Puhatalpú barátunk büszkén sétál haza egy vergődő kismadárral a szájában, miközben imádjuk mind a macskánkat, mind a tollas látogatót – akinek kijárós cicája van, gyakran szembesülhet a jelenettel, illetve a vele járó dilemmával.
Fontos hangsúlyozni, hogy az elejtett zsákmányokért nem a macskánk felel. A cicák soha nem rosszaságból teszik, amit tesznek, hiszen vadászösztönük mélyen gyökerezik, függetlenül attól, hogy mennyire éhesek éppen. Tavasszal és kora nyáron – körülbelül márciustól júliusig – a helyzet különösen kritikus, ekkor zajlik ugyanis a költési időszak, amikor a repülni nem tudó fiókák a legkiszolgáltatottabbak.
Becslések szerint a macskák csak az Egyesült Államokban évente 1,3-4 milliárd madarat pusztítanak el. Egyes kutatások azt találták, hogy a kijárós vagy kóbor macska egyenesen ökológiai katasztrófát jelent: már legalább 63 faj halt ki miattuk az elmúlt félezer évben – írtuk korábbi cikkünkben.
Első a macskák és a madarak biztonsága
Amennyiben nem folytatunk hivatalos tenyésztői tevékenységet, macskáink ivartalanítása elengedhetetlen – ez egyrészt egészségügyi szempontból fontos, másrészt a kóbor állatok száma is minimálisra csökkenne, ha nem keringene számos tévhit a témával kapcsolatban. A felelőtlen állapotokból van kiút – ebben a cikkben dr. Kovács Attila állatorvost kérdeztük az ivartalanítás legfontosabb tudnivalóiról.
A macskák (különösen a kóbor és kijárós házimacskák) jelentős hatást gyakorolnak a madárpopulációkra, melyben a legnagyobb felelősség minket, gazdikat illet (Forrás: Getty Images)
Fontos szempont továbbá a macska élettere is. Ma már a menhelyek is szerződésbe foglalják, hogy csak és kizárólag benti tartással adnak örökbe kiscicát – nem véletlenül, a benti tartás valóban garancia lehet a hosszabb és egészségesebb életre.
Azonban nincs könnyű dolga annak, aki különösen kíváncsi és aktív, természetimádó kedvenccel él együtt. Ebben az esetben felelős gazdiként érdemes az erkélyt vagy a teraszt macskabiztossá tenni, és apránként hozzászoktatni kedvencünket a biztonságot adó benti léthez, esetleg a hámmal történő kerti sétához, amennyiben utóbbit az állat is jól fogadja.
Kapcsolódó: Kínzod vagy megvéded a macskát azzal, hogy lakásban tartod?
Ugyanakkor napjainkban is sokan vannak, akik kinti-benti, illetve kizárólag udvaron tartott macskákkal élnek. A madárbarát kertről ebben az esetben sem kell lemondani (bár azt mindenképp érdemes átgondolni, jó-e így a cicának). Néhány tudatos lépéssel olyan környezetet alakíthatunk ki, amelynek egészen biztos, hogy a környékünkön élő tollasok is örülni fognak – és még a cicánk sem sértődik meg érte.
Madárbarát kert egyszerűen
A rendezett, tiszta kertet mindenki szereti, ám szakértők szerint ezzel csak annyi a bökkenő, hogy a macskák az átláthatóságot vadászparadicsomként értelmezik. Ami tehát az emberi szemnek ápolt és esztétikus, az egy cirmos számára tökéletes kilátással rendelkező vadászterület lehet.
Kapcsolódó: Ezért ne szedjük össze a madárfiókákat!
Erre kínál egyszerű megoldást az úgynevezett 1-2-3 kertrendezési technika. A cél a különböző magasságú és sűrűségű növények kombinálása, melyek váltakozása természetes védelmi rendszert hozhat létre, megzavarva ezzel a macskák látóterét. Ami külön nagy előny, hogy így a rendezett, szép és tiszta kertről sem kell lemondanunk – csupán tudatosabban szükséges terveznünk az alábbi módon:
- Az alsó szinten a talajtakarók és sűrű évelők (például sás) játszanak főszerepet: ezzel búvóhelyet biztosítunk a talajon mozgó, csipegető madaraknak.
- A középső szinten a sűrű cserjékkel – különösen a galagonyával, a kökénnyel vagy a vadrózsával – járhatunk jól. Míg a madaraknak ideális menedék, addig a macskák számára nehezen átjárható, kerülendő akadályok lehetnek.
- A felső szintet a magasabb, sűrűb lombkoronájú fák és bokrok alkotják, amelyek biztonságos pihenő- és búvóhelyként szolgálhatnak.
A költési időszakban továbbá érdemes óvatosan metszeni, és csínján bánni a nagyobb kerti munkálatokkal, átrendezésekkel is. Ha március közepe és július vége között hagyunk egy kis időt a növényzetnek, békésebben telhet a költési időszak, és közvetve a madarakat is óvhatjuk a rájuk leselkedő veszélyektől.
Nincs szükség tehát radikális átalakítására vagy kupira a kertben. Önmagában már egy sövények alatti avarréteg, illetve egy kisebb, kevésbé bolygatott sarokban kialakított rőzsekupac is sokat hozzátehet a kerti ökoszisztémához, valamint az ott élő fajok biztonságához. A szerves mulcs (például fenyőkéreg, szalma vagy fűnyesedék) alkalmazása tovább erősíti ezt a hatást: gazdagítja a talajt és támogatja a rovarfaunát, miközben a madarak számára is kedvező feltételeket teremt – így minden élőlény megtalálhatja a helyét a kertben.
Ez is érdekelhet: Így néz ki egy ökotudatos, beporzóbarát kert
Kiemelt kép: Getty Images
