- Mi alapján határozták meg a kutatók a 4 új gondolkodási mintázatot?
- Mi jár a legtöbbször az emberek fejében a hétköznapok során?
- Ezeket az eredményeket nem személyiségtesztként érdemes szemlélnünk.
Vajon mi tölti ki gondolataink nagy részét? A munkánk, a kapcsolataink, a testünk jelzései, az energiaválság, vagy egyszerűen az, mikor ihatjuk meg a következő kávénkat?
A Kaliforniai Claremont Graduate University és a kínai Vuhani Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogyan alakulnak tudatos gondolataink a való életben. Nem utólagos visszaemlékezésekből próbáltak következtetni, hanem a nap véletlenszerű pillanataiban kérdezték meg a résztvevőket arról, mi jár éppen a fejükben.
A vizsgálatban 258, 19 és 71 év közötti önkéntes vett részt. Két héten keresztül naponta nyolcszor jelzett nekik egy alkalmazás, nekik pedig röviden le kellett írniuk aktuális gondolataikat, tevékenységüket és azt is, mennyire érzik magukat boldognak. A kutatók végül több mint 23 ezer valós idejű választ elemeztek.
Miről gondolkodunk a legtöbbet?
Az eredmények alapján gondolataink szorosan követik a nap ritmusát. Napközben elsősorban a munka kerül előtérbe, estére pedig nagyobb teret kap a szórakozás és a kikapcsolódás.
A bejegyzések közel ötödét érzéki benyomások és testi állapotok alkották. Gyakran gondoltunk arra, hogy fáradtak, álmosak vagy éhesek vagyunk. A gondolatok 17 százaléka a munkához, 14 százaléka az ételhez kapcsolódott, míg körülbelül minden tizedik a hobbikról, játékokról, művészetről vagy emberi kapcsolatokról szólt.
Amikor a résztvevők arról számoltak be, mire vágynak, az esetek csaknem felében étel vagy ital szerepelt, különösen gyakran a kávé. A szükségletekről szóló gondolatok között a pihenés, az alvás és a délutáni szundítás is előkelő helyet foglalt el.
Az elménk szinte soha nem volt teljesen üres. A válaszoknak csupán töredékében írták azt a résztvevők, hogy egyáltalán nem gondoltak semmire.
4 gondolkodási típust azonosítottak – vajon melyikbe tartozunk?
Kattints a galériára, és nézd meg, mi jellemzi a négy gondolkodási típust!
A gondolataink minősége határozza meg a boldogságunkat?
A kutatók Marcus Aurelius híres gondolatát is próbára tették, amely szerint életünk boldogsága gondolataink minőségétől függ.
Az adatok alapján az, hogy a résztvevők éppen mire gondoltak, jobban jelezte előre pillanatnyi boldogságukat, mint bármely más vizsgált tényező. Ez nem azt jelenti, hogy elegendő egyszerűen pozitív gondolatokat erőltetnünk magunkra. Inkább arra utal, hogy belső figyelmünk tárgya szorosan összekapcsolódik azzal, hogyan érezzük magunkat egy adott pillanatban.
Gondolataink mintegy fele szándékos volt, a többi váratlanul bukkant fel, elkalandozásból, emlékeztetőként vagy betolakodó gondolatként. Vagyis az elménk működését csak részben irányítjuk tudatosan.
Nem új személyiségtesztről van szó
A négy csoport elnevezése jól megragadhatja az egyes mintázatok hangulatát, de nem tekinthető végleges pszichológiai tipológiának. A tanulmány egyelőre tudományos lektorálás előtt álló kézirat, a résztvevők száma viszonylag alacsony volt, és olyan nyugati, iskolázott, iparosodott, tehetősebb és demokratikus társadalmakból kerültek ki, amelyek nem feltétlenül reprezentálják a világ teljes népességét. A válaszadási arány sem volt tökéletes: a jelzések negyedére nem érkezett válasz.
A kutatók szerint az emberek élethelyzetüktől függően mozoghatnak a csoportok között. Egy betegség idején többet figyelhetünk a testünkre, költözéskor az otthoni feladatok uralhatják a gondolatainkat, egy világpolitikai válság pedig átmenetileg aggódóbbá tehet bennünket.
Éppen ezért nem feltétlenül azt érdemes eldöntenünk, melyik címkét ragasszuk magunkra. Sokkal érdekesebb lehet néhány napig megfigyelnünk, mi jár a fejünkben a nap különböző szakaszaiban. Könnyen kiderülhet, hogy a gondolataink legalább annyira árulkodnak aktuális életünkről, mint állandó személyiségünkről.
Nézd meg, mennyire működnek jól a megérzéseid! Töltsd ki a tesztet az intuícióról!
Fotó: Unsplash/Emilie Bardet, Canva
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!