- Egy kutatás szerint egy baktérium képes az orron keresztül eljutni az egerek agyába, ahol Alzheimer-szerű elváltozásokat idéz elő.
- Az orrnyálkahártya sérülése (például orrtúrás vagy az orrszőr kitépése) megkönnyíti a kórokozók dolgát, így gyorsabban juthatnak el a központi idegrendszerbe.
- A kutatók szerint ez arra utal, hogy ez fontos szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában.
Valld be: te is csináltad már. Ahogy szinte mindenki. Becslések szerint ugyanis tízből kilenc ember rendszeresen túrja az orrát. Ártalmatlannak tűnő rossz szokás, amit leginkább akkor csinálunk, ha senki sem látja. Ám egy ausztrál kutatás szerint akár veszélyes is lehet, főleg akkor, ha közben megsérül az orr belső felszíne. Így ugyanis szabad utat kapnak azok a baktériumok, amelyek az agyba jutva Alzheimer-szerű elváltozásokat idézhetnek elő.
Baktérium, amely demenciát okoz?
A kutatást vezető ausztrál Griffith Egyetem tudósai a Chlamydia pneumoniae nevű baktériumot vizsgálták. Ez a kórokozó nemcsak tüdőgyulladást okozhat embereknél, hanem gyakran megtalálható az időskori demenciában szenvedők agyában is. A kísérletek során kiderült, hogy az egerek esetében a baktérium a szaglóidegen keresztül – vagyis az orrüregből közvetlenül – képes eljutni az agyba.
Ha közben az orr nyálkahártyája, különösen annak felső, vékony hámrétege megsérül, a fertőzés még súlyosabbá válik. Az agy védekezésként több amyloid-béta fehérjét kezd termelni. Ez a fehérje válaszként szabadul fel a fertőzésekre, és jelentős mennyiségben megtalálható az Alzheimer-kóros emberek agyában is.
Az orrtúrás során könnyen megsérülhet az orr belső hámrétege, ami utat nyithat a kórokozóknak az agy felé. (Fotó: Getty Images / Mohammed Haneefa Nizamudeen)
Mi történik, ha a kórokozók az agyba jutnak?
A kutatók meglepődtek, hogy a baktérium mindössze 24–72 órán belül képes volt megfertőzni az egerek központi idegrendszerét. Bár még nem bizonyított, hogy emberi szervezetben is ugyanígy működik a folyamat, az eredmények segíthetnek megérteni az Alzheimer-kór kialakulását. A baktérium az emberi szervezetben is jelen lehet, de még nem tudjuk pontosan, hogyan jut el az agyba.
Az Alzheimer-kór kialakulása máig nem teljesen tisztázott, de a kutatások új összefüggésekre világítanak rá. Míg korábban főként az életkort tartották meghatározónak – ami 65 év felett valóban növeli a kockázatot –, ma már egyre nagyobb figyelmet kapnak a környezeti tényezők is. Az ausztrál kutatás arra jutott, hogy a fertőzések és az immunrendszer válaszreakciói kulcsfontosságú láncszemek lehetnek az Alzheimer-kór hátterének megértésében.
Kapcsolódó: Az Alzheimer korai jelei – ezekre figyeljünk!
Kiemelt kép: Getty Images
