- Ki az az Erin Brockovich, akit Julia Roberts alakított?
- Az amerikai aktivista ismét nagyvállalatok ellen harcol.
- Mi a baj az MI adatközpontokkal?
Kevés civil környezetvédő történetéből lett Oscar-díjas hollywoodi film. Erin Brockoviché azonban szinte kínálta magát a mozivászonra. A jogi végzettség nélküli amerikai ügyintéző az 1990-es évek elején kezdett nyomozni a kaliforniai Hinkley lakóinak megbetegedései után. Kiderült, hogy a Pacific Gas and Electric Company tevékenysége nyomán rákkeltő hat vegyértékű króm került a talajvízbe. Az ügy 1996-ban 333 millió dolláros egyezséggel zárult, ami akkor rekordösszegnek számított.
Steven Soderbergh 2000-ben filmet rendezett a történetből. Erin Brockovichot Julia Roberts alakította, aki az alakításáért Oscar-díjat kapott. A valódi Brockovich közben nem tűnt el: azóta is szennyezett ivóvízzel, veszélyes vegyi anyagokkal és vállalati felelősséggel kapcsolatos ügyeken dolgozik.
Most az MI-adatközpontok terjeszkedése miatt érkezett hozzá több ezer aggódó lakossági megkeresés.
Miért tiltakoznak egyre többen az MI-adatközpontok ellen?
A mesterséges intelligencia nem valamiféle láthatatlan, súlytalan felhőben működik. A modellek tanításához, az adatok tárolásához és akár egyetlen felhasználói kérés feldolgozásához is fizikai szerverekre van szükség. Ezek ezrével sorakoznak az egyre nagyobb adatközpontokban. A berendezések folyamatosan termelik a hőt, ezért állandó hűtésre szorulnak. Ehhez rengeteg elektromos áramot és – a technológiától függően – vizet használnak fel.
Kapcsolódó: Meglepő választ adtak a kutatók: számít, hogyan beszélsz a ChatGPT-vel?
A legnagyobb létesítmények naponta akár ötmillió gallon, vagyis közel 19 millió liter vizet is elfogyaszthatnak. Ez nagyjából ötvenezer ember átlagos napi vízhasználatának felel meg. A probléma különösen súlyos, mert az Egyesült Államokban tervezett adatközpontok kétharmada vízhiánnyal vagy aszállyal küzdő területen épülhet meg – írja a The Guardian.
A környéken élők nemcsak a vízkészleteket féltik. Folyamatos zúgásról, fényterhelésről, áramkimaradásokról, megugró közüzemi számlákról és a természeti környezet átalakulásáról is beszámolnak. Az adatközpontok hatalmas területet foglalhatnak el, miközben az üzemeltetésük a méretükhöz képest kevés állandó munkahelyet teremt.
Több ezer levél indította el Erin Brockovich új kampányát
Brockovich 2026 áprilisában arra kérte az amerikaiakat, hogy jelentkezzenek, ha aggódnak a közelükben működő vagy épülő MI-adatközpont miatt. Néhány válaszra számított. Egy hónap alatt 3862 bejelentés érkezett.
A bejelentésekből rendre ugyanaz az aggály rajzolódott ki:
hogyan kaphatott engedélyt egy ekkora beruházás anélkül, hogy az ott élőket érdemben tájékoztatták vagy megkérdezték volna?
Brockovich szerint a legnagyobb probléma nem önmagában a technológia, hanem az átláthatatlanság. A fejlesztők több helyen titoktartási megállapodásokat kötnek a helyi döntéshozókkal, a lakók pedig csak az engedélyezés után vagy az építkezés megkezdésekor szereznek tudomást a tervekről.
A Madame Figaro összefoglalója szerint az amerikai tiltakozók elsősorban azt követelik, hogy helyet kapjanak a döntéshozatalban, és hozzáférjenek a beruházások víz-, energia- és környezeti hatásait bemutató adatokhoz.
Az Egyesült Államokban tervezett adatközpontok kétharmada vízhiánnyal vagy aszállyal küzdő területen épülhet meg (Forrás: Brandon Bell/Getty Images)
Térképen gyűjti az adatközpontokat
Az aktivista a bejelentések alapján nyilvános térképet készített az Egyesült Államok működő, épülő és tervezett MI-adatközpontjairól. A The Guardian által idézett, június 24-i adatok szerint a térképen 33 működő, 68 építés alatt álló és 41 tervezett központ szerepelt, miközben addig több mint hétezer lakossági jelzés érkezett.
A kezdeményezés nem hivatalos adatbázis: közösségi bejelentésekből épül, ezért nem tekinthető az összes amerikai adatközpont teljes jegyzékének. Arra azonban alkalmas, hogy láthatóvá tegye az egymástól távol élő közösségek nagyon hasonló tapasztalatait. Brockovich éppen ebben bízik. A Hinkley-ügyből azt tanulta meg, hogy egy vállalat könnyen figyelmen kívül hagyhat néhány tiltakozót, egy jól szervezett közösséget azonban már sokkal nehezebben.
Erin Brockovich nem az MI betiltását akarja
Erin Brockovich nem a mesterséges intelligencia megszüntetéséért kampányol. A technológia szerinte már velünk van, a kérdés az, milyen áron és milyen szabályok mellett épül ki a működéséhez szükséges infrastruktúra.
Első lépésként az új adatközpontok engedélyezésének eseti felfüggesztését szeretné elérni.
Azt követeli, hogy minden beruházás előtt készüljön független környezeti hatástanulmány, hozzák nyilvánosságra a várható víz- és energiafogyasztást, majd tartsanak lakossági fórumot.
Több amerikai település már megpróbálta átmenetileg leállítani az új projektek engedélyezését. A helyi önkormányzatok azonban komoly nyomás alatt állnak: egyes fejlesztők százmillió dolláros keresetekkel fenyegetik vagy perlik azokat, amelyek utólag moratóriumot vezetnének be.
Brockovich ezért elsősorban a helyi közösségek szervezésére és az információk nyilvánosságra hozatalára összpontosít. Bejelentéseket gyűjt, összeköti a helyi közösségeket, adatokat tesz hozzáférhetővé, környezeti vizsgálatokat sürget, és szükség esetén jogi fellépést készít elő.
Az új harc már nemcsak Amerikáról szól
Brockovichhoz Ausztráliából, Indiából, Skóciából és Írországból is érkeztek megkeresések. Az MI-adatközpontok víz- és energiaigénye ugyanis globális kérdés: minden online kérés mögött valahol szerverek dolgoznak és hűtőrendszerek működnek.
Az ügy legfőbb kérdése tehát nem az, hogy szükségünk van-e mesterséges intelligenciára. Sokkal inkább az, hogy ki dönthet a működéséhez szükséges erőforrásokról, ki viseli a terheket, és megtudják-e időben az emberek, mi épül a lakóhelyük mellett.
Több mint harminc évvel Hinkley után Erin Brockovich lényegében ugyanazt kérdezi, mint akkor: mi történik a vízzel, ki tudott róla, és miért nem szóltak az érintetteknek?
Kapcsolódó: AI-szerelmek: súlyos következményre figyelmeztet a világhírű terapeuta
Kiemelt kép: Chip Somodevilla/Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!