A 16 év feletti magyarok több mint fele, 53 százaléka úgy érzi, hogy az elmúlt fél évben volt gondja a mentális egészségével. Pozitívum viszont, hogy 10-ből 7-en rendszeresen foglalkoznak a saját mentális jólétükkel, azonban heti szinten csak 28 százalék, és leginkább a nők és a fiatalabbak fordítanak erre időt, míg 8,5 százalék soha nem foglalkozik tudatosan ezzel.

Többek között ez derült ki az Euronics nevű áruházlánc által megrendelt, az Europion kutató cég által végzett kutatásából, amelyet a cég új, Focus Program névre hallgató, nagyszabású társadalmi felelősségvállalási programjának indulása apropóján mutattak be.

Elutasító a társadalom, kevesen kérnek segítséget

A kutatásból kiderül az is, hogy a lelki egészségük megőrzése érdekében a legtöbben, 48 százalék a természetben töltenek időt, a második helyen a káros szokásoktól való tartózkodás, a dobogó harmadik fokán pedig a minőségi alvás állt.

A lista végén a meditáció és a pszichológushoz járás végezett 8-8 százalékkal.

Szakemberhez egyébként leginkább a legfiatalabbak (16-29 évesek) és a 50-59 évesek járnak.

A legaggasztóbb adat, hogy a megkérdezettek döntő többsége, 88 százaléka szerint a társadalom nem igazán elfogadó a mentális betegségekkel szemben, ebből 45 százalék kifejezetten elutasítónak tartja a magyarokat. Ez az elutasítás nemcsak társadalmi, de egyéni szinten is jelen van: tíz százalék soha nem fordul szakemberhez, sőt, a válaszadók 55 százaléka valószínűleg szégyellene így tenni, ha problémája lenne.

Kapcsolódó: 50 felett gyakori, mégis tabu – Egyre több embert érint mentális zavar

Ez az arány a férfiak, illetve a 30-49 év közöttiek esetében még magasabb. Az adatokból az is kiderült, 10-ből 3-an nem biztosak benne, hogy van olyan a családjukban vagy közvetlen környezetükben, akivel meg tudják beszélni a problémáikat, 36 százalék pedig nem feltétlen lát célt az életében. Ráadásul a válaszadók 14 százaléka elismeri, hogy képtelen egyedül megbirkózni a nehéz élethelyzetekkel.

Pánikroham, neurodiverzitás, szóbeli bántalmazás

„Jól látszik, hogy sokakat érintő, össztársadalmi problémáról van szó. Szeretnénk arra ösztönözni az embereket, hogy törődjenek, foglalkozzanak magukkal. Áruházainkban naponta több tízezer vásárlóval, sok-sok élethelyzettel találkozunk. Ezekben az interakciókban pedig rengeteg olyan ügy és jelenség előkerülhet, amelyekkel lényeges lenne foglalkozni. Ezért az új CSR-programunk keretében

kezdetben három társadalmilag fontos, mégis sokszor tabuként kezelt ügyre – pánikroham, neurodiverzitás és a verbális abúzus – szeretnénk ráirányítani a reflektorfényt.

Hiszen az adatokból is látszik, hogy sokakat érintő kérdésekről van szó: vagy úgy, hogy saját maguk érintettek, vagy pedig új, hogy a környezetükben élők azok, így fontos, hogy mélyebben is megismerjük ezeket az ügyeket” – mondta Fazekas Bálint, az Euronics ügyvezető igazgatója.

Kapcsolódó: Toxikus, nárci… Ezért hagyjunk fel a címkézéssel!

A kampányban a cég partnere a televíziókat is gyártó TCL, illetve olyan szakmai szervezetekkel dolgoznak együtt, amelyek az edukáció mellett valódi segítséget tudnak nyújtani az érintetteknek. A program szakmai hitelességét így a Mélylevegő Projekt, a Pszichodiák Alapítvány, a Nyugizóna/ Nyugisuli, a Pánikcentrum, a Bárányfelhő (Apparently), a KIKAPCS. Alapítvány., a Kék Erdő Alapítvány, a MARS, az SNI Suli, a Kisvilág, az ASDI Vár, az Egyenlítő Alapítvány, a Patent, illetve az S.O.S. Krízis Alapítvány biztosítja.

A magyarok igen rossz véleménnyel vannak a mentális problémákról (Fotó: Getty Images)

Egy külön weboldalt is létrehoztak, ahol az érdeklődők minden fontos információt megtalálhatnak a három ügyről, és szakszerű segítséget is kérhetnek az együttműködő partnereken keresztül. Céljuk, hogy a különböző aktivitásokon keresztül a lehető legszélesebb körhöz jusson el a mentális egészség fontossága.

A mentális problémák nem szégyellnivalók

A program fókuszát adó három ügy esetében is jól látszik, hogy komoly szükség van edukációra. A kutatás alapján ezeknek az ismertsége változó,

a megkérdezettek 34 százaléka nem pontosan tudja, mit jelent a verbális abúzus,

a pánikbetegség ismertsége már jóval magasabb (74 százalék), a neurodiverzitást viszont 10-ből 6-an egyáltalán nem ismerik, többségük csak az autizmus, ADHD és diszlexia kapcsán találkozott a fogalommal.

Kapcsolódó: Így tesz tönkre egy csaknem láthatatlan mentális betegség

A személyes érintettség a verbális abúzus és a pánikbetegség esetében a legmagasabb: mindössze 27 százalék nem volt áldozata verbális abúzusnak, sőt, a megkérdezettek közel fele pedig érezte már úgy, hogy pánikrohama van. Míg a neurodivergenciában a megkérdezettek 73 százaléka szerint a saját környezetükben maximum 1-2 ember érintett.

Az érintettek magasabb arányából következik az is, hogy 10-ből 7 ember szerint elfogadó a környezet a pánibetegséggel szemben, és a többség szerint pánikroham esetén fontos is szakemberhez fordulni. 10-ből 8-an pedig úgy gondolják, hogy a verbális erőszak legalább ugyanolyan súlyos, mint a fizikai bántalmazás, viszont a döntő többség egyetért azzal, hogy a verbális erőszakot nehéz bizonyítani.

Kapcsolódó: Beszélhetünk mentális problémáinkról a munkahelyen?

Kiemelt kép: Getty Images