- Egyelőre nem bizonyított, hogy a szibériai laboratóriumi dolgozó pestisben halt meg, és az sem, hogy kórokozó jutott ki az intézetből.
- A kezeletlen tüdőpestis rendkívül gyors és szinte mindig halálos, időben megkezdett antibiotikumos kezeléssel azonban gyógyítható.
- A tüdőpestis szoros kontaktus során, légúti cseppfertőzéssel, de nem fertőz olyan könnyen és távolról, mint például a kanyaró.
Az oroszországi Irkutszki Pestisellenes Kutatóintézet egyik, Selehovban dolgozó munkatársa súlyos tüdőgyulladással került kórházba, majd október 2-án meghalt. A regionális és nemzetközi sajtó szerint a 28 éves nő korábban azt mondhatta az egészségügyi dolgozóknak, hogy munka közben eltörött egy élő biológiai mintát tartalmazó kémcső.
Az eset után közel kétszáz embert helyeztek orvosi megfigyelés vagy elkülönítés alá, köztük a beteggel kapcsolatba került egészségügyi dolgozókat. Kórházi részlegeket zártak le, egy közeli alumíniumüzemben pedig elővigyázatosságból maszkviselést kértek. Az Irkutszki régió vezetése szerint az azonosított kontaktszemélyek tünetmentesek, vizsgálati eredményeik pedig negatívak. Az amerikai hatóságok jelezték, hogy figyelemmel kísérik a fejleményeket.
Hivatalosan ismeretlen eredetű tüdőgyulladásról számolt be az orosz fogyasztóvédelmi és járványügyi hatóság, a Roszpotrebnadzor. Azt közölte, hogy a vizsgálatok nem mutattak ki a nő munkájához kapcsolható mikroorganizmust, és az intézetben nem rögzítettek kórokozókkal kapcsolatos balesetet. Jelenleg tehát sem a pestisfertőzés, sem a kémcsőtörés, sem a baktérium laboratóriumból való kijutása nem tekinthető hivatalosan megerősítettnek.
Egyik pestis veszélyesebb, mint a másik
A pestist a Yersinia pestis nevű baktérium okozza. Három fő megjelenési formáját különböztetjük meg.
Yersinia pestis baktérium elektronmikroszkópos felvétele (Forrás: Canva)
A bubópestis legjellemzőbb tünete a fájdalmasan megduzzadt nyirokcsomó, szeptikémiás pestisnél a baktérium a véráramban szaporodik el, tüdőpestis pedig súlyos, gyorsan romló tüdőgyulladást okoz.
A tüdőpestis a betegség legritkább, ugyanakkor legveszélyesebb formája.
Kialakulhat úgy, hogy a fertőzés egy másik formából átterjed a tüdőre, vagy úgy, hogy valaki közvetlenül belélegzi a baktériumot tartalmazó cseppeket. A lappangási idő jellemzően egy-három nap, de a tünetek akár egy napon belül is megjelenhetnek. Magas láz, fejfájás, nagyfokú gyengeség, mellkasi fájdalom, nehézlégzés és gyorsan súlyosbodó köhögés jelentkezhet, a felköhögött váladék pedig vizes vagy véres lehet.
Hogyan terjed a tüdőpestis?
A tüdőpestis fertőzött ember vagy állat légúti váladékcseppjeivel terjedhet. Ehhez rendszerint közeli és huzamosabb kapcsolat szükséges egy már súlyosan beteg, köhögő emberrel. A kockázat különösen a betegség előrehaladott szakaszában nő, amikor a beteg váladéka sok baktériumot tartalmaz.
Ezért félrevezető egyszerűen azt mondani, hogy a kórokozó „a levegőben terjed”. Nem úgy viselkedik, mint a kanyaró vírusa, amely hosszabb ideig a levegőben maradhat és távolabbról is megfertőzhet másokat, vagy mint a világjárványt okozó covid-19. A tüdőpestis átadásához általában közvetlen közelség szükséges. A betegek elkülönítése, a maszk, a megfelelő védőfelszerelés, a kontaktkutatás és a veszélyeztetett személyek megelőző antibiotikumos kezelése hatékonyan megszakíthatja a fertőzési láncot.
Mennyire halálos a tüdőpestis?
Kezelés nélkül rendkívül veszélyes. A WHO szerint a kezeletlen tüdőpestis gyakorlatilag mindig halálos lehet, és akár a tünetek megjelenésétől számított 18-24 órán belül is halálhoz vezethet. A gyors felismerés ezért szó szerint életet ment:
a gyakran használt antibiotikumok hatásosak a baktériummal szemben, ha időben elkezdik a kezelést.
Az időben itt különösen fontos szó. Tüdőpestis gyanúja esetén az orvosok nem feltétlenül várják meg a végleges laboratóriumi eredményt, hanem a tünetek és az expozíció alapján haladéktalanul megkezdhetik a kezelést. A közeli kontaktszemélyek antibiotikumot kaphatnak megelőzésként is. A fertőzés tehát sokkal kezelhetőbb, mint a középkori járványok idején, de az órákban mérhető előny miatt továbbra is egészségügyi vészhelyzetnek számít.
Lehet a tüdőpestis az új világjárvány?
A jelenlegi információk alapján ennek nagyon kicsi az esélye. Először is: még azt sem erősítették meg, hogy a szibériai nő pestisben halt meg. Másodszor: a tüdőpestis terjedéséhez többnyire közeli kapcsolat kell, a betegek pedig gyorsan súlyos tüneteket mutatnak. Emiatt a fertőzöttek és a kontaktszemélyek általában hamarabb felismerhetők, mint egy hosszú ideig észrevétlenül terjedő légúti vírus esetében.
A pestis ráadásul baktérium okozta betegség, amely ellen rendelkezésünkre áll antibiotikumos kezelés és megelőző gyógyszeres védelem. A kontaktkutatás, az elkülönítés és a cseppfertőzés elleni óvintézkedések korábbi tüdőpestis-eseteknél is képesek voltak megállítani a továbbadást. A CDC arra is felhívja a figyelmet, hogy a betegség nem annyira ragályos, mint sokan gondolják.
Ez nem jelenti azt, hogy egy megerősített laboratóriumi balesetet félvállról lehetne venni. A gyors lefolyás, a kezeletlen betegség magas halálozása és a veszélyes kórokozókkal dolgozó intézet miatt teljesen indokolt a szigorú elkülönítés és a nemzetközi figyelem. A pestis biológiai fegyverként való alkalmazásának története azt is megmagyarázza, miért vált ki különösen nagy félelmet minden laboratóriumi incidensről szóló hír.
Világjárványról azonban akkor beszélhetnénk reálisan, ha igazolt esetek jelennének meg több térségben, bizonyított lenne a tartós emberről emberre terjedés, és a szokásos járványügyi intézkedések nem tudnák megszakítani a láncokat. Jelenleg ezek közül egyik feltétel sem teljesül.
Nem kell félnünk Magyarországon jelenleg a pestistől
A magyar lakosság közvetlen kockázata jelenleg rendkívül alacsony. Nem jelentettek igazolt szibériai járványt, a megfigyelés alatt álló személyeknél pedig a nyilvánosságra hozott adatok szerint nem alakultak ki tünetek. Oroszországba nem utazó, az érintett laboratóriummal vagy betegekkel kapcsolatba nem kerülő embereknek nincs szükségük különleges óvintézkedésre.
A hírt érdemes komolyan venni, de nem érdemes úgy kezelni, mintha máris kiszabadult volna egy világjárványt okozó baktérium. A következő napokban a laboratóriumi eredmények, az esetleges új megbetegedések és az orosz hatóságok átlátható tájékoztatása lesz a döntő.
A pestis azért is különösen nyugtalanító szó, mert kollektív emlékezetünkben összeforrt a fekete halállal. A nagy járványok története azonban azt is megmutatja, mennyit változtak azóta a diagnosztikai, kezelési és járványügyi lehetőségeink. A múlt pestisjárványai még az emberi örökségünkben is nyomot hagyhattak: egyes, a pestis túlélését segítő génváltozatok ma gyulladásos betegségek magasabb kockázatával járhatnak.
A karantén és a társas távolság sem modern találmány. A járványok idején kialakított leleményes megoldások közé tartoztak például a toszkán borablakok, amelyeken keresztül személyes érintkezés nélkül adhatták át az árut. Ma azonban a történelmi módszerek mellett antibiotikumok, laboratóriumi vizsgálatok és szervezett kontaktkutatás is rendelkezésünkre áll a fertőzésekkel szembeni harcban.
Kapcsolódó: Milyen betegségek terjednek október elején hazánkban? – Q-láz ütötte fel a fejét
Fotó: Unsplash
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!