Schäffer Erzsébet
Miért szeretem? Schäffer Erzsébet találkozása Gárdonyi Géza műveivel és a láthatatlan emberrel
Ahányszor újraolvastam, mindig azzal a gondolattal kezdtem bele, hogy na, éppen csak belenézek, hiszen ismerem, szinte tudom kívülről! Aztán ott ragadtam. Mindig. Ahogy most nyáron is. Schäffer Erzsébet írása.
Örökbe adni… Valóban olyan egyszerű?
Mózeskosár. Negyedszázada, 1993-ban létrejött egy egyesület. Létrehozói arra szövetkeztek, hogy az örökbefogadás szereplőit, az örökbe fogadott gyereket és örökbe fogadó szüleit, valamint az örökbe adó anyákat segítsék. A gyermekükről lemondó anyák legtöbbször visszahúzódnak lelkifurdalással vegyes szégyenükbe és fájdalmukba. Ez az írás meghívó minden szereplőnek, a vér szerinti anyáknak, netán szülőpároknak is – egy segítő találkozóra. Schäffer Erzsébet írása.
Mindenféléről – Címlapinterjú Für Anikóval
Szeretem, hogy természetes. Hogy semmitől nem kell tartani a közelében. Hogy nem mérlegel, azt mondja, amit gondol. Hogy igazán fi gyel rád. Rég találkoztunk. Jaj, nagyon rég. A nagy, zöldesszürke szemekben most apró, arany szikrák. Annyira jó látni, hogy boldog… Schäffer Erzsébet interjúja.
Akit szeretett, azt nagyon szerette: Szabó Magda és a Nők Lapja
Szabó Magda a legújabb lapszámban olvasható két novelláját a Nők Lapja felkérésére írta. Az egyik írás 1961 nyarán, a másik 1962 tavaszán született. Íme, egy kis előzetes, hevenyészett korrajz azoknak az olvasóknak, akik csak a mai lapot ismerhetik. Schäffer Erzsébet írása.
Hattyúfióka a korzón – Betekintés a sukorói Vadmadárkórház mindennapjaiba
A Velencei-tó parti, festői kis falucskában, Sukorón van egy hely, ahol enyhítik a fájdalmat. Gyógyítanak, enni és inni adnak azoknak, akik nem tudnak se kérni, se panaszkodni, még sírni se – a sebesült vadmadaraknak. Ez is a hely neve: Vadmadárkórház. De meggyógyítják a lába törött őzikét is. Most éppen a másodikat ezen a nyáron. Schäffer Erzsébet írása.
Az élet nem egy főpróba – Közeli Iain Lindsay brit nagykövettel
Versekről, futásról, a gesztusok erejéről, a windsori hercegi esküvőről. Egy röpke délutánra a brit nagykövet vendégei voltunk. Nem tudom, van-e igazibb követe országnak, mint Iain Lindsay Nagy-Britanniának. A vékony, mosolygós férfit, aki két éve skót szoknyában, a hagyományos kiltben adta át megbízólevelét, nem túlzás, mára egész Magyarország a szívébe zárta. Schäffer Erzsébet interjúja.
Vidéki erkölcsök – Emma Bovary vágyódásba hajszolt élete
Hiába gondoltam, hogy elég lesz bele-bele lapozni, megint végig kellett olvasnom. Betűről betűre. A Bovarynénak, Gustave Flaubert regényének titkát irodalomtudósok sora fejtegette és fejtette meg. Az olvasónak elég belekezdenie a történetbe. Ott találja magát a francia vidéken, az ezernyolcszázötvenes években egy normandiai kisváros lakói között, Bovary doktor és felesége életében. Akarja, nem akarja, hajtja a regény, s míg az utolsó sort el nem olvasta, ott is marad. Schäffer Erzsébet írása.