én történetem
Kárász Eszter: Keresem a jót, keresem a hangot
Tudom, mindig mindenki ezzel kezdi, ha róla van szó, de muszáj: ő volt a tündéri kislány a Szamárköhögésből. Annamari, aki a filmtörténet legjópofább telefonos jelenetében azt kérte Gizi nénitől, mondja, hogy harminchárom. (Aztán rátette a poént: „Nyald a se..em télen-nyáron!”) Göndör hajú, nagy szemű, nagyszájú, bájos, kotnyeles kislányként gyakorlatilag önmagát kellett játszania a filmben. Dőltek […]
Hulej Emese6 perc
Egy harcos útjai
Ahogy belépünk a balatonőszödi családi ház ajtaján, süteményillat csapja meg az orrunkat. Lágy zene szól, a hálószobákból kisgyerekek szuszogása hallatszik – most alusszák délutáni álmukat. Antalné Béládi Ildikó és férje, Antal István egymáshoz passzoló, pasztellszínű felsőben siet elénk, és leültetnek a ház szívében, a nagy étkezőben, amihez a konyha és a nappali is kapcsolódik. Pogácsa, […]
Dudics Emese6 perc
Kökény Dani: „Ez volt az álmom”
Emlékszem, amikor Oláh Ibolyával ültem ugyanitt, húsz évvel ezelőtt… Persze törékeny ez a hirtelen jött hírnév, hiába épül tehetségre, vigyázni kell rá, és nagy kérdés, hogyan lehet. Nevetünk is Danival, többértelműen, akkor azt mondjuk, most még valamiféle burokban van, amíg tart a műsor, most fog csak igazán kikerülni „az oroszlánok közé”. Az arca szép, a […]
Dobray Sarolta8 perc
„Minden konfliktusból kell hogy legyen kiút”
Az interjúalanyokból előzetesen fel szoktam készülni. Elolvasom a velük megjelent interjúkat és egyéb cikkeket. Ha van, megnézek videókat, utánaérdeklődöm közös ismerőseinknél. Székely Orsolya esetében erre semmi esélyem. Hosszan túrom a netet, de szinte sehol semmi. Mígnem belefutok a szakmai oldalába, ami viszont váratlanul impozáns. Jogi tanulmányok után számos külföldi iskola – többek között a Harvard […]
Bus István7 perc
Tinilány ecsettel a világhírnév kapujában
Minden a pandémia alatt készített kígyós festménnyel kezdődött. Vagyis nem, sokkal előbb, hiszen már kisgyerekkorában látszott, hogy Karolina elemi erővel vonzódik a művészetekhez. Opera- és balettelőadásokra kellett őt vinni, hatévesen koncerteken zongorázott. Mindig jól rajzolt, de a család sokáig azt gondolta, a zene lesz az a terület, ahol kibontakozik majd a tehetsége. Ám Karolina nyolcévesen […]
Dudics Emese6 perc
Ambrus Tímea: Repülés helyett ugrom!
Egy nemzetközi pályázatra több tízezer kép érkezik. A döntőbe viszont csak negyven kerül ezekből. A képen pedig valójában ugrik a kuvik, nem pedig furán landol. Amikor a fotó készült, a bagoly éppen etette a fiókáit. Folyamatosan gyűjtött mindent a rétről – szöcskéket, házi egeret, tücsköket vitt nekik –, és valószínűleg elfáradt. A nyáresti fények már súrolták […]
Bus István4 perc
Teremtő mesék – Furugh Switzer küldetése
Tíz fiatal édesanya ül körben a faluház egyik fűtött helyiségében. Előttük mesekönyv, a fedőlapon egy kisteknős, a címe Franklin és a megbocsátás. A mamák hangosan olvasnak, egymás után, mutatóujjukkal követve a sorokat. De nem ám úgy, mint az iskolában! Időnként összesúgnak, kuncognak, bátorítják egymást, élvezik a közös tanulást. Jöttünkre hirtelen elhallgatnak, és az épp soron […]
Koronczay Lilla7 perc
Isten patikusa
Éppen kútszerelésből jövök, közli velem a világ legtermészetesebb hangján Ági, miközben fáradtan lehuppan a belvárosi kávézó Thonet székére. Ez a jó a tanyasi életben, állapítja meg elégedetten, hogy az ember magára van utalva, így kénytelen lesz mindenhez érteni. Ő persze most nem tanyán él, hanem Kecskemét külterületén, Méntelken, onnan érkezett az interjú kedvéért Budapestre busszal, […]
Koronczay Lilla7 perc
Klein Csaba: „Nem lehetsz boldog, amíg nem tudod, ki vagy!”
Hallgatom, ahogy ez a szelíd, a negyvenes évei végén járó férfi az életét beárnyékoló szörnyű tragédiákról beszél, és egyre nő bennem a tisztelet. Hiszen sokan feleennyi sorscsapás súlya alatt összeroskadtak volna, ő ezzel szemben mindannyiszor felállt, sőt még másoknak is maradt ereje segíteni. Bár, nem tagadja, előfordult az elmúlt húsz év során, hogy kétségbeesésében majdnem […]
Koronczay Lilla7 perc
„Úgy kell alakítani, hogy jó legyen”
Mennyi holmi! Cipők. Az előszobában, a szobában is. Kisebbek, nagyobbak, hatalmasak. Kabátok. Ők a konyhában ülnek az asztal körül. Pókereznek. Négy kamasz. Zalán, Zétény, Csanád, Csepke. Tizenkilenc, tizenhét, tizenöt és tizenkét évesek. Keresem az arcukon az árnyakat, de nincsenek. Nyugodtak, mosolyognak. Játszanak. Juhász Boglárka áll felettük, vállát az ajtófélfának támasztja, sóhajt. Szeretet és fáradtság látszik […]
Dobray Sarolta8 perc