• Indulhat a kertészkedés: bizonyos zöldségmagokat már most érdemes elvetni.
• Fontos különbséget tenni a beltéri és kültéri zöldségek szükségletei között.
• Mutatjuk, milyen trükkökkel garantálhatjuk a gazdag és jó minőségű termést.

A szabadföldi kert ilyenkor még nem tűnik túl barátságosnak, de a hidegtűrő növények magjai megfelelő időjárás esetén vígan kicsíráznak és növekedésnek indulnak a februári vetést követően. Pláne ha egy kis fóliasátorban extra meleget kapnak. A vetéshez megfelelően megmunkált talajra lesz szükség, illetve annak eldöntésére, hogy kintre vagy bentre vetünk.

A hidegtűrő növények elviselik azt is jó idő esetén, ha kintre vetjük őket, de aki biztosra akar menni, az a lakásban előneveli a növénykéket. 

Lakáson belül palántaföldet használjunk, odakint pedig ha nem szalmából és érett lótrágyából készített mulcsba helyezzük a magokat, akkor kicsit lazítsuk meg a fagymentes talajt (ha növénymaradványok, gazok borítják azokat előbb szedjük ki), simítsuk el, majd kezdetnek egymástól arasznyi távolságra kezdjük el ültetni például a korai borsót.

Hidegtűrő magokat válasszunk

Jelöljük meg a sort és figyeljük, mikor bukkannak elő a zöldségek első levelei. A magok ügyesen alkalmazkodnak, azaz ha havas hideg vagy fagy érkezik, akkor várnak a csírázással addig, amíg javul az idő. Extrém fagyok esetén azonban a vetőmagok ki is fagyhatnak, így érdemes óvatosan vetni vagy

fóliasátor védelme alá helyezni a növénykéket.

Ha jó az idő, februárban mehet a kertbe a borsó mellett a korai retek, a hidegálló spenót, a sárgarépa, a mák, a télálló saláta, a lassan csírázó fehérrépa, a sóska, a rukkola, illetve néhány hagymaféle is. A fokhagymát, vöröshagymát is elduggathatjuk egy fagymentes napon, vagy ha zord az idő, beltéren előnevelhetjük.

Milyen magokat vessünk el beltéri edényekbe?

Januártól az élelmes háziasszonyok és kertészek már gyűjtik a WC-papír gurigákat, tejfölös poharakat, vagy beszereznek a talajban lebomló kis csíráztató tárolókat, s ezekbe vetik az idei nyáron termő palánták magvait. A fent felsorolt magok mellett a paradicsom, a paprika, a tökfélék (uborka, padlizsán, cukkini, főzőtök) kiválóan kicsíráznak,

ha elegendő öntözést és napfényt kapnak akár a két ablak között, akár a lakás ablakközeli belső párkányain.

Ahogy növekszenek, érdemes nagyobb cserépbe átültetni őket. A borsót, hagymaféléket, káposztát viszont nem érdemes odabent költöztetni, azok márciusban már mehetnek is a szabadföldbe tovább fejlődni (már ha az időjárás megengedi). A keresztesvirágúak és a tökfélék melegigényesek, őket csak meleg, napsütéses, áprilisi időben tegyük ki a szabadba.

A zöldségeket beltéren is elvethetjük, s csak jó időben ültetjük ki a kertbe (Kép: Getty Images)

Itt a fűszernövények ideje is

Ahogy a nappalok egyre hosszabbakká válnak, az ablakpárkányokon megjelenhetnek a fűszernövényes poharak is. A bazsalikom, oregánó, zsálya, rozmaring, koriander, petrezselyem február vége felé ültetendő beltéren. Ugyanazok a feltételek érvényesek: csírázástól kezdve kapjanak elég nagy fényt, meleget és vizet.

Addig pedig jó hatású lehet, ha a frissen elültetett magokat tartalmazó edényt átlátszó fóliával lefedjük,

a keletkező pára elősegíti a csírázást. Túlzásba azonban ne vigyük, mert penészedés vagy a növénykezdemény pusztulása lehet a vége. A lestyán, kakukkfű, a citromfű, a majoránna, a kakukkfű, a zsázsa mehetnek rögtön a fagymentes kinti kertbe is.

Ezektől a trükköktől szuper lesz a termés

Ahhoz, hogy idén bőven teremjenek a zöldségek, sok minden együttes hatására van szükség. Elsődleges az időjárás. Tavaly korán ugyan, de szép fokozatosan melegedett az idő tavasszal, a növények szinte egy hónappal korábban kezdtek csírázni, nőni, virágozni, teremni. A fagyos, hideg vagy havas időjárás viszont mindent késleltet.

A szabadföldi magokat úgy tudjuk megvédeni, ha van fóliasátrunk vagy a magaságyások tényleg magasak, s szükség esetén azok keretét is le tudjuk fedni keretre feszített fóliával.

A beltéri növénynevelgetés akkor lesz sikeres, ha elég jó minőségű magokat és palántaföldet használunk, nem öntözzük túl a növényeket és megfelelően jó időben ültetjük ki őket a szabadba. A melegigényeseket először csak nappal szoktassuk a kinti időjáráshoz, majd egyre növeljük a kint töltött időtartamot.

Nem mindegy, mit hova és mi mellé ültetünk

Az ültetésnél figyeljünk a növények igényeire: vannak, amelyek nem bírják a tűző napot, mások a széltől és a hidegtől nem teremnek megfelelően. Minden növény magjának zacskójára ráírják, milyen föld és hely a legoptimálisabb számára. A szakaszos vetés is jó szolgálatot tesz, mert nem egyszerre terem majd nagy mennyiségű, feldolgozhatatlannak tűnő zöldségünk, hanem folyamatosan,

s ha valami miatt egy adag növény elpusztulna, mindig akad másik.

A biodiverzitásra is érdemes törekedni, vannak olyan növénytársítások, amelyek kölcsönös védelmet jelentenek mindkét félnek, más palánták viszont nem fejlődnek jól egymás társaságában. Erről ITT írtunk bővebben. A beporzókat vonzó növények is jó szolgálatot tesznek a kiskertben.

Nem elég a kártevők ellen védekezni

A kártevőktől és a gazoktól rendszeresen szabadítsuk meg a haszonnövények sorait, s ne felejtsünk el egyelni sem. Komposztáljunk folyamatosan, így mindig lesz magas tápanyagtartalmú komposzt otthon, amit a fejlődő növények ültetőgödrébe vagy aköré szórhatunk, ez is gazdagítja a termést és nem égeti ki a növényeket, mint a trágya.

A száraz, napos időszakok viszontagságai ellen talajtakarással védekezhetünk, ez lehet geofólia, de szalma vagy fűnyesedék is.

Alattuk nehezebben szárad ki a talaj és a gazoknak is kevesebb esélyt adunk a burjánzásra. Folyamatosan gyűjtsük az esővizet, ha azzal öntözzük szárazság idején a zöldségeket, gazdagabban teremnek, mint az állott csapvíz vagy kútvíz használata esetén.

Ha nincs kerted, ezek a divatos szobanövények garantáltan feldobják a lakásodat.

Kiemelt kép: Getty Images