lett beteg, amikor autóba ültették őket.

A cikk eredetileg a Nők Lapja Egészség 2024. májusi lapszámában jelent meg.

Kapcsolódó: Így kerüld el nyaralás alatt a különféle betegségeket az orvosok szerint

Kiemelt kép: Getty Images