- A sűrű emlőállomány gyakori jelenség, de kevesen tudják, mit árul el valójában az emlő szerkezetéről.
- Nem lehet kitapintani, és sokan csak a mammográfiás leletből tudják meg, mégis fontos szerepe lehet a mellrákszűrés során.
- Ha denz emlőállomány szerepel a leleten, nem árt tisztában lenni vele, hogy ez mit jelenthet a további vizsgálatok szempontjából.
A mell sűrűsége olyan tulajdonság, amelyet sem tapintással, sem tükör előtt végzett önvizsgálattal nem lehet megállapítani. A sűrű emlőszövet ugyanis nem jár együtt azzal, hogy a mell keményebbnek vagy tömörebbnek érződik. A denz emlőállomány csak mammográfiás vizsgálattal mutatható ki, mégis fontos tudni róla, mert a mellrák kockázatára és a szűrővizsgálatok eredményességére is hatással lehet.
Mi az a sűrű emlőszövet?
A mell többféle szövetből épül fel: van benne zsírszövet, mirigyes állomány és rostos kötőszövet. Sűrű emlőszövetről akkor beszélünk, ha a mammográfiás képen a mirigyes és rostos szövet aránya nagyobb, a zsírszöveté pedig kisebb. A sűrűség tehát képalkotó fogalom, nem a mell tapintásának leírása.
Ez az egyik legfontosabb különbség, amit érdemes megjegyezni: attól még, hogy valaki önvizsgálatkor teljesen normálisnak érzi a mellét, lehet sűrű az emlőállománya. A sűrűséget sem a páciens, sem az orvos nem tudja megbízhatóan megállapítani pusztán tapintással. Ezt a mammográfiás felvételt értékelő radiológus állapítja meg.
Kapcsolódó: Húsz éve operál mellrákos nőket: ezt a 8 dolgot tiltja a saját lányának
Bár sokan először a leletből találkoznak a kifejezéssel, a sűrű emlőállomány egyáltalán nem számít ritka jelenségnek. Az amerikai National Cancer Institute szerint a mammográfiára járó, 40 év feletti nők közel felének sűrű az emlőállománya.
Honnan tudhatod, hogy neked is sűrű a melled?
Nem abból, hogy milyen a melled tapintása, minden esetben a mammográfiás leletet kell megnézni. A radiológus a BI-RADS rendszerben négyféle emlőállományt különböztet meg:
- A: szinte teljesen zsíros emlőállomány;
- B: elszórtan található fibroglanduláris, vagyis mirigyes-rostos szövet;
- C: heterogén módon sűrű emlőállomány;
- D: rendkívül sűrű emlőállomány.
A C és D kategória számít sűrű emlőállománynak. Ha tehát a leleteden olyan megfogalmazást látsz, hogy „heterogén denz emlőállomány” vagy „rendkívül denz emlőállomány”, akkor a sűrű az emlőállományod.
Fontos: a BI-RADS emlősűrűségi kategória nem ugyanaz, mint a mammográfiás lelet végső BI-RADS értékelési kategóriája, amely például azt jelzi, hogy negatív, jóindulatú vagy további kivizsgálást igénylő eltérésről van-e szó. A két fogalom könnyen összekeverhető.
Miért számít, ha sűrű a mellszövet?
Két okból is. Az egyik, hogy a sűrű emlőállomány önmagában is a mellrák egyik kockázati tényezője. Ez azonban nem azt jelenti, hogy akinek sűrű a melle, annak mellrákja lesz. A sűrű emlő nem betegség, hanem egy gyakori emlőállományi sajátosság.
A másik ok a mammográfia. A zsírszövet a felvételen általában sötétebb, míg a sűrű mirigyes és rostos állomány világosabb. Egyes daganatos elváltozások szintén világos területként jelenhetnek meg, így a sűrűbb emlőben nehezebb lehet egy kisebb elváltozást észrevenni. Emiatt a mammográfia érzékenysége is alacsonyabb lehet sűrű emlőállomány esetén. Vagyis a „sűrű” szó a leleten nem azt jelenti, hogy találtak valamit. Azt jelenti, hogy maga az emlőállomány olyan összetételű, amely befolyásolhatja a mammográfiás kép értékelhetőségét.
A sűrű mell nagyobb mellrákkockázatot is jelenthet
Több kutatás is arra jutott, hogy a rendkívül sűrű emlőállományú nőknél magasabb lehet a mellrák kockázata, mint azoknál, akiknek kevésbé sűrű az emlőszövetük. Egy 2022-es összefoglaló elemzés szerint a különbség közel kétszeres is lehet. A szerzők életkor és testtömegindex szerinti korrekció után 1,83-szoros kockázatot találtak.
Ez fontos adat, de nem szabad úgy értelmezni, hogy a sűrű emlőállomány egyenlő a mellrákkal. A kockázat mindig több tényezőből áll össze, és a sűrűség csak az egyik ezek közül.
Mitől lehet valakinek sűrűbb a melle?
A mellszövet sűrűségét több tényező befolyásolhatja. A National Cancer Institute szerint a genetikai háttérnek is szerepe van, emellett például a hormonpótló kezelés, a testtömegindex, az életkor és a gyermekvállalás is összefügghet a sűrűséggel. Az életkor előrehaladtával általában csökken a sűrű emlőállomány aránya.
Ezért sem érdemes a mell méretéből vagy tapintásából következtetni az emlő sűrűségére. Két hasonló korú, hasonló testalkatú nőnek is egészen eltérő lehet a mammográfiás emlőállománya.
Ha denz emlőállomány szerepel a leleten, nem árt tisztában lenni vele, hogy ez mit jelenthet a további vizsgálatok szempontjából.
Mit mond erről a Semmelweis Egyetem emlőspecialistája?
Dr. Tóth Mónika Anna, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikája Emlődiagnosztikai Részlegének vezetője is a szűrés és az önvizsgálat fontosságára figyelmeztet. A klinika beteg-tájékoztatója szerint az emlődiagnosztikában a mammográfia, a tomoszintézis és az ultrahang egyaránt fontos szerepet tölt be.
Egy korábbi Semmelweis-anyagban Tóth Mónika a tomoszintézis egyik fontos előnyét emeli ki: a háromdimenziós képalkotás a hagyományos mammográfiához képest csökkenti az egymásra vetülő szövetek okozta problémát. Ez különösen érdekes a sűrű emlőállomány kapcsán, ahol éppen a szövetek egymásra vetülése nehezítheti az értékelést.
A Semmelweis Emlődiagnosztikai Részlege jelenleg 2D mammográfiát és 3D tomoszintézist is alkalmaz, és szükség esetén ultrahangos, illetve mintavételes vizsgálatokkal egészíti ki a kivizsgálást.
Ha sűrű a mellszövet, akkor ultrahangra is szükség van?
Nem automatikusan. A sűrű emlőállomány valóban megnehezítheti a mammográfia értékelését, és bizonyos esetekben további képalkotó vizsgálat, például ultrahang vagy MRI is szóba kerülhet. Hogy szükség van-e kiegészítő vizsgálatra, azt nem önmagában a C vagy D besorolás dönti el. Az életkor, a családi előzmények, az egyéb kockázati tényezők, a mammográfiás kép és az esetleges panaszok együttesen számítanak.
Egy korábbi, sűrű emlőkkel foglalkozó szisztematikus áttekintés szerint az ultrahang és az MRI a mammográfiához képest további daganatokat is képes lehet kimutatni, ugyanakkor a kiegészítő vizsgálatok több visszahívással és álpozitív eredménnyel is járhatnak.
A mammográfiát akkor is érdemes elvégezni, ha sűrű az emlő
A sűrű emlőállomány nem ok arra, hogy valaki elkerülje a mammográfiát. Éppen ellenkezőleg: a mammográfia továbbra is a szervezett emlőszűrés alapvető vizsgálata, és a sűrű emlőállomány ismeretében lehet mérlegelni, szükséges-e kiegészítő vizsgálat.
Kapcsolódó: Minden hetedik nő mellrákos lehet egy mindennapos szokás miatt
Magyarországon a szervezett, népegészségügyi célú emlőszűrés a jelenlegi tájékoztatás szerint a 45–65 év közötti, tünetmentes, szűrésre jogosult nők számára kétévente történik. A mammográfiás felvételeket két radiológus egymástól függetlenül értékeli.
A szűrés azonban nem azt jelenti, hogy a két meghívó között minden rendben van, és nincs szükség odafigyelésre. Új csomó, tartós alak- vagy méretváltozás, mellbimbó-behúzódás, bőrelváltozás vagy véres váladékozás esetén nem érdemes megvárni a következő szűrési időpontot, hanem orvosi vizsgálat szükséges.
A sűrű nem jelent beteget
A sűrű emlőállományt nem lehet kitapintani vagy önvizsgálattal felismerni, csak mammográfiás vizsgálattal lehet megállapítani. Ha a leleten a denz emlőállomány kifejezéssel találkozol, nem kell azonnal a legrosszabbra gondolni: a C és D kategória ugyan sűrű emlőnek számít, de ez önmagában nem jelent betegséget vagy daganatot. Ugyanakkor fontos információ, mert összefügghet a mellrák magasabb kockázatával, és a mammográfiás felvételek értékelését is megnehezítheti. Éppen ezért, ha ilyen szerepel a leleteden, érdemes megbeszélni az orvossal, hogy szükség lehet-e további vizsgálatokra.
Kapcsolódó: Életünk múlhat rajtuk – Ezek a legveszélyesebb tévhitek a mellrákkal kapcsolatban
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!