- A rendszeres éttermezés a magyar családok jelentős részének ma már luxus.
- Milyen étterembe járunk, ha már egyszer eljutunk?
- Az olcsóbb, gyorsabb étkezési lehetőségek és az alkalmi különleges élmények azok, amik egyre népszerűbbek.
Egy négytagú család vasárnap úgy dönt, hogy ezúttal nem főz otthon. Beülnek egy hagyományos étterembe, rendelnek négy főételt, néhány üdítőt és két desszertet. Semmi különleges luxus, nincs pezsgő, kaviár, drága bor vagy többfogásos kóstolómenü. A számla mégis akkora összeg lehet, amiből a család több napra bevásárolhatott volna.
A következő vasárnap már inkább otthon maradnak.
Ez a jelenet egyre kevésbé számít kivételesnek. Herczeg Zoltán, a Dining Guide felelős kiadója és gasztronómiai szakértő szerint a vendéglátóhelyek tulajdonosai úgy számolnak a forgalmuk 10–20 százalékkal csökkent az utóbbi években.
Túl szegények vagyunk az éttermezéshez?
Pogátsa Zoltán közgazdász és szociológus egy 2023-as jövedelmi összehasonlítás alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar társadalom körülbelül 65 százaléka az európai alsó középosztály belépési szintje alatt él.
Ami az Európai Unióban már a jövedelmi rangsor alsó ötöde felett elérhető életszínvonal, azt Magyarországon csak nagyjából a felső harmadba tartozók érik el. Az átlagkereset pedig csalóka képet mutathat, mert a magasabb jövedelmek felfelé húzzák, miközben a háztartások jelentős része jóval kevesebb pénzből gazdálkodik. De ez még nem jelentené azt, hogy ne lehetne időnként azért megfizetni azt, hogy nem otthon eszünk.
Ez is érdekelhet: 5 kiadás, ami a 80-as években hétköznapi volt, de mára luxussá vált
Az éttermi fogyasztás szempontjából viszont nem csak az számít, mennyi a fizetésünk papíron. Ennél még lényegesebb, mennyi marad belőle a lakhatás, az élelmiszer, a közlekedés és a többi alapvető kiadás után. Ha a családi költségvetésben egyre kevesebb pénzből gazdálkodhatunk, az étterem az elsők között lesz, amit elhagyunk.
Hiába szeretünk még mindig jókat enni. Egyre kevesebben engedhetjük meg magunknak rendszeresen a nem házi kosztot.
Éppen a hétköznapi éttermek kerültek a legnagyobb bajba
Nem feltétlenül a legdrágább éttermek vannak a legnehezebb helyzetben. A magas jövedelmű vendégeket és a turistákat kiszolgáló csúcsgasztronómia továbbra is megtalálhatja a közönségét, ahogyan az olcsóbb gyorséttermekbe is sokan járnak. A kettő között azonban egyre szűkebb a tér. Leginkább azok a hagyományos, középkategóriás vendéglők szenvednek, ahová korábban vasárnapi ebédre ültünk be a családdal, vagy ahol különösebb apropó nélkül találkoztunk a barátainkkal.
A folyamat pedig már a vendéglátóhelyek számán is látványosan nyomot hagy. A KSH adatai szerint 2019 végén még több mint 45 ezer kereskedelmi vendéglátóhely működött Magyarországon, 2025 végére azonban számuk alig több mint 35 ezerre csökkent. Hat év alatt tehát közel tízezer hely tűnt el a piacról.
Ez is érdekelhet: 9 jel, amiből észreveheted, hogy egy étterem rossz
Ezeknek a helyeknek nem néhány kiemelkedően sokat költő vendégre, hanem széles, rendszeresen visszatérő középosztályra lenne szükségük. Ha ugyanaz a család már csak születésnapon vagy évfordulón megy étterembe, az egész üzlet meginoghat.
A Dining Guide 2019 előtt még körülbelül 400–500 figyelemre méltó vendéglátóhelyet követett. A járvány után kevesebb új étterem került a látókörükbe, miközben korábban stabilnak hitt helyek is bezártak.
Ha az emberek étterembe mennek, inkább a gyorsabb, bisztrójellegű éttermeket választják (Forrás: Unsplash/Faisal Khalid)
Ha kimozdulunk, inkább gyorsabb vagy különlegesebb helyet választunk
Az éttermi fogyasztás visszaesése nem magyarázható kizárólag az elszegényedéssel. Az is megváltozott, hogyan szeretünk enni és találkozni.
A klasszikus éttermi ebéd szerepéből egyre nagyobb részt vesznek át a pékségek, kávézók, bisztrók és más pörgősebb vendéglátóhelyek. Ezek kevésbé ünnepélyesek, nem kell hosszú időre asztalhoz ülnünk, és az sem elhanyagolható, hogy gyakran kisebb összegből is megúszhatjuk a látogatást. Máskor inkább rendelünk valamit, bár a kiszállítás a 27 százalékos áfa és a közvetítő platformok jutaléka miatt sokszor meglepően drága.
Közben, ha már jelentősebb összeget költünk, egyre inkább teljes élményt várunk érte. Nem elég, hogy az étel finom legyen. Számít a figyelmes kiszolgálás, a hely hangulata és az a nehezen meghatározható plusz, amely miatt úgy érezzük, megérte kifizetni a számlát.
A hagyományos éttermek így két oldalról szorulnak: árban nem tudnak versenyezni a gyorsabb helyekkel, élményben pedig egyre többet vár tőlük az a vendég, aki már csak ritkán enged meg magának egy drágább vacsorát.
Vidéken még kevesebb vendégből kellene megélni
A Dining Guide legfrissebb Top 100-as listáján 63 budapesti és mindössze 37 vidéki étterem szerepel. Ez annak ellenére alakult így, hogy a kalauz tudatosan keresi a fővároson kívüli értékes helyeket is.
De nem csak azért nehéz egy vidéki étteremnek, mert sokkal kevesebb vendégből kellene fenntartania a helyet. Sok térségben az elvándorlás és az elöregedés is csökkenti a potenciális vendégkört. Egy kiváló séf, következetes koncepció és figyelmes kiszolgálás sem képes pótolni azt a közönséget, amelynek nincs étteremre költhető pénze.
Budapest vonzáskörzete, Győr és a Balaton ebből a szempontból külön pályán mozog. Ezekben a térségekben a magasabb fizetés, a turizmus vagy Ausztria közelsége erősebb fizetőképes keresletet teremthet. Az ország számos más részén azonban egy minőségi étterem egész éves fenntartása akkor is nehéz, ha szakmailag minden rendben van.
Egyelőre tehát marad a házi húsleves, az étterem pedig átkerül a születésnapokra és az évfordulókra. Csakhogy ha egyre több család dönt ugyanígy, lassan nemcsak egy vasárnapi program tűnik el az életünkből, hanem azok a hétköznapi éttermek is, amelyekben valaha természetes volt együtt asztalhoz ülnünk.
Kapcsolódó: mit árul el rólad, ha segítesz a pincérnek az étteremben?
Fotó: Unsplash
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!