Vajon él olyan ember az országban, akinek be kellene mutatni Lékai-Kiss Ramónát? Nem valószínű. Magyarország egyik legnépszerűbb színésznőjét, a Tv2 műsorvezetőjét elsősorban az egészségről kérdeztük, de közben az is kiderült, mit kezd egy üveg borral és Barry White-tal, miért jár pszichológushoz, és miért nem lehet elérni telefonon vacsoraidőben.
LAMI JULI: Néhány hónappal ezelőtt egy díjátadó gálán volt egy jó értelemben vett kirohanásod, ahol azt is elmondtad, három napja nem eszel, hogy beleférj a ruhádba. Pont az interjú előtt Kim Kardashian koplalásától lett hangos a sajtó, aki Marilyn Monroe ikonikus ruhájába préselte bele magát az idei MET-gálán. Mit gondolsz erről?
LÉKAI-KISS RAMÓNA: Látszólag összefügg a két eset, de igazából annak, amit mondtam, nem sok köze volt sem az étkezéshez, sem a ruhaviselethez. A monológomnak a valódi üzenete az volt, hogy mi hölgyek nagyon kritikusak vagyunk egymással, és ezen kellene változtatni. Ha valaki pocakkal akar létezni, vagy ultravékony szeretne lenni, vagy piros kalapot akar hordani, akkor ne bántsuk érte, hanem fogadjuk el. Kapaszkodjunk össze, és talán a női társadalom is sokkal könnyebben tud egyről a kettőre jutni, ha nem megvető mondatokkal illeti, hanem támogatja egymást.
Nagyon régen benne vagy a szórakoztatóiparban, szerinted ez idő alatt hogyan változott a szépség társadalmi megítélése?
Azt gondolom, hogy ez időszakos, amióta világ a világ, minden korszaknak megvoltak azok a stílusjegyei, amelyeket szívesen néztek az emberek. Engem sosem befolyásol, éppen mi a szépségideál, próbálok úgy létezni, ahogy nekem a legjobban tetszik. Ha most az lenne a divat, hogy 150 kilósnak kell lenni, biztos nem kezdeném el felhizlalni magam. De ha kimondottan ezt a 15–20 évet nézzük, akkor azt látom, elindultunk egy olyan irányba, ami sokszor hamis képet mutat, és a fiatalok az Instagram és egyéb közösségi felületek alapján formálnak véleményt és alakítják az ízlésüket. Annyira sok az egyenarc a különböző alkalmazásoknak köszönhetően, hogy félő, a következő generációk azt hiszik, át kell műttetniük magukat ahhoz, hogy úgy nézzenek ki, ahogyan a Faceapp mutatja. Szerintem nekünk, közszereplőknek kiemelten fontos feladatunk, hogy a valóságot mutassuk, mert ennél többet nem tehetünk annak érdekében, hogy ezeken a téves beidegződéseken változtassunk. Amúgy ha már szóba került, nekem Marilyn Monroe még mindig hatalmas ikon.
Mennyire befolyásoltak karriered során azok az elvárások, amelyeket a színésznőkkel szemben állítanak?
Ha valaki színésznő, vagy legalábbis képernyőn van, akkor bizonyára extrovertált személyiség, aki szereti megmutatni magát. Ettől kezdve rá van bízva, hogy esik jól neki fellépni a színpadra. Nem tudom, vannak-e, voltak-e elvárások velem szemben. Nyilván némelyik színpadi darab vagy sorozat megköveteli, hogy ugyanazt a karaktert tudjuk hozni akár hosszú időn keresztül is. Ez a munkánk velejárója, nekem ez nem probléma. Én amúgy is szeretek igényes lenni önmagammal, szeretem, ha mindenem tiszta, ha meg van mosva és ki van fésülve a hajam. Amikor úgy érzem, a súlyom túllépi azt a határt, ami nekem már nem tetszik, akkor jobban odafigyelek az evésre, többet edzem. Egyébként ha lenne olyan casting, ahol egy filigrán nőt keresnek, a szerep kedvéért megtenném, hogy filigrán nőt csinálok magamból. Láttunk már nagy átalakulásokat Hollywoodban, ez nekem is menne.
Volt olyan merénylet az egészséged ellen, amit korábban elkövettél, de ma már nem tennéd meg?
18 évesen a Barátok közt sorozat fiatal színészeivel gyakran buliztunk reggel 6-ig, aztán onnan mentünk forgatni, este meg folytattuk a bulizást. De azt hiszem, ebben az életkorban ez megbocsátható. 18–20 évesen ezek az őrültségek beleférnek, most már nem tennék ilyet. Most már azt is megérzem másnap, ha csak éjfél után jutok ágyba. Amikor alkoholt iszom, előtte gyorsan átgondolom, mi lesz a program a következő napokban. Ez a korral jár. De ha tudunk rajta mosolyogni, akkor ezzel sincs gond. Ezen kívül nem gondolom, hogy bármi rosszat tettem volna.
És most hogyan fogalmaznád meg: mit teszel az egészségedért?
Próbálok odafigyelni az étkezésemre, szerintem ez a hosszú élet alapja. Fontos, hogy változatosan együnk, sokféle gyümölcsöt és zöldséget fogyasszunk. Nem vagyok vegetáriánus, húst is eszem, de alapvetően a mértékletesség híve vagyok. Nyilván vannak napok, amikor az ember eldobja az agyát, és mindent meg akar enni, szerintem ezek simán beleférnek, de nagy általánosságban rengeteg zöldséget és gyümölcsöt fogyasztok. És igyekszem a családnak is ezt prezentálni otthon. Figyelek a folyadékbevitelre és a mozgásra is. És ezen nem feltétlenül kemény edzéseket értek, hanem például a napi 30–35 perc sétát. Sokszor bizonyították már, hogy ezzel is sokat tehetünk az egészségünkért. A kisfiammal szinte minden nap sétálunk, és ez nagyon jót tesz mindkettőnknek.
De nem csak sétálsz, ugye?
