Amíg jó az idő, természetes, hogy szandált és papucsot hordunk, hiszen jólesik mezítláb járni, minél tovább nyitott lábbelit viselni – ilyenkor az sem okoz gondot, ha a hőség miatt időnként ödémásabb a lábunk. Annak viszont gyanúsnak kell lennie, ha semmi nem ad rá különösebb okot, de azt érezzük: dagad a lábunk, és nem tudunk belebújni a zártabb cipőinkbe, vagy éppen szorítja a vádlinkat a nadrág.
– A lábdagadás gyakran átmeneti, élettani jelenség, például ha egy hosszú napot állva töltünk, vagy többórás utazás során sokáig ülünk. A hosszas állás azért jelent gondot, mert a gravitáció hatására az alsó végtagok vénáiban a nyomás megnő, ezért több folyadék kerülhet a környező szövetekbe.
Melegben ezt a jelenséget az is fokozza, hogy kitágulnak az erek, és a vénák így alacsonyabb tónussal működnek. Emiatt sokkal több víz maradhat vissza a szövetek közti terekben. Repülésnél elsősorban a tartós ülés, a mozgáshiány és a lábizmok csökkent működése lassítja a vénás visszaáramlást, ami a láb ödémásodását okozhatja – mondja dr. Mikó Márton háziorvos, belgyógyász, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika belgyógyász konzulense.
Mindezek mellett lábdagadáshoz vezethet az intenzív fizikai munka és az olyan jellegű sportolás is, mint a hosszútávfutás. És ne felejtsük ki a várandósságot sem, amely során szinte természetes módon előfordul lábdagadás. Ennek hátterében részben hormonális változások állnak – a progeszteron értágító hatása –, részben mechanikaiak. Utóbbiak alatt azt kell érteni, hogy a növekvő méh összenyomja a nagy, hasi visszereket, és ez nehezítheti a vér visszaáramlását az alsó végtagokból.
Mit tehetünk ellene?
A természetes, élettani okok miatt történő lábdagadás elsősorban a késő délutáni, esti órákban alakul ki, és reggelre jellemzően magától megszűnik. Ez a fajta panasz házi módszerekkel is könnyen enyhíthető, akár meg is szüntethető. Sokszor már az is segít, ha hideg-meleg váltózuhanyt veszünk, a lábakat egyszerűen csak felpolcoljuk, vagy beszerzünk egy vény nélkül is elérhető kompressziós harisnyát.
Ezek az egyszerű módszerek megadják azt az extra kompressziót, ami javítja a keringést. Tartós vagy jelentősebb panasznál a megfelelő erősséget érdemes szakemberrel egyeztetni, ugyanis azt a tónust már nem tudják biztosítani, amire a kóros állapotoknál szükség van. Sokat segít a mozgás is, fontos, hogy a hosszabb álldogálásokat, üldögéléseket óránként, félóránként legalább egy kis sétával megszakítsuk.
Ez is érdekelhet: Nem görcs vagy rossz cipő az oka – a vádlifájdalom az érszűkület jele is lehet
Ez a hosszabb repülőutaknál szintén lényeges, időnként álljunk fel, és sétáljunk fel-alá, amennyit csak tudunk. Ez már elég lehet ahhoz, hogy az alsó végtagok vénás keringését biztosító izompumpa javítsa a helyzetünket. Hozzájárulhat az élettani okokra visszavezethető lábdagadás kezeléséhez vagy megelőzéséhez az is, ha folyamatosan figyelünk a testsúlyunkra. A túlsúly azért jelent rizikófaktort, mert pluszterhelést okoz a vénáknak.
Főszerepben a vénák
Lábdagadást olyan betegségek is okozhatnak, amelyekkel külön foglalkozni kell. Ezek közül az egyik leggyakoribb a krónikus vénás betegség, amelynek gyakori megjelenési formája a visszeresség. Előrehaladottabb esetben vénás elégtelenség és tartós ödéma is kialakulhat.
A sok üléstől is érezhetjük, hogy elnehezül a lábunk, estére pedig bedagad (Forrás: Getty Images)
– A krónikus vénás elégtelenség hátterében a vénák falának és billentyűinek gyengült működése állhat, ami genetikai okokra és életmódbeli tényezőkre – ilyen például az állómunka – vezethető vissza, illetve az életkor előrehaladtával is romolhat a helyzet.
Ez esetben a vénák és a környéki izmok által működtetett vénás keringés nem elég hatékony, és nem tudja kellő mértékben visszapumpálni a vért a szív felé. Ha ez kialakul, akkor a pangó vérből egyre több víz és fehérje kerül át a szövetek közti térbe, ami tartós lábdagadást, egyfajta vizenyőt okozhat.
Ilyenkor az előbb említett természetes módokon lehet valamennyit javítani a helyzeten. Hasznos például, ha a tartós állást és ülést sétával vagy valamilyen testmozgással megszakítjuk, a lábat pedig felpolcoljuk. A vénás keringést azzal is serkenthetjük, ha az izompumpa működését segítő vádliizmokat gyakorlatokkal vagy akár csak intenzívebb sétákkal erősítjük – mondja szakértőnk.
Ha ezek a módszerek nem hoznak javulást, akkor érdemes érsebészhez vagy angiológus szakorvoshoz fordulni (utóbbi az artériák, a vénák és a nyirokerek betegségeinek kivizsgálásával és nem műtéti kezelésével foglalkozik). A vizsgálat és a megfelelő terápia azért fontos, mert a már kialakult, súlyosabb szintű krónikus vénás elégtelenség csak megfelelő kezeléssel, komolyabb életmódbeli változtatásokkal tartható karban.
Mire figyelmeztet még a lábunk?
– A vénás elégtelenség mellett akár szívelégtelenség is meghúzódhat a lábdagadás hátterében, illetve az, hogy az érintettnél valamilyen máj- vagy vesebetegség áll fenn. Ha ez a helyzet, akkor fontos mihamarabb megkezdeni ezeknek a problémáknak a kezelését. Arra is van példa, hogy a kivizsgálás során kiderül: a lábödémát gyógyszermellékhatás okozza.
Ilyen hatása lehet egyes vérnyomáscsökkentőknek, non-szteroid gyulladáscsökkentőknek és szteroidgyógyszereknek. Ha fennáll ez a gyanú, a megoldást a gyógyszerváltás jelenti, amihez szakorvos, háziorvos és gyógyszerész adhat segítséget. Megesik az is, hogy elegendő a dózisok csökkentése vagy a terápia más gyógyszerekkel való kiegészítése – sorolja dr. Mikó Márton.
Okozhatnak lábdagadást olyan nyirokkeringési zavarok is, mint például a limfödéma, más néven nyiroködéma. Az efféle problémák kezelését erre specializálódott limfödéma-ambulanciákon végzik, amelyek elsősorban egyetemi klinikákon, illetve nagyobb, megyei kórházakban érhetők el. Ilyen esetekben a kompressziós kezelés, speciális nyirokdrenázs, mozgásterápia, bőrápolás és egyéb fizioterápiás módszerek jelenthetnek segítséget, gyógyszeres megoldások nem igazán állnak rendelkezésre.
Amikor sürgős
Létezik a lábödémának olyan formája is, amivel a sürgősségi osztályt vagy a traumatológiát kell felkeresni. Utóbbira akkor lehet szükség, ha a duzzanat valamilyen sérülés után alakult ki, és hozzá fájdalom is társul, maga a láb pedig instabillá válik és nem terhelhető. Itt tehát nem az olyan húzódásokról van szó, amelyek jegeléssel és egyszerű fájdalomcsillapítókkal enyhíthetők.
Sürgős orvosi vizsgálat javasolt, ha a lábduzzanat hirtelen alakul ki, féloldali, és nincs ismert oka. A helyzetet különösen komolyan kell venni, ha a duzzadt láb fájdalmas, piros és meleg is. Ez mindenképpen intő jel, mert jelezhet mélyvénás trombózist is. Ez esetben a keringés nemcsak lelassul, hanem az erekben olyan akadály is képződik, amely érelzáródást okoz.
Mivel ez akadályozza a vér átfolyását, kezelés nélkül súlyos következményekkel járhat, leszakadva akár tüdőembóliát is okozhat, ami életveszélyes állapot. Emiatt ha a lábdagadáshoz hirtelen légszomj, mellkasi fájdalom vagy ájulásérzés társul, azonnali sürgősségi ellátásra van szükség. Érdemes tudni azt is, hogy az aszimmetrikus lábduzzanat a trombózison túl jelezhet lágyrészfertőzést is.
Ilyen például az orbánc, ami antibiotikumokkal jól kezelhető. Szakértőnk az orbáncot azért emeli ki külön, mert elkülönítése a mélyvénás trombózistól kulcskérdés a diagnosztikában. Ha ez időben megtörténik, és kiderül, hogy orbánc okozza a duzzanatot, azonnal megkezdhető az antibiotikumkezelés, és legtöbbször kórházi tartózkodásra sincs szükség.
Ez is érdekelhet: 7 egyszerű módszer, ami csökkenti a lábdagadást
Illusztráció: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!