- A kutatók eddigi megfigyelései arra utalnak, hogy a madárles segíthet frissen tartani az elmét.
- Mit fedeztek fel a tapasztalt madármegfigyelők agyában?
- A madárles szerencsére nem költséges hobbi, nem kell hozzá drága felszerelés vagy különösebb szaktudás. Mutatjuk, mi segítheti a kezdők dolgát!
A madárles népszerű hobbi a természetkedvelők körében. Az utóbbi években hazánkban is egyre többen fedezik fel maguknak, országszerte több vezetett madarászprogram és kezdőknek szóló csoport is indult. Sokan a természet közelsége miatt szeretik, mások a ritka fajok felkutatásában találják meg a kihívást – és milyen jól teszik!
Úgy tűnik ugyanis, hogy a madarászat nem csupán kellemes, hanem igen hasznos időtöltés is lehet, és a kutatók szerint sokat nyerhetünk azzal, ha felcsapunk hobbi ornitológusnak, hiszen a látszólag egyszerű program a szellemi frissesség megőrzésében is szerepet játszhat.
Mit fedeztek fel a madármegfigyelők agyában?
Milyen madár ül a kerítésen? Mekkora? Milyen a csőre? Van folt a mellén? Ugyanazt láttuk tegnap is, vagy csak hasonlít rá? Egy madár azonosítása összetett figyelmet igényel: észre kell venni az apró részleteket, összevetni a látottakat a korábbi tapasztalatokkal, miközben új információkat is befogadunk. Az, hogy miként hatnak ránk az egyszerre pihentető és szellemileg stimuláló tevékenységek, régóta foglalkoztatja a kutatókat is, akik ezúttal a madarászok agyműködését vették górcső alá.
(Forrás: Getty Images)
Erik Wing, a torontói Baycrest kutatója és munkatársai arra voltak kíváncsiak, észlelhető-e bármiféle változás az agyban a madármegfigyelés hatására. Vizsgálatukban 29 tapasztalt madarászt és 29 kezdőt hasonlítottak össze MRI-felvételek és különféle, témába vágó feladatok segítségével.
A Journal of Neuroscience folyóiratban megjelent kutatás szerint a gyakorlott madarászok agya több ponton szerkezetileg is eltért a kezdőkétől. Esetükben a memóriáért és a látottak feldolgozásáért felelő agyi területek, idegrendszeri hálózatok is aktívabbnak és összehangoltabbnak tűntek, mint az azonos korú, hasonló tevékenységet ritkábban végzők körében. Bizonyos agyterületek különösen akkor mutattak fokozott aktivitást, amikor kevésbé ismerős fajokat kellett azonosítani.
Kapcsolódó: Demenciateszt otthon – 3 mozdulatból kiderül a rizikó
Azt azonban fontos kiemelni, hogy az eredmények nem bizonyítják, hogy az agy szerkezeti különbségei a szakértelem okai vagy következményei-e. Wing szerint az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az agy madármegfigyelésre használt területei úgynevezett „neuroplaszticitáson” eshetnek át – vagyis idővel alkalmazkodnak a rendszeres gyakorláshoz, és a működésük is átalakulhat.
Mozgásban az elme
Aki most arra gondol, hogy a füsti fecskét sem tudná biztosan megkülönböztetni a partifecskétől, nyugodtan fellélegezhet. A kulcs nem a szakértelem, hanem a mentális regenerálódás és az aktív, de pihentető tevékenység – a nyugalom, a szabadság és a megújulás érzése –, ami hosszú távon a szellemi frissességünk megőrzésében is segíthet.
Ehhez ráadásul madármegfigyelőnek sem kell lennünk, a kutatók szerint más, memóriát és érzékszervet egyaránt megmozgató tevékenységek is hasonló előnyökkel járhatnak, ha rendszeresen végezzük őket. Ilyen a keresztrejtvény, a sudoku és a Rubik-kocka is. Mivel mind a felsorolt játékok, mind a madármegfigyelés során több agyterület egyszerre aktiválódik, komplex mentális tréningként is tekinhetünk rájuk.
Persze, az eddigi eredmények érdekesek és ígéretesek, de nem igazolják, hogy ennyivel kivédhető lenne a demencia, ugyanakkor a szakemberek szerint minden olyan tevékenység, ami kihívás elé állítja az agyat, kedvezően hathat a kognitív egészségre.
Idősotthonokban is vizsgálták a madármegfigyelés előnyeit
A madármegfigyelés lehetséges előnyeire német szakemberek is felfigyeltek. Egy kutatás során 65 idősotthon kertjében helyeztek el madáretetőket úgy, hogy a lakók a közösségi helyiségekből kényelmesen nyomon követhessék az állatok életét. A kutatók a résztvevők állapotát időben követve, kontrollcsoport bevonásával értékelték a programot.
Kapcsolódó: Nem mindegy, hogy mikor, mivel és hogyan etetjük a madarakat
A lakók beszámolói és a vizsgálatok alapján a rendszeres megfigyelés kedvezően hatott az idős lakók jóllétére – egyes esetekben néhány hét után mérhető javulás mutatkozott a memória és a koncentráció bizonyos területein, és voltak, akik éberebbnek, figyelmesebbnek érezték magukat a rendszeres megfigyelés hatására.
Elisabeth Kals, a kutatásban részt vevő pszichológus a BBC-nek elmondta: az elfoglaltság értékét a természetélmény, az aktív figyelem, az érzelmek és a társas kapcsolódás együttese adhatja. A madarak viselkedése felkeltheti az érdeklődést, közös beszédtémát kínálhat, és azok számára is elérhető élményt kínál, akik mozgásukban korlátozottak.
Hogyan kezdjünk hozzá?
A madárles szerencsére nem költséges hobbi, nem kell hozzá drága felszerelés vagy különösebb szaktudás. Egy ablakból jól látható fa, a közeli park és a kertünk is remek lehetőséget kínál arra, hogy megfigyeljük a hazai madárvilágot.
A kezdők dolgát ma már digitális eszközök is segítik. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesület közös Madárhatározó mobiltelefonos alkalmazásában alak, élőhely vagy szín alapján is lehet keresni, a fajleírásokhoz pedig madárhangok is tartoznak, így azt is ellenőrizhetjük, valóban azt hallottuk-e, amire gondoltunk.
Ez is érdekelhet: Ilyen az a madáretető, ahová szívesen jönnek a madarak
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!