Schäffer Erzsébet
Barátokat gyűjtök, meg pillanatokat… – Közeli Díner Tamással
Nem lepődtem meg azon az otthonos mozdulaton, ahogyan kitárta előttem a Lukács fürdő parkjába vezető vaskaput. S azon sem, hogy fotógalériáját este nyolckor is kinyitja. Bárkinek. De azon azért meghökkentem, hogy este a platánok árnyékából még egyre csak érkeztek a látogatók. Volt, aki fürdőköpenyben lépett át, egyenesen az uszodából. Schäffer Erzsébet interjúja.
Utazzunk együtt a Káli-medencéhez, ahol a kis csodák egymásba érnek!
Ormányos medve a Csobánc alatt. Gidák és Szedd magad-nárciszok. Bárányborda és kecskesajt. Mi a húsvéti menü a köveskáli Miakőben? Hatmillió éves ifj ú bazaltkúpok. Csönd egy kereszt alatt. Találka egy tarajos Tina Turnerrel. Sóhajos séták és nevetős tekerések. Egy bögre levendulaszörp. Húsvét. Remény. Feltámadás a Balaton-felvidéken. Schäffer Erzsébet írása.
Egy lelkes biogazda története, akitől lenne mit tanulni az életszeretetről
Rózsa Péter nagy álma volt egy biogazdaság. Mindig is úgy vélte, az ember mindent meg tud csinálni, ha akarja. Állatokat tart, gyümölcsöt termeszt és megalapozta a Budapesten is kedvelt szombati biopiacot. Schäffer Erzsébet írása.
Kezek a homokban – Fogyatékosotthonban, Zsirán
Először nézzék meg a képeket. Időzzenek el egy-egy arcnál. Képzeljék Tereza mellé magukat. Igen, az a piros tréningruhás. Vagy térdeljenek a homokba János mellé. Vagy csak támaszkodjanak egy fának a zsirai kastélyparkban, és olvadjanak bele csapatnyi ember boldog játékába. Akik mások, mint mi. De ezt csak addig hiszed, míg meg nem ismered Terezát, Jánost, Jolánt és a többieket. Ám a megismerésük ravasz csapdákat rejt: önmagad vizsgálatával kezdődik.