- Egy iskolában és egy nemzetközi sportversenyen összesen 129 ember betegedett meg.
- A rotavírus és a hepatitis A idei esetszáma továbbra is jóval meghaladja a korábbi években megszokott szintet.
- Dengue-lázat, nyugat-nílusi lázat, mpoxot és Q-lázat is jelentettek.
Az ősz első heteiben nemcsak a kabátok kerülnek elő, hanem a papír zsebkendők, lázmérők és fertőtlenítőszerek is. Az iskolakezdés, a hűvösebb idő és a zsúfoltabb beltéri programok kedveznek számos kórokozó terjedésének. A múlt heti magyarországi járványügyi helyzet után most megérkezett az NNGYK szeptember 14. és 20. közötti adatokat összesítő jelentése.
A számokból szerencsére nem rajzolódik ki egyetlen, az egész országon végigsöprő járvány képe, ahogy arra Dr. Dobson Szabolcs gyógyszerész is rámutatott. Több olyan adat is szerepel azonban bennük, amelyre érdemes odafigyelnünk, különösen akkor, ha kisgyerek, idős vagy legyengült immunrendszerű ember él a családunkban.
Fontos, hogy a jelentésben szereplő adatok a bejelentett és nyilvántartásba vett eseteket mutatják. Nem minden fertőzés kerül az egészségügyi rendszer látóterébe, és a betegség kezdete sem feltétlenül esik egybe a bejelentés hetével.
Tömeges hányás-hasmenés 100 feletti beteggel
A hét legfeltűnőbb eseménye két hányással és hasmenéssel járó közösségi járvány volt. Egy Komárom-Esztergom vármegyei általános iskolában 57 tanuló betegedett meg a fertőzésnek kitett 468 ember közül. A vezető tünet a hasmenés, a hányás és a láz volt, egy beteg kórházi ellátásra szorult.
A megvizsgált kilenc beteg közül ötnél calicivírust mutattak ki. Élelmiszer eredetű fertőzésre utaló nyomot nem találtak, ezért feltételezhető, hogy a kórokozó közvetlen érintkezéssel, esetleg szennyezett felületek közvetítésével jutott egyik emberről a másikra.
A másik járvány egy budapesti nemzetközi sportverseny hazai szervezőit és közreműködőit érintette. A 250 érintett közül 72-en betegedtek meg, vagyis majdnem minden harmadik embernél jelentkezett hányás és hasmenés. Kórházi kezelésre senkinek nem volt szüksége. Ebben az esetben felmerült, hogy étel közvetíthette a fertőzést, de a vizsgálatok még nem zárultak le.
Hányással és hasmenéssel járó betegség esetén a legfontosabb a folyadék és az elveszített sók pótlása. Kisgyermekeknél és időseknél a feltűnően kevés vizelet, a száraz száj, a szokatlan bágyadtság vagy a szédülés már kiszáradásra utalhat. Ilyenkor orvosi segítségre lehet szükség.
A rotavírus éves esetszáma kiugróan magas
A rotavírus heti adata első pillantásra nem tűnik riasztónak: 30 megbetegedést jelentettek, nagyjából ugyanannyit, mint az előző héten és egy évvel korábban. Az év eleje óta összegyűlt esetek száma azonban már egészen más képet mutat.
2026 első 38 hetében 4835 rotavírusos megbetegedés került a nyilvántartásba, míg tavaly ugyanebben az időszakban 1716. Az idei szám tehát csaknem 2,8-szerese a tavalyinak, és több mint háromszorosa a 2020 és 2024 közötti évek jellemző értékének.
Ez nem jelenti azt, hogy éppen most kezdődött újabb hirtelen felfutás. Inkább arra figyelmeztet, hogy az év egészében szokatlanul sok esetet regisztráltak. A rotavírus különösen a kisgyerekeknél okozhat intenzív hányást, vizes hasmenést és gyors kiszáradást.
A hepatitis A csökken, de még mindig sok az eset
A kézmosás nem csak a légúti fertőzések megelőzése miatt fontos az őszi járványok idején (Forrás: AI)
Hepatitis A-fertőzésből 28-at jelentettek, kevesebbet az előző heti 46-nál és a tavalyi megfelelő hét 56 eseténél. Az év eleje óta regisztrált 1024 megbetegedés szintén elmarad a tavalyi 1238-tól.
A megnyugtatónak tűnő csökkenés mellett azonban van egy fontos részlet: a korábbi öt év azonos időszakának jellemző értéke mindössze 98 eset volt. Az idei adat ezt több mint tízszeresen meghaladja, vagyis még messze vagyunk a korábban megszokott szinttől.
A heti esetek ráadásul erősen összpontosultak. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből 15, Hajdú-Biharból 8, Budapestről 4, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből pedig 1 bejelentés érkezett.
A hepatitis A jellemzően széklettel szennyezett kéz, étel vagy víz közvetítésével terjed. Vécéhasználat és pelenkázás után, valamint főzés és étkezés előtt ezért különösen fontos az alapos, szappanos kézmosás. A kézfertőtlenítő hasznos kiegészítő lehet, de nem minden kórokozó ellen helyettesíti a szappant és a vizet.
Két dengue-láz eset és egy hazai nyugat-nílusi fertőzés
Két dengue-fertőzést is azonosítottak, de mindkettőt külföldön szerezték. Egy 27 éves férfi Indiában, egy 54 éves férfi pedig a Maldív-szigeteken fertőződött meg. Magyarországi terjedés tehát szerencsére nem merült fel ezúttal sem, bár a tigrisszúnyog – a betegség egyik legfőbb terjesztője – már Magyarországon is megél.
Nyugat-nílusi lázat viszont egy Csongrád-Csanád vármegyében élő, 82 éves férfinál mutattak ki. Ezzel öt idei esetre emelkedett a nyilvántartott betegek száma. Mind az öten idegrendszeri tünetekkel kerültek kórházba, négyen pedig legalább 60 évesek voltak.
A nyugat-nílusi vírust fertőzött szúnyogok terjesztik. A legtöbb fertőzés tünetmentes vagy enyhe, az idősebbeknél és a legyengült szervezetű embereknél azonban ritkán súlyos idegrendszeri szövődmény is kialakulhat. Bár már ősz van, melegebb napokon továbbra is érdemes szúnyogriasztót használni, különösen vízparton és alkonyatkor.
Két budapesti férfinál majomhimlőt is igazoltak. Egyikük sem kapott korábban mpox elleni védőoltást, a fertőződés körülményeiről és a betegség súlyosságáról azonban nem közöltek részleteket.
Mi az a Q-láz, és hogyan kaphatjuk el?
Q-lázból az év eleje óta 66 esetet regisztráltak, míg tavaly ugyaneddig 48-at. A név kevéssé ismert, pedig egy állatról emberre terjedő bakteriális fertőzésről van szó, amelyet a Coxiella burnetii nevű kórokozó okoz.
A Q-lázat elsősorban szarvasmarhák, juhok és kecskék hordozhatják. Az ember leggyakrabban nem közvetlen érintéssel, hanem a fertőzött állatok váladékával vagy ürülékével szennyezett por belélegzésével fertőződik meg. Emiatt az állattartók, állatorvosok, vágóhídi dolgozók és gazdaságok közelében élők kockázata nagyobb lehet. Emberről emberre csak nagyon ritkán terjed.
A fertőzés sokaknál tünetmentes marad, másoknál magas lázzal, erős fejfájással, izomfájdalommal, kimerültséggel és köhögéssel járhat. Ritkábban tüdő- vagy májgyulladást, tartós fertőzés esetén pedig szívbelhártya-gyulladást is okozhat. Az emelkedő esetszám önmagában nem jelenti azt, hogy országos Q-láz-járvány alakult ki, az NNGYK jelentése az eltérés okát nem részletezi.
Savós és gennyes agyhártyagyulladás: nem ugyanazt jelentik
A vizsgált héten négy savós agyhártyagyulladást és négy fertőzéses agyvelőgyulladást jelentettek, gennyes agyhártyagyulladás viszont nem került a nyilvántartásba.
A kétféle meningitisz közötti legfontosabb különbséget nem pusztán a tünetek, hanem elsősorban a kiváltó kórokozó és az agy-gerincvelői folyadék vizsgálata mutatja meg. A savós agyhártyagyulladást többnyire vírusok okozzák. Gyakran enyhébb lefolyású, de ez sem jelenti azt, hogy veszélytelen vagy otthon diagnosztizálható.
A gennyes forma hátterében rendszerint baktérium áll. Gyorsan súlyossá válhat, sürgős kórházi kezelést és mielőbb megkezdett antibiotikum-terápiát igényel. Az erős fejfájás, láz, tarkómerevség, fényérzékenység, zavartság, hányás, aluszékonyság vagy bevérzéses bőrkiütés olyan agyhártyagyulladásra utaló tünet, amellyel nem szabad kivárni. Azonnal orvosi segítséget kell kérni, mert pusztán a panaszok alapján nem dönthető el biztonsággal, melyik típusról van szó.
Kevesebb a bárányhimlő és a szamárköhögés
A gyermekközösségekben gyakori betegségek közül skarlátból 28 esetet jelentettek, valamivel többet az előző heti 21-nél. Az éves esetszám ugyanakkor 22 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, ami egyelőre bíztató a szezonra előre tekintve.
Bárányhimlőből 29 heti eset került a nyilvántartásba. Az idei 3481 bejelentés kevesebb mint fele a tavaly ilyenkor mért 7816-nak. Szamárköhögést, kanyarót, rubeolát és mumpszot ezen a héten nem jelentettek.
Ez is érdekelhet: a bárányhimlő árnyéka az övsömör – milyen szövődményekre figyelmeztet az orvos?
Lyme-kórból 35 új eset szerepel a tájékoztatóban. Az év eleje óta regisztrált 1352 megbetegedés mintegy 10 százalékkal marad el a tavalyitól. Ettől még az enyhe őszi időben sem szabad megfeledkeznünk a kullancsokról, hiszen a Lyme-kór egyre gyakoribb fertőzésnek számít, és a vérszívók aktivitása nem ér véget egyik napról a másikra a nyár búcsújával.
Néhány ritkább fertőzés száma is emelkedett
Listeriosisból az év eleje óta 49 esetet jegyeztek fel a tavalyi 26 után. A baktérium különösen a várandósokra, az idősekre és a legyengült immunrendszerű emberekre lehet veszélyes. Az élelmiszerek biztonságára azért is érdemes figyelni, mert nemrég lisztériaveszély miatt sonkát hívtak vissza a magyar üzletekből.
Leptospirosisból 20, legionellosisból 146 eset szerepel az idei nyilvántartásban. Utóbbinál nem emberről emberre terjedő fertőzésről van szó: a baktériumot rendszerint szennyezett vízből képződő apró permet belélegzésével kaphatjuk el. A legionella magyarországi kockázata főként az idősebb, dohányzó vagy krónikus beteg embereknél érdemel különös figyelmet.
Mit tehetünk most a fertőzések ellen?
A legtöbb őszi fertőzés megelőzéséhez nincs szükség különleges praktikákra, a következetesen betartott alaplépések viszont sokat számíthatnak:
- Mossunk kezet alaposan vécéhasználat, pelenkázás, hazaérkezés és ételkészítés előtt.
- Hányás és hasmenés esetén maradjunk otthon, és a tünetek megszűnése után se készítsünk rögtön ételt másoknak.
- A gyakran érintett felületeket, például a kilincseket, csapokat és vécéöblítőket rendszeresen tisztítsuk.
- Ügyeljünk az ételek megfelelő hűtésére és hőkezelésére.
- Külföldi utazás után jelentkező láznál mondjuk el az orvosnak, hol jártunk.
- Szokatlanul erős fejfájás, tarkómerevség, zavartság, nehézlégzés vagy kiszáradás jelei esetén kérjünk gyorsan orvosi segítséget.
A friss jelentés nem tartalmaz influenza-, koronavírus- és RSV-adatokat, ezért a légúti fertőzések aktuális helyzetéről ebből nem vonhatunk le következtetést. Egyetlen hét számai pedig önmagukban még nem jeleznek tartós emelkedést vagy csökkenést. Inkább pillanatfelvételt adnak arról, mely kórokozók bukkantak fel az egészségügyi rendszer látóterében.
Kapcsolódó: Rühfertőzés terjedt Budapesti kórházban – hogyan került oda és mit tehetünk?
Fotó: AI, Canva
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!