- A négy temperamentum elmélete az ókori görögöktől származik.
- A vérmérsékletünk nem egyenlő a személyiségünkkel!
- Több temperamentum is jelen lehet bennünk egyszerre.
Biztosan mindenki hallott már a négy vérmérséklet ókori csoportosításáról. De vajon mit jelent valójában a kolerikus, szangvinikus, flegmatikus és melankolikus típus, és miért foglalkozunk velük még ma is?
A vérmérsékletek vagy temperamentumok rendszere ugyan több ezer éves múltra tekint vissza, mégis meglepően sokat elárulhat arról, hogyan reagálunk a világra, hogyan kezeljük az érzelmeinket, és milyen mintázatok szerint működünk a mindennapokban.
Mi az a vérmérséklet, és honnan ered?
A négy temperamentum, azaz vérmérséklet elméletét Hippokratész nevéhez köthetjük, aki úgy vélte, hogy a testünkben található testnedvek aránya határozza meg az alapvető viselkedésünket. Ezek a nedvek – vér, sárga epe, fekete epe és nyálka – különböző jellemvonásokkal álltak kapcsolatban a rendszerében.
Ma már tudjuk, hogy ez a magyarázat nem állja meg a helyét, de maga az alapgondolat – hogy léteznek velünk született viselkedési mintázatok – továbbra is releváns.
A modern kutatások szerint a temperamentum részben genetikai eredetű. A National Library of Medicine adatai alapján nagyjából 20–60 százalékban örökölt tényezők határozzák meg, míg a többit a környezetünk és a tapasztalataink formálják.
Kattints a galériára és nézd meg, melyikbe tartozol! Íme a 4 típus temperamentum alapján!
Mi a különbség a vérmérséklet és a személyiség között?
Ez az egyik legfontosabb kérdés, amit érdemes tisztáznunk.
- A szakértők szerint a temperamentum egyfajta alapbeállítottság. Már egészen korán megfigyelhető, és olyan tényezőket foglal magában, mint az érzelmi reakciók erőssége, az aktivitás szintje vagy a társas viselkedés.
- A személyiség ezzel szemben sokkal összetettebb. Magában foglalja a gondolatainkat, tapasztalatainkat, viselkedésünket – és folyamatosan alakul az életünk során.
Egyszerűen fogalmazva: a vérmérséklet az alap, a személyiség pedig az, amit erre az alapra építünk.
Lehet egyszerre több temperamentumunk is
A valóságban ritkán tartozunk tisztán egyetlen típushoz. Inkább arról van szó, hogy bizonyos helyzetekben egyik vagy másik temperamentum kerül előtérbe. Lehetünk például szangvinikusak társaságban, miközben munkában inkább melankolikus módon működünk.
Ez a rugalmasság teszi lehetővé, hogy alkalmazkodjunk a különböző élethelyzetekhez.
Miért szeretjük ennyire ezeket a rendszereket?
A személyiségtípusok – legyen szó temperamentumokról vagy modernebb modellekről – segítenek rendszerezni a tapasztalatainkat. Egy bonyolult világban kapaszkodót adnak, és segítenek megérteni:
- miért reagálunk bizonyos helyzetekre úgy, ahogy,
- miért működnek másképp körülöttünk az emberek,
- és hogyan lehetünk tudatosabbak a kapcsolatainkban.
A négy temperamentum elmélete ugyan már nem számít tudományosan pontos modellnek, mégis értékes eszköz lehet az önismeretben. Ha nyitottan közelítünk hozzá, könnyebben megérthetjük nemcsak önmagunkat, hanem a körülöttünk lévő embereket is, és talán egy kicsit tudatosabban működhetünk a mindennapokban.
