Nők Lapja Retró
2002: „A január az év hétfője” – Avagy hogyan éljük túl a téli időszakot?
Január, február, itt a nyár… Addig azonban végtelen hosszú téli esték sorjáznak, és szinte visszasírjuk a novemberi ködöket. Sállal és sapkával űrhajós szkafanderré alakítjuk a télikabátot, ha pedig otthon vagyunk, a plafont bámuljuk, és a repedéseket számoljuk. (Nálunk négy van.) Mint ahogy azt egy kedves olvasónk, „kisrozi” írta az interneten: „A január az év hétfője.” […]
Mozart és a szerelem – Archív cikkel emlékezünk a zeneszerzőre születésének 266. évfordulóján
„Csak hódolat illeti meg, nem bírálat” – mondhatnák a Mozart-bicentenárium alkalmából a zenerajongók. Wolfgang Amadeus Mozart 1791-ben halt meg – és vált halhatatlanná. Zenei óriás volt, fantasztikus életművet hagyott hátra, kétszáz év után világszerte méltatják a zsenialitását, páratlan tehetségét, alkotásait. A hozsannába „disszonáns” hangok is keverednek. A Mozart-év alkalmat adott egyes eddigi nézetek felülvizsgálatára, a […]
1982: „Így férfi nem írt még soha” – Könyvismertetés helyett Kaffka Margitról
Rolla Margit: A fiatal Kaffka Margit című kötetéről többféleképpen lehetne írni. Filológus alázattal, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményét megillető tisztelettel, elégedetten nyugtázva a tényt, hogy majd fél száz újabb Kaffka Margit-levél került a szakmai nyilvánosság elé. Ha ezt az utat választanám, elsősorban a biográfiai, mikrofilológiai szempontból említésre méltó tényeket kellene mérlegre tenni. Milyen, mostanáig […]
1972: Szexhullám és emancipáció – Tudósítás az NSZK-ból
Szex a szexhullámon túl A szexhullám esztendőkkel ezelőtt a nagyvárosok utcáit is elárasztotta. A szivárványsajtó, amely tarka színei miatt kapta ezt a nevet, vagy amelyet kedvenc hőse után Soraya-sajtónak is neveznek, szép időben valóságos utcai aktkiállítást kínált és kínál ma is a kamaszoknak és turistáknak. A szexhullám tetőzése idején, nálunk is minden NSZK-t járt turistát, […]
1962: Gyűrhetetlenítési eljárás és „nadrágtérkép” – Így folyt a munka a Textilipari Kutató Intézetben
A laboratóriumban itt is tartályok, kémcsövek, kékesen pislákoló gázláng, csakhogy a “vizsgálati anyag” más, mint minden más laboratóriumban; textil. Habos nylon, bolyhos szövet, ropogós vászon; gyapjú, pamut, szintetikus anyag, s mindezeknek elegye. Vihar egy darab szövet körül Hőmérséklet: —1 fok, a széllökések sebessége másodpercenként 30 méter. Brr! Itt bent, az “időjárás-gépben” tehát valóságos vihar dúl […]
Erzsi ruhái és szabásminták 1951-ből
Erzsi — mint a képen látható — helyes fiatalasszony. Nincs két szekrény ruhája — mégis mindig jólöltözött: minden alkalomra van megfelelő ruhadarabja. Szerény ruhatárát választékos ízléssel állította össze. Nem rakja tele magát mütyürkékkel. Kevés pénzből, jó beosztással mindig ízléses és csinos. A szövetruha szabásmintáját a 14. oldalon közöljük, 100-as mellbőségre és 102 cm-es csípőbőségre számítva. […]
2012: A fokozott feszültség, szorongás tünete gyermekkorban: körömrágás
„Kérhetném, hogy írjon a körömrágásról? Van valami módszer a leszoktatásra? A lányom két és fél éves, most kezdte rágni a körmét. Összefügghet azzal, hogy féléves a kistestvére, de leginkább azzal, hogy én (az anyukája) is rágom a körmöm. Felnőttkorban, erős akaraterővel szoktam le róla, de most, hogy megszületett a második gyerekem is, újra visszajött. A […]
2002: Merre terem a csáberő? – Az ajakrúzsfától a liliomvízig
A középkor nagyasszonya, az olasz Medici Katalin volt az, aki drogistákat alkalmazott férje, II. Henrik francia király udvarában, hogy az illatos növények virágaiból, leveleiből vagy éppen fakéregből, gyökérből szépítőszereket készíttessen. Ezzel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a francia kozmetikai ipar világvezető szerepre tegyen szert. Kedvenc parfümjét bizonyos Frangipani mester készítette, akit egy növény neve tett halhatatlanná. […]
1992: Özséb emlékezete és a magyar történelem
Igazi téli világban szinte jólesik megemlékezni arról, hogy 1182-ben olyan enyhe volt a tél, hogy volt almafa, amely kivirágzott, és márciusra már a termése is látszott. A krónikák szerint 1327-ben virágba borultak a fák, és ennek következtében már Pünkösdkor arattak. 1436-ban már májusban arattak Magyarországon, és 1793-ban ugyancsak nálunk már januárban hordták a méhek a […]